Zöldinfó
Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta
Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.
mti
Zöldinfó
Társadalmi egyeztetés indult a vadállatok cirkuszi tilalmáról
Társadalmi egyeztetés indult bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetésének megtiltásáról.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Társadalmi egyeztetés indult a bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetését megtiltó kormányrendelet-tervezetről – írja az alternativenergia.hu. A cirkuszi menazsériák (állatsereglet) engedélyezési szabályaival kapcsolatos dokumentumok a kormány honlapján olvashatók. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium által jegyzett, vasárnap közzétett, a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosítását június 29-ig lehet véleményezni. A tervezet alapján a cirkuszi menazsériában tilossá válik bizonyos vadállatfajok beszerzése, szaporítása, tartása, betanítása, bemutatása és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetése. A tilos lesz a cirkuszban szerepeltetni egyebek mellett zsiráfféléket, vízilóféléket, fókákat, medveféléket, kenguruféléket, elefántféléket, illetve különösen és közepesen veszélyes állatnak minősített hüllőket. Kivételt képeznek a háziasított tülkösszarvúak, a házi sertés, a kutya, a házimacska, a házi görény, a háziló és a szamár. A tervezet indoklása szerint a szabályozás nem érinti a papagájokat, illetve néhány egyéb cirkuszokban gyakran használt fajt, mint például a lámákat, vagy a struccokat, így az állatszámok egy része továbbra is megmarad a cirkuszokban.
Magyarország jelenleg Közép-Kelet-Európa egyetlen olyan országa, amely csupán részleges tilalmat alkalmaz a vadállatok cirkuszi szerepeltetésére – olvasható az indoklásban. A szaktárca szerint a tiltás hiánya azt eredményezi, hogy Magyarország olyan szervezetek célpontjává válik, amelyek a szigorúbb európai szabályozások elől ide menekítik az állataikat. Ezért is fontos a többi uniós tagállamhoz hasonló szabályok mielőbbi bevezetése, mert már most tisztán látható, hogy sokan Magyarországra jönnek állataikkal, vagy csak az állatokat adják bérbe itthoni cirkuszi menazsériáknak – érvelnek.
A hatályos kormányrendelet azt tartalmazza, hogy újabb elefánt, orrszarvú és főemlős cirkuszi előadás céljára nem szerezhető be, nem tanítható be és nem szerepeltethető. A mostani módosítás azt is tartalmazza, hogy a rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen birtokolt állatok a tulajdonosoknál maradhatnak életük végéig. Az indoklásban kitértek arra is, kevés olyan magyarországi cirkuszi vállalkozás van, amelyik közvetve vagy közvetlenül érintett lehet az új szabályozás által, az érintettség mértéke viszont eltérő, mivel a társulatok egy része már most is önkéntesen átállt a tisztán állatmentes vagy kizárólag háziállatokat szerepeltető műsorokra. A rendelet a tervek szerint a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, Európában utolsóként betiltják az elefántok, úszólábúak, nagymacskák, és főemlősök szerepeltetését a cirkuszokban. Lovak, háziállatok, tevefélék vagy papagájok továbbra is használhatók lesznek.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
