Zöldinfó
Steiner Attila: szeptemberben tovább csökkent az ország villamosenergia-felhasználása
Szeptemberben már harmadik hónapja folyamatosan csökken a hazai villamosenergia-felhasználás, amihez nagymértékben hozzájárult a lakosság energia-megtakarítása – hangsúlyozta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán szerdán.
Steiner Attila a Facebookon közzétett bejegyzésében jelezte: a tavalyihoz viszonyítva is jóval kisebb fogyasztást annak ellenére sikerült elérni, hogy az idei nyár melegebb volt az előzőnél. “Miközben az európai emberek Brüsszel elhibázott politikája miatt szankciós árat fizetnek az energiáért, ráadásul azok elérhetőségében is rendszeres fennakadásoktól lehet tartani, addig a magyar kormány garantálja az ellátásbiztonságot és megvédi a rezsicsökkentést” – írta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés mellett a tűzifa-programmal, a barnaszén-programmal, a benzinár-stoppal, az élelmiszerár-stoppal és a kamatstoppal segíti a családokat. A rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig, amely felett úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetnie a magyar felhasználóknak, ami a világpiaci árhoz képest jóval kedvezőbb – emlékeztetett bejegyzésében Steiner Attila.
Az államtitkár a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. legfrissebb adatai alapján közölte: a villamosenergia-fogyasztás az év elején még magasabb volt, májusra azonos szintre került, attól kezdve pedig folyamatosan alatta maradt a tavalyinak. A nyár utolsó hónapjában annak ellenére sikerült alacsonyabb fogyasztást elérni, hogy a havi átlaghőmérséklet 3,5 fokkal magasabb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebben jelentős szerepet játszik a háztartások takarékosabb energiafelhasználása – mutatott rá. Az ország felkészült a téli fűtési időszakra, a hazai gazdaság működéséhez és a háztartások számára szükséges energiahordozók rendelkezésre állnak – emelte ki a TIM államtitkára.
mti
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
