Zöldinfó
Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta
Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.
mti
Zöldinfó
2027-től gondba kerülhet az amerikai gázexport Európába
Az Egyesült Államok harmadával bővíti a cseppfolyósított földgáz exportjára szolgáló kapacitását a következő években.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Egyesült Államok 2030-ra harmadával növeli a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára szolgáló kapacitását, ugyanakkor az európai metánrendelet nehezítheti az európai szállításokat – jelentette ki Charlie Riedl, az LNG kitermelésével és kereskedelmével foglalkozó amerikai szereplőket tömörítő Center for Liquified Natural Gas szervezet ügyvezető igazgatója az amerikai külügyminisztérium szervezésében Washingtonban tartott tájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy jelenleg 9 LNG-exportlétesítmény üzemel az Egyesült Államokban, napi csaknem 500 millió köbméter kapacitással, és tíz helyen hajtanak végre bővítést, aminek révén 2030-ra napi 840 millió köbmétert meghaladó export válik lehetővé – írja az alternativenergia.hu. Charlie Riedl elmondta, hogy 2023-ban az amerikai export mintegy 80 százaléka irányult Európába. Az arány az elmúlt években kissé csökkent, de az Egyesült Államok változatlanul Európa második legjelentősebb földgáz-szállítója, cseppfolyósított földgázt tekintve pedig a legnagyobb szereplő – mondta.
Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európába irányuló szállításokban “kihívásokat” okozhatnak az Európai Unió metánrendelet néven ismert szabályozásának 2027. január 1-én életbe lépő előírásai, amelyek az amerikai eladások korlátozásához vezethetnek, és ennek érdekében lépéseket sürgetett. Rámutatott arra, hogy az európai jogszabály jelenlegi megfogalmazása alapján nem lesz lehetséges, hogy amerikai LNG az érintett előírások hatályba lépése után az európai piacra kerüljön. Megjegyezte, hogy Európa kettős szorításba kerülhet, miután szintén 2027-től tervezi leállítani az Oroszországból származó földgáz vásárlását. Magyarország helyzetét illetően az MTI kérdésére elmondta, hogy amerikai cseppfolyósított földgáz nagyobb mennyiségű magyarországi szállításához jelentős infrastrukturális beruházásokra lesz szükség, ami az alapját kell, hogy képezze minden kereskedelmi tárgyalásnak. “További csővezetéket és infrastruktúrát igényel, hogy a gáz a piacra érkezhessen” – fogalmazott Charlie Ried.
A Center for Liquified Natural Gas ügyvezető igazgatója hozzátette ugyanakkor, hogy az Európa középső térségében tervezett észak-déli, úgynevezett “vertikális” energiaszállítási folyosó kialakítása összekapcsolható a Magyarország számára szükséges pótlólagos infrastruktúra kiépítésével is, ami több évre szóló fejlesztési feladat.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
