Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Súlyos vízhiánnyal nézhet szembe idén Spanyolország

Súlyos vízhiánnyal nézhet szembe Spanyolország idén, mivel a víztározók tartalma kapacitásuk 50,7 százalékáig csökkent a szokatlanul száraz időjárás miatt – közölte a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) kedden.

Létrehozva:

|

A dél-európai ország 317 víztározójában raktározott víz mennyisége jelenleg mintegy 23 százalékkal marad el az elmúlt tíz év ilyenkor szokásos átlagától. Az Aemet “rendkívül száraznak” nevezte április első két hetét, míg márciusról azt közölte, hogy a második legmelegebb és legkevésbé csapadékosabb volt ebben az évszázadban. A normálisnak tartottnál szárazabb időjárás jellemzi a tavaly október elsejétől számolt idei hidrológiai évet is: hat és fél hónap alatt 21 százalékkal hullott kevesebb csapadék. Egyes déli területeken, mint például Murciában ennek mértéke meghaladta a 25 százalékot.

A meteorológiai szolgálat szerint április utolsó hetében várható némi eső az országban, de nem túl optimista hosszabb távon, mivel az előrejelzések most a megszokottnál melegebb nyarat mutatnak. A szárazság okozta problémák és a megoldások elemzésére az agrárminisztérium szerdára tanácskozást hívott össze. Az andalúz tartományi kormány bejelentette: aszály elleni rendkívüli intézkedéscsomagot terveznek elfogadni 163 millió euró értékben, ebből 40 millió euróval az agrárágazatot támogatnák.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák