Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Súlyos vízhiánnyal nézhet szembe idén Spanyolország

Súlyos vízhiánnyal nézhet szembe Spanyolország idén, mivel a víztározók tartalma kapacitásuk 50,7 százalékáig csökkent a szokatlanul száraz időjárás miatt – közölte a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) kedden.

Létrehozva:

|

A dél-európai ország 317 víztározójában raktározott víz mennyisége jelenleg mintegy 23 százalékkal marad el az elmúlt tíz év ilyenkor szokásos átlagától. Az Aemet “rendkívül száraznak” nevezte április első két hetét, míg márciusról azt közölte, hogy a második legmelegebb és legkevésbé csapadékosabb volt ebben az évszázadban. A normálisnak tartottnál szárazabb időjárás jellemzi a tavaly október elsejétől számolt idei hidrológiai évet is: hat és fél hónap alatt 21 százalékkal hullott kevesebb csapadék. Egyes déli területeken, mint például Murciában ennek mértéke meghaladta a 25 százalékot.

A meteorológiai szolgálat szerint április utolsó hetében várható némi eső az országban, de nem túl optimista hosszabb távon, mivel az előrejelzések most a megszokottnál melegebb nyarat mutatnak. A szárazság okozta problémák és a megoldások elemzésére az agrárminisztérium szerdára tanácskozást hívott össze. Az andalúz tartományi kormány bejelentette: aszály elleni rendkívüli intézkedéscsomagot terveznek elfogadni 163 millió euró értékben, ebből 40 millió euróval az agrárágazatot támogatnák.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák