Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolország törvénnyel próbálja csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Élelmiszer-pazarlás elleni törvényt fogadott el a spanyol parlament, hogy csökkentse a dél-európai országban évente szemétbe kerülő élelem mennyiségét, amely jelenleg 1,2 millió tonnára rúg.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A jogszabály az éttermek számára előírja, hogy ajánlják fel és díjmentesen, lehetőleg újrahasznosítható csomagolásban biztosítsák vendégeiknek a maradék hazavitelének lehetőségét. Kötelezi az élelmiszerboltokat, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, csupán tökéletlen termékeket is értékesítsék, és kedvezménnyel ösztönözzék a lejárat közeli áruk megvásárlását. A megmaradó termékeket pedig ajánlják fel társadalmi szervezeteknek, vagy ha emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmányozásra, illetve bioüzemanyag előállítására. A törvény értelmében az élelmiszerlánc minden szereplőjének, tehát a termelésben, a feldolgozásban, az élelmiszer-elosztásban, valamint a vendéglátásban részt vevő vállalatoknak veszteség- és hulladékmegelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Ignacio García Magarzo, az Asedas forgalmazói szövetség főigazgatója az El País című napilapnak kifejtette: “az ilyen típusú tervek diagnosztizálják, hogy miért keletkezik hulladék, és műszakilag, környezetileg és gazdaságilag életképes alternatívákat keresnek annak csökkentésére, időszakos ellenőrzési intézkedésekkel”. A jogszabály ezer eurótól 100 ezer euróig terjedő bírságösszegeket állapít meg a törvényi kötelezettségeket nem teljesítő cégekkel szemben. A törvény előírja továbbá a Földművelésügyi, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumnak, hogy egyfajta menetrendként készítsen élelmiszerveszteség- és hulladékellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzési feladatok általános célkitűzéseit és prioritásait. Az intézkedések lényege, hogy a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztóknál keletkező élelmiszer-pazarlást a felére, míg a termelésben és forgalmazásban 20 százalékkal csökkentsék 2030-ra.

A törvény három célt teljesít: a szociális célt, mert elkerüli az élelmiszerek pazarlását; a környezetvédelmi célt, mert az élelmiszerek előállítása víz-, energia- és hulladékgazdálkodással jár, valamint a gazdasági célt is, mivel a szemétbe kerülés a gazdálkodás hatékonyságának csökkenését jelenti – érvelt Paloma Sánchez Pello, a Spanyol Élelmiszer- és Italipari Szövetség (FIAB) versenyképességi igazgatója az El Paísnak.

Advertisement

Zöldinfó

Virágos Magyarország: fókuszban a klímaadaptáció

Indul a Virágos Magyarország verseny helyszíni zsűrizése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több száz település nevezett Magyarország legismertebb környezetszépítő kezdeményezésére, a Virágos Magyarország versenyre, a pályázatok szakmai értékelése és a helyszíni zsűrizés a napokban indul – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a legtöbb pályázat Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest vármegyéből érkezett. A nevezések száma alapján ezúttal az Év főtere és a Virágzó közösség bizonyult a legnépszerűbb kategóriának. Tavalyhoz képest ugyanakkor a Virágos városi séták/faluséták kategória iránt ugrott meg az érdeklődés: ezekre 40 százalékkal több önkormányzat jelentkezett.

Idén minden harmadik település nyújtott be pályázatot tematikus díjakra, így elismerésben részesítik többek között az Év főterét, az Év fasorát, az Év óvodakertjét és az Év zöld innovációját. 2026-ban is kiemelt figyelem kíséri a Virágzó közösség-díjat, amely a helyi összefogással megvalósuló környezettudatos kezdeményezéseket ismeri el. A Virágos Magyarország szervezőbizottsága és a Visit Hungary idén is öt települési kategóriát díjaz, ezek a kisebb és nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és feletti városok, valamint a budapesti kerületek. A versenyhez határon túli magyar ajkú települések is csatlakozhattak.

A Virágos Magyarország idén kiemelten keresi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek példát mutatnak a klímaadaptív zöldfelület-fenntartásban, a korszerű növényalkalmazásban, a csapadékvíz-hasznosításban és a fenntartható településüzemeltetésben. Idén csaknem 200-an – köztük kertész- és tájépítészmérnökök, zöldfelület-fenntartók és falugazdák – segítik a verseny sikeres lebonyolítását. A díjazott települések a novemberi díjátadó gálán vehetik át az elismeréseket. Közölték: Magyarország 2026-ban is képviselteti magát az 51 éves múltra visszatekintő Európai Virágos Városok és Falvak nemzetközi versenyén. Idén a falvak kategóriájában Etyek, míg a városok között Kecskemét képviseli hazánkat. A nemzetközi zsűri 2026. július 4. és 7. között látogat Magyarországra, hogy a helyszínen mérje fel a két települést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák