Zöldinfó

Szakemberre sem lesz szükségünk az erkélyre telepíthető napelem beszereléséhez

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-07

Szerző:

Hell

Németországban érhető el a rendkívül egyszerűen összeszerelhető napelemes rendszer. A We Do Solar német startup az elkövetkező hetekben elkezdi kiszállítani első erkélyre telepíthető napelemeit. A vállalat egyelőre a német piacon akarja megvetni a lábát, de a későbbiekben Európa más országaiban is megjelenhetnek termékei. A PV Magazine csapata a két hete megrendezett Intersolar Europe 2022 kiállításon találkozott a cég egyik alapítójával, Qian Qinnel, a rendezvényen így alaposabban megismerhették a napelemet. A csomaghoz egy 1,6 kilogrammos, hajlékony modul tartozik, melyet a felhasználók is könnyedén telepíthetnek. A vékony, fekete napelem erkélyek korlátjára csíptethető, de bárhol elhelyezhető, ahol elég a napfény, és van konnektor. A vállalat szerint a rendszer telepítéséhez nincs is szükség szakértőre, és a leszerelése sem nehéz, így költözéskor elvihető. Erkélyre telepíthető napelemek eddig is elérhetőek voltak a piacon, a We Do Solar azonban jelentős fejlesztéseket végzett, a tömeget például látványosan lecsökkentették.

A termék 90-szer 54-szer 2 milliméteres, 640 watt névleges teljesítményű, Kínában gyártott panelekből áll. Az egyes panelekben 99 monokristályos zsindelyes napelemcella található, melyeknek hatékonysága 21,33 százalék. A hátlap ETFE-ből (etilén-tetrafluor-etilén) áll, és a készlethez inverter is tartozik. A termék 25 év teljesítménygaranciával kapható. A We Do Solar szerint napelemük segítségével a felhasználók 25 százalékkal csökkenthetik villanyszámláikat, és még szénlábnyomukat is mérsékelhetik. A rendszerhez egy okostelefonos alkalmazás is letölthető, amely élőben mutatja a megtermelt energiát és a megspórolt szén-dioxid-emissziót.

A csomaghoz jelenleg háromféle módon lehet hozzájutni. A készlet azonnal megvásárolható 1299 euróért (mintegy 497 ezer forintért), a németországi elektromosjármű-tulajdonosok pedig CO2-tanúsítványaikért ingyen beszerezhetik a terméket. Végezetül egyes dolgozók munkavállalói juttatási program keretében is hozzájuthatnak a napelemhez. Utóbbi modell különösen népszerű lehet most, hiszen az otthoni munkavégzés a járvány óta gyakori, az energiaárak viszont igen magasak. Az ötlet lényege, hogy a munkaadók alkalmazottaik bevonásával, a rendszerek bérbeadásával virtuális erőművet hozhatnak létre. Magyarországon a termék szabályosan nem hazsnálható.

Kapcsolódó tartalom:energia napelem napenergia zöld energia

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

53 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom