Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Steiner Attila: nem maradnak áram nélkül a még le nem szerződött versenypiaci kisfogyasztók

Nem maradnak áram nélkül 2023. január elseje után sem a még le nem szerződött versenypiaci kisfogyasztók – hangsúlyozta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Létrehozva:

|

Az államtitkár kifejtette, vannak olyan versenypiaci kisfogyasztók, amelyeknek még mindig nincs érvényes villamosenergia ellátási szerződésük jövő évre, nekik biztosít az MVM lehetőséget arra, hogy a nehéz energiahelyzetben is biztosított legyen az ellátásuk. Az M1 aktuális csatornán az államtitkár ismertette, hogy az MVM Next honlapján erre a célra létrehoztak egy felületet, ahol az érintettek 2022 december 19-ig nyilatkozhatnak a jogosultságukról. A lehetőséggel azok az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók élhetnek, akik az erről szóló jogszabály hatálybalépését megelőzően nem rendelkeztek jövő évre szóló szerződéssel, elfogadott ajánlattal, és a 2022-es éves fogyasztásuk nem haladja meg a 2 gigawattóra mennyiséget – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Steiner Attila ismertette, az MVM Next honlapján regisztrált jogosultak a bejelentkezést követően emailben visszaigazolást kapnak az MVM-től, egy mintaszerződés alapján azonnal létrejön a 2023 január 1-jétől érvényes határozatlan időre szóló megállapodás. Alapvetően havi mozgó piaci árat alkalmaznak. Az ügyfélnek két hónapja van arra, hogy kilépjen ebből a szerződésből, ha időközben jobb ajánlatot talált a piacon – mondta az államtitkár.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák