Zöldinfó
Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta
Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.
mti
Zöldinfó
Mexikó különleges kaktuszai költöznek Budapestre
Mexikó virágai lesznek láthatók az őszi kaktuszkiállításon a Füvészkertben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ritkán látható mexikói kaktuszok, különleges pozsgások, szakértői tanácsadás és családi programok várják az érdeklődőket szeptember 11. és 13. között az ELTE Füvészkertben. Mexikó a kaktuszvilág legkülönlegesebb növényeinek ad otthont, hiszen a Sierra Madre hegyláncai, a magasföldek, a száraz völgyek és a hegységek lábánál húzódó trópusi esőerdők sajátos élőhelyein oszlopkaktuszok, gömbkaktuszok, rejtőzködő papsapka kaktuszok, valamint különleges virágú ritkaságok élnek. Ezt a növényvilágot idézi meg a Mexikó ékszerei című őszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár, ahol a kaktuszgyűjtők körében különösen értékes nemzetségeket, így az Astrophytum, az Ariocarpus, az Echinocactus és a Turbinicarpus fajait is bemutatja a Magyar Kaktuszgyűjtők Egyesülete – áll a szervezők közleményében.
A kiállításon bemutatott növények között különös figyelmet kapnak a Mexikó kietlen hegyvidékein élő, kövek között rejtőzködő kaktuszfajok. Az Ariocarpus nemzetség egyes fajai annyira hasonlítanak a környező sziklákra, hogy a növényevő állatok gyakran észre sem veszik őket. Ezek a növények lapos, szürkésbarna, kőre emlékeztető testtel rendelkeznek, és szinte teljesen beleolvadnak a környezetükbe.
A bemutató egyik különlegessége az úgynevezett Őszapó-kaktuszok csoportja lesz. Ezeket a magashegységi oszlopkaktuszokat sűrű, fehér, hajra emlékeztető szőrzet borítja, amely segíti őket a rendkívül erős napsugárzás és a hegyvidéki éjszakák hidege elleni védekezésben. A közönség olyan fajokkal is találkozhat, amelyek természetes élőhelyükön a bennszülött közösségek számára élelem-, víz- vagy tápanyagforrásként is jelentőséggel bírnak.
A szárazságtűrő növények mellett az epifiton, vagyis fán lakó fajok is szerepet kapnak, a levélkaktuszok és broméliafélék a mexikói erdők párásabb, trópusi hangulatát idézik meg. A rendezvényen a magyar kaktuszgyűjtők különleges gyűjteményeinek darabjai is láthatók lesznek. Növényvásár is várja a látogatókat, akiket az egyesület tagjai tartási tanácsokkal segítenek a megfelelő faj kiválasztásában, az öntözésben, a teleltetésben és a sikeres nevelésben. A kisgyermekes családokat kézműves programok is várják.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
