Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Stabil forgalom, erősödő önellátás a magyar villamosenergia-rendszerben

Minimálisan csökkent 2025-ben a bruttó villamosenergia-forgalom, nőtt a belföldi termelés.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi bruttó villamosenergia-forgalom 2025-ben 44,613 terawattóra (TWh) volt, 0,3 százalékkal elmaradt a 2024. évi 44,740 terawattórától, ugyanakkor nőtt a belföldi termelés, amely a forgalomban is nagyobb arányt képvisel – írja az alternativenergia.hu. A friss adatok szerint 2025-ben a magyarországi bruttó villamosenergia-forgalomból 35,616 terawattóra volt a belföldi erőművek termelése, 4,7 százalékkal több, mint a 2024. évi 34,011 terawattóra. Az erőművek számára tavaly október volt a legerősebb hónap, amikor 3,29 TWh áramot állítottak elő. A legalacsonyabb termelés augusztusban volt 2,81 TWh áram előállításával.

Az import áram részaránya 2025-ben 20,2 százalékra mérséklődött, az éves import-export szaldó 8,997 terawattóra volt. Egy évvel korábban még 10,729 terawattóra áram érkezett importból a magyar villamosenergia-rendszerbe, amikor a forgalom 24 százalékát tette ki. Az import-export szaldó tavaly a három leghidegebb hónapban – januárban, novemberben, decemberben – magas volt ugyan (sorrendben 1,24 TWh, 1,19 TWh, 1,35 TWh), és arányában 30 százalék körül alakult, azonban a nyári hónapokban már 15 százalék alá került, sőt áprilisban a 10 százalékot sem érte el. A magyar villamosenergia-rendszer bruttó csúcsidei terhelése 2025. január 20-án elérte a 7663 megawattot. Ezt az értéket az idén január 9-én haladta meg a terhelés 8182 megawattal.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák