Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Steiner Attila: szeptemberben tovább csökkent az ország villamosenergia-felhasználása

Szeptemberben már harmadik hónapja folyamatosan csökken a hazai villamosenergia-felhasználás, amihez nagymértékben hozzájárult a lakosság energia-megtakarítása – hangsúlyozta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán szerdán.

Létrehozva:

|

Steiner Attila a Facebookon közzétett bejegyzésében jelezte: a tavalyihoz viszonyítva is jóval kisebb fogyasztást annak ellenére sikerült elérni, hogy az idei nyár melegebb volt az előzőnél.  “Miközben az európai emberek Brüsszel elhibázott politikája miatt szankciós árat fizetnek az energiáért, ráadásul azok elérhetőségében is rendszeres fennakadásoktól lehet tartani, addig a magyar kormány garantálja az ellátásbiztonságot és megvédi a rezsicsökkentést” – írta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés mellett a tűzifa-programmal, a barnaszén-programmal, a benzinár-stoppal, az élelmiszerár-stoppal és a kamatstoppal segíti a családokat. A rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig, amely felett úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetnie a magyar felhasználóknak, ami a világpiaci árhoz képest jóval kedvezőbb – emlékeztetett bejegyzésében Steiner Attila.

Az államtitkár a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. legfrissebb adatai alapján közölte: a villamosenergia-fogyasztás az év elején még magasabb volt, májusra azonos szintre került, attól kezdve pedig folyamatosan alatta maradt a tavalyinak. A nyár utolsó hónapjában annak ellenére sikerült alacsonyabb fogyasztást elérni, hogy a havi átlaghőmérséklet 3,5 fokkal magasabb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebben jelentős szerepet játszik a háztartások takarékosabb energiafelhasználása – mutatott rá. Az ország felkészült a téli fűtési időszakra, a hazai gazdaság működéséhez és a háztartások számára szükséges energiahordozók rendelkezésre állnak – emelte ki a TIM államtitkára.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák