Zöldinfó
Steiner Attila: szeptemberben tovább csökkent az ország villamosenergia-felhasználása
Szeptemberben már harmadik hónapja folyamatosan csökken a hazai villamosenergia-felhasználás, amihez nagymértékben hozzájárult a lakosság energia-megtakarítása – hangsúlyozta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán szerdán.
Steiner Attila a Facebookon közzétett bejegyzésében jelezte: a tavalyihoz viszonyítva is jóval kisebb fogyasztást annak ellenére sikerült elérni, hogy az idei nyár melegebb volt az előzőnél. “Miközben az európai emberek Brüsszel elhibázott politikája miatt szankciós árat fizetnek az energiáért, ráadásul azok elérhetőségében is rendszeres fennakadásoktól lehet tartani, addig a magyar kormány garantálja az ellátásbiztonságot és megvédi a rezsicsökkentést” – írta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés mellett a tűzifa-programmal, a barnaszén-programmal, a benzinár-stoppal, az élelmiszerár-stoppal és a kamatstoppal segíti a családokat. A rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig, amely felett úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetnie a magyar felhasználóknak, ami a világpiaci árhoz képest jóval kedvezőbb – emlékeztetett bejegyzésében Steiner Attila.
Az államtitkár a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. legfrissebb adatai alapján közölte: a villamosenergia-fogyasztás az év elején még magasabb volt, májusra azonos szintre került, attól kezdve pedig folyamatosan alatta maradt a tavalyinak. A nyár utolsó hónapjában annak ellenére sikerült alacsonyabb fogyasztást elérni, hogy a havi átlaghőmérséklet 3,5 fokkal magasabb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebben jelentős szerepet játszik a háztartások takarékosabb energiafelhasználása – mutatott rá. Az ország felkészült a téli fűtési időszakra, a hazai gazdaság működéséhez és a háztartások számára szükséges energiahordozók rendelkezésre állnak – emelte ki a TIM államtitkára.
mti
Zöldinfó
Megosztja az európaiakat az élelmiszer-innováció: a válaszadók 51 százaléka bizalmatlan
Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített és közzétett Eurobarométer-felmérésből. Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett: az innovatív élelmiszerek olyan új vagy jelentősen módosított élelmiszeripari termékek, melyek fejlesztése során modern technológiákat, vagy újszerű összetevőket használnak fel – írja az alternativenergia.hu. Céljuk általában a környezeti terhelés csökkentése, az egészség megőrzése, vagy a változó fogyasztói igények, köztük ételintoleranciák kiszolgálása. Az uniós bizottság szerint az élelmiszer-innováció erősítheti az európai élelmiszerrendszer ellenálló képességét, szélesítheti a termelési lehetőségeket, támogathatja az élelmezésbiztonságot és segíthet kielégíteni a változó fogyasztói igényeket.
A felmérésben a válaszadók 51 százaléka negatív, 39 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg az innovatív élelmiszerekről. Míg a 39 év alattiak jobban elfogadják (50 százalék) az ilyen termékeket, az 55 éves, vagy annál idősebbeknek mindössze 34 százaléka van így ezzel. Hasonló arány figyelhető meg a lakóhely szerint is: a nagyvárosokban élők több mint fele fogadja el a modern technikákkal előállított élelmiszereket, szemben a falvakban vagy vidéki területeken élőkkel. A tájékozottabb válaszadók 72 százaléka, a kevésbé tájékozottak 27 százaléka fogyasztana ilyen élelmiszert – írták.
A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka egyetért azzal, hogy az élelmiszer-innováció segítheti a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők elleni küzdelem, az erőforráshiány és az ellátási zavarok. A felmérésben felsorolt innovatív élelmiszerek közül a legmagasabb elfogadottsági szintet az aszályhoz, a kártevőkhöz vagy a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származó gyümölcsök és zöldségek érték el. A válaszadók fele (50 százalék) mondta, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.
A felmérés eredménye szerint a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és érthető információkat kell adni arról, hogyan állították elő azokat, mit tartalmaznak és honnan származnak – derült ki az uniós bizottság felméréséből.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKormány bejelntése: 15 millió is járhat napelem telepítésre
