Zöldinfó
Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta
Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.
mti
Zöldinfó
Nő a támogatási keret több állattartó ágazatban – biztonságosabb működés a gazdáknak
Az Agrárminisztérium emelt összegű nemzeti forrást biztosít az állattartók számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei évben több fontos állattenyésztési jogcím keretösszege emelkedik annak érdekében, hogy tovább erősödjön a gazdálkodók pénzügyi biztonsága és az állatjóléti feltételek javítása. Az állattartók számára így még nagyobb segítséget jelenthetnek a nemzeti támogatások – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy a gazdálkodást veszélyeztető számos nehézségre tekintettel az állattenyésztők által igénybe vehető támogatások közül, az ágazat további erősítésének érdekében, az Agrárminisztérium egyes nemzeti támogatási jogcímek keretét jelentősen megnövelte – írja az alternativenergi.hu. A nemzeti támogatások ugyanis a közvetlen támogatásokkal együttesen biztosítják a termelés- és jövedelembiztonságot, míg a beruházási támogatások a technológiai modernizációt ösztönzik. Nagy István ismertette, hogy a sertéstartók számára a tenyészkoca- és hízóállat-jóléti támogatások forrásrendezése által, a meglévő kereteken túl további 800 millió forinttal növeli a tárca a nemzeti támogatás keretösszegét. A baromfitartók számára az állatjóléti támogatás eddigi 10 milliárd forintos kerete mintegy 900 millió forinttal bővül.
A több mint 2100 tejtermelő már hozzá is jutott az átmeneti nemzeti támogatás – az Európai Unió által megengedett maximális – 8,4 milliárd forintos előrehozott kifizetéséhez, amely forrás ugyancsak segíti a stabil működést és a piaci egyensúly megőrzését. A húsmarha-tenyésztők támogatása szintén nő, a tenyészbika-támogatás keretösszege 700 millióról 923 millió forintra emelkedik. Ezek az intézkedések erősítik a magyar állattenyésztési ágazat pénzügyi stabilitását, és hozzájárulnak az állatjóléti követelmények magasabb szintű biztosításához. Az Agrárminisztérium célja ugyanis minden nehézség közepette az, hogy a magyar gazdák továbbra is biztonságban, versenyképesen és kiszámítható környezetben dolgozhassanak – hangsúlyozta a tárcavezető.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
