Zöld Energia
Szakértő: Gyorsabban megtérülhet a napelemes rendszer
Egy új kutatás szerint nagy szükség lenne az otthoni akkumulátorok támogatására.
Hartvig Áron, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője a G7 felületén mutatja be új kutatásukat. A szakértők azt vizsgálták, hogy a háztartási akkumulátorok bevezetése milyen hatással lehet a magyar villamosenergia-hálózatra, illetve miként alakulhat a számuk 2050-ig különböző támogatási programokat feltételezve. Az elszámolási rendszer tavalyi megváltoztatása akkumulátor-telepítésre ösztönzi a napelemeseket, csakhogy az energiatárolók jelentős pluszköltséget jelentenek. Így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás, ez pedig jelentősen visszavetheti az otthoni napelemek terjedését. Az ellátórendszernek nagy szüksége lenne az akkumulátorokra, ezek nélkül később újabb napelemstopok jöhetnek – a hálózat kiegyensúlyozottsága már jó ideje központi probléma. Ösztönzőleg hathat a 75,8 milliárdos napelemes-pályázat, amely a költségek 66 százalékát, legfeljebb 5 millió forintot fedez vissza nem térítendő támogatásként. A feltételek közé tartozik egy 4-5 kW-os napelemes rendszer és egy 7,5-10 kWh kapacitású tároló létesítése. A háztartási akkumulátorok egyébként Európa-szerte egyre népszerűek, 2022-ben 83 százalékkal nőtt telepítésük. Magyarországról nincs elérhető adat arról, hogy hány ilyen tároló üzemel, a jelenleg futó pályázaton mindenesetre maximum 15 160 projektet fognak támogatni.
Hartvig Áron szerint legújabb vizsgálatuk alapján elmondható, hogy az akkumulátorok elterjedését a beruházás megtérülése befolyásolja a leginkább. Mivel az energiatárolóval kombinált napelemes telepítés jóval drágább az egyszerű napelemes beruházásnál, fontos kiszámítani, hogy a projekt mennyi haszonnal jár.
„Az a háztartás, amely energiatárolóval együtt telepít napelemet, úgy tudja csökkenteni a villanyszámláját, hogy ahelyett, hogy 5 Ft/kWh áron betáplálná a hálózatba a fel nem használt napenergiát, eltárolja és az esti órákban használja fel. Így az esti órákban, amikor már nem süt a nap, cserébe a legmagasabb az energiafogyasztás, nem kell a hálózatból villamos energiát vásárolnia 36,9 Ft/kWh áron, tehát kilowattóránként 31,9 forintot (a rezsicsökkentett villamosenergia-ár és a betáplálási ár különbsége) spórolhat a tárolással” – írja a szakértő.
Nagyon kellene a támogatás
Mint kiemelte, amennyiben a következő napelem-pályázatok nem támogatják az energiatárolók telepítését, akkor a háztartási akkumulátorok nem terjednek el széles körben, tehát csak kis mértékben járulhatnak hozzá a rendszer rugalmasságához. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy támogatás nélkül csak az otthonok 2,4 százaléka, nagyjából 66,2 ezer háztartás szereltetne be akkumulátort 2050-ig, ami igen alacsony a napelem-telepítési számokhoz képest. Mindez azt jelenti, hogy a tárolók a század közepére csupán 20 MW terhelést tudnának átvenni az esti csúcsidőszaki fogyasztásból. A csapat azt is megvizsgálta, hogy mi lenne, ha 50 százalékos állami támogatás járna 2050-ig az akkumulátorok telepítésére. Ekkora mértékű támogatás mellett már több mint 900 ezer háztartási energiatároló kerülhetne a rendszerbe 2050-ig, ami összesen 4,1 GWh-nyi kapacitást jelentene.
Ez már elegendő ahhoz, hogy a háztartások villamosenergia-fogyasztását a napenergia termeléséhez igazítva az esti fogyasztási csúcsot napközbenre helyezzük át nyáron, és télen is jelentősen csökkentsük az esti csúcsot – emelte ki Hartvig Áron.
A szakértő szerint fontos, hogy az anyagi támogatáson kívül másképpen is kedvezőbbé lehet tenni a háztartási akkumulátorok létesítését. A mostani rendszerben a szolgáltató nem tesz különbséget a díjszabásban aközött, hogy az otthonok mikor fogyasztanak áramot, pedig napközben jelentősen olcsóbban lehet villamosenergiát előállítani az esti órákhoz képest. Mint kiemelte, az akkumulátorok megtérülési ideje jelentősen javulhatna egy csúcsidős árazási csomaggal, hasonló díjrendszerek egyes országokban, így Ausztráliában már elérhetőek.
A háztartások emellett úgy javíthatják a napelemes beruházás megtérülését, ha növelik az energia közvetlen felhasználását. Erre jó módszer, ha a háztartási gépek használatát a napos időszakokra időzítik.
Zöld Energia
Magyar vállalat terjeszkedik az energiatárolás piacán
Kínai együttműködéssel valósít meg energiatárolási projekteket a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 1,5 millió euró értékű energiatároló-rendszer szállításáról állapodott meg a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft. kínai partnerével, a ZTT-vel (Jiangsu Zhongtian Technology), e rendszerek az év végére már üzembe is állhatnak partnereiknél – tájékoztatta az MTI-t a társaság ügyvezető-résztulajdonosa, Bökönyi Zsolt. E rendszereket főként naperőműveknél és nagy teljesítményű elektromosautó-töltők hálózati pufferkapacitásaként alkalmazzák – írja az alternativenergia.hu. A cég 2016-os megalakulásakor eredetileg interaktív kijelzőkkel és okosasztalokkal foglalkozott, majd a nagy teljesítményű elektromosautó-töltési megoldások felé fordult, mára az energiatárolás a legfőbb bevételi forrásuk. A Smarttable a ZTT energiatárolóit saját energiamenedzsment-rendszerével és az Infypower DC-töltési technológiájával integrálja. Így egy rendszerben kezelhető egy töltőállomás, az energiatároló és az adott épület energiafelhasználása is.
Tájékoztatása szerint a lítium-vasfoszfát technológiára épülő kabinetes és konténeres rendszereket gyártó kínai cég kiválasztását másfél éves előkészület és több audit előzte meg. Bökönyi Zsolt kiemelte: céljuk, hogy ne pusztán energiatároló berendezéseket értékesítsenek, hanem a tervezéstől az üzembe helyezésig komplex energetikai megoldást kínáljanak. A társaság a kabinetes rendszerek mellett már nagyobb kapacitású, utility energiatároló-rendszerek előkészítésén is dolgozik, ami újabb mérföldkő lehet a cég életében – tette hozzá.
Növekedési kilátásaik egyik alapja, hogy az általuk forgalmazott rendszerek beruházási költségei olyan szintre estek, amely a projektek megtérülési idejét 1,8-5 évre csökkentette – mondta. A ZTT-vel hosszú távú együttműködésben gondolkodnak, a hazai piac mellett Romániában, Szlovákiában és Olaszországban is látnak növekedési lehetőségeket. Az árbevétel exporthányada 2026 végére mintegy 5 százalékra, 2027-ben pedig 15-20 százalékra növekedhet, hosszabb távú céljuk a forgalmuk duplázása – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
