Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolország törvénnyel próbálja csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Élelmiszer-pazarlás elleni törvényt fogadott el a spanyol parlament, hogy csökkentse a dél-európai országban évente szemétbe kerülő élelem mennyiségét, amely jelenleg 1,2 millió tonnára rúg.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A jogszabály az éttermek számára előírja, hogy ajánlják fel és díjmentesen, lehetőleg újrahasznosítható csomagolásban biztosítsák vendégeiknek a maradék hazavitelének lehetőségét. Kötelezi az élelmiszerboltokat, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, csupán tökéletlen termékeket is értékesítsék, és kedvezménnyel ösztönözzék a lejárat közeli áruk megvásárlását. A megmaradó termékeket pedig ajánlják fel társadalmi szervezeteknek, vagy ha emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmányozásra, illetve bioüzemanyag előállítására. A törvény értelmében az élelmiszerlánc minden szereplőjének, tehát a termelésben, a feldolgozásban, az élelmiszer-elosztásban, valamint a vendéglátásban részt vevő vállalatoknak veszteség- és hulladékmegelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Ignacio García Magarzo, az Asedas forgalmazói szövetség főigazgatója az El País című napilapnak kifejtette: “az ilyen típusú tervek diagnosztizálják, hogy miért keletkezik hulladék, és műszakilag, környezetileg és gazdaságilag életképes alternatívákat keresnek annak csökkentésére, időszakos ellenőrzési intézkedésekkel”. A jogszabály ezer eurótól 100 ezer euróig terjedő bírságösszegeket állapít meg a törvényi kötelezettségeket nem teljesítő cégekkel szemben. A törvény előírja továbbá a Földművelésügyi, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumnak, hogy egyfajta menetrendként készítsen élelmiszerveszteség- és hulladékellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzési feladatok általános célkitűzéseit és prioritásait. Az intézkedések lényege, hogy a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztóknál keletkező élelmiszer-pazarlást a felére, míg a termelésben és forgalmazásban 20 százalékkal csökkentsék 2030-ra.

A törvény három célt teljesít: a szociális célt, mert elkerüli az élelmiszerek pazarlását; a környezetvédelmi célt, mert az élelmiszerek előállítása víz-, energia- és hulladékgazdálkodással jár, valamint a gazdasági célt is, mivel a szemétbe kerülés a gazdálkodás hatékonyságának csökkenését jelenti – érvelt Paloma Sánchez Pello, a Spanyol Élelmiszer- és Italipari Szövetség (FIAB) versenyképességi igazgatója az El Paísnak.

Advertisement

Zöldinfó

Természetvédelmi mérföldkő: nemzeti park lett a Nagyberek

Nemzeti parki terület lett a dél-balatoni Nagyberek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része lett a dél-balatoni Nagyberek, az erről szóló döntés nemcsak az ottani unikális és csodálatos élővilág védelmére, hanem komplex tájrehabilitációra is lehetőséget ad – mondta a miniszterelnök-helyettes Fonyódon. Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontnál a Nagyberek nemzeti parki területté nyilvánításához kapcsolódó eseményen hangsúlyozta, hogy a berek révén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 6335 hektárral gazdagodott, ehhez hasonló bővülésre “emberöltő óta nem volt példa” a nemzeti parkok történetében. Hasonló nagyságrendű védett területi kijelölés az Őrségi Nemzeti Park 2002-ben történt létrehozását követően csak 2012-ben, a Dél-alföldi Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével történt – idézte fel az alternativenergia.hu. Az utóbbi évek természetvédelmi irányvonala inkább az volt, hogy tematikus jelleggel nagy számú, de kis kiterjedésű területek kerültek védelem alá, ezek közé tartoztak a kaptárkövek, vagy a bajai földikutya-rezervátum és egyebek mellett a jáki kardvirágos erdő – tette hozzá.

A politikus a dél-balatoni Nagyberekről szólva kitért rá, a Balaton egykor öblözetekre tagolódott, a Nagyberek a Balaton térsége és a Dráva-völgy közötti öblözet elláposodott maradványa, amely 1850-ig összefüggő vízfelület volt. Ezt száz éve elkezdték lecsapolni, amellyel a természeti értékekben akkora kárt okoztak, amely nem állt arányban azzal a haszonnal, amelyet az így kapott gyenge minőségű földterület jelentett. A lecsapolás 100 évvel ezelőtt, az 1950-es évekig, sőt még tovább is politikai döntés volt. “Ma már másképp csinálnánk, de a mi feladatunk az, hogy mentsük meg, ami megmaradt, és lehetőleg állítsuk vissza azt az ökoszisztémát, azt a vizes élőhelyet, amit a természet létrehozott” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontra utalva rámutatott: a természetet az tudja védeni, aki ismeri és tudja, milyen értékei vannak, ezért kulcsfontosságú a természetiskolák működése. Szólt arról is, hogy Móring József Attilával, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjével és a helyi polgármesterrel folytatott egyeztetés eredményeként támogatja a Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közötti nádas védetté nyilvánítására irányuló javaslatot. Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója közölte, a dél-balatoni berkek fontos növénytársulások, számos védett növény- és állatfaj otthona. A nemzeti park célja, hogy élőhelyüket megóvja, állományukat fenntartsa. Ennek érdekében helyreállítják a vizes élőhelyeket, visszaállítják a természetkímélő területhasználati módokat, visszagyepesítik a szántókat, visszaszorítják az idegenhonos fás- és lágyszárú növényeket – sorolta. Az esemény végén Semjén Zsolt, Móring József Attila, Bende Zsolt és Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, valamint Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a látogatóközpont mellett felállította a nemzeti parki területet jelző táblát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák