Zöldinfó
Súlyos vízhiánnyal nézhet szembe idén Spanyolország
Súlyos vízhiánnyal nézhet szembe Spanyolország idén, mivel a víztározók tartalma kapacitásuk 50,7 százalékáig csökkent a szokatlanul száraz időjárás miatt – közölte a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) kedden.
A dél-európai ország 317 víztározójában raktározott víz mennyisége jelenleg mintegy 23 százalékkal marad el az elmúlt tíz év ilyenkor szokásos átlagától. Az Aemet “rendkívül száraznak” nevezte április első két hetét, míg márciusról azt közölte, hogy a második legmelegebb és legkevésbé csapadékosabb volt ebben az évszázadban. A normálisnak tartottnál szárazabb időjárás jellemzi a tavaly október elsejétől számolt idei hidrológiai évet is: hat és fél hónap alatt 21 százalékkal hullott kevesebb csapadék. Egyes déli területeken, mint például Murciában ennek mértéke meghaladta a 25 százalékot.
A meteorológiai szolgálat szerint április utolsó hetében várható némi eső az országban, de nem túl optimista hosszabb távon, mivel az előrejelzések most a megszokottnál melegebb nyarat mutatnak. A szárazság okozta problémák és a megoldások elemzésére az agrárminisztérium szerdára tanácskozást hívott össze. Az andalúz tartományi kormány bejelentette: aszály elleni rendkívüli intézkedéscsomagot terveznek elfogadni 163 millió euró értékben, ebből 40 millió euróval az agrárágazatot támogatnák.
Zöldinfó
Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget
A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.
Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia18 óra telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
