Zöldinfó
Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta
Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.
mti
Zöldinfó
Ha gólyacsapatot lát, ezt semmiképp ne tegye!
A gyülekező fehér gólyák nem szorulnak segítségre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhat országszerte a lakosság júliusban és augusztusban, a jelenség a költési időszak természetes velejárója, ezért a madarak nem szorulnak segítségre: etetésüktől, itatásuktól és mentésüktől is tartózkodni kell – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. A közlemény szerint július második felére a hazai fehérgólya-állomány idei fiókáinak többsége elhagyja a fészket. A fiatal és kifejlett madarak ilyenkor csapatokba rendeződve táplálkoznak és pihennek, gyakran olyan száraz, kopár területeken, amelyek első pillantásra nem tűnnek alkalmas élőhelynek. Ez sokakban aggodalmat kelthet, ugyanakkor a madaraknál ez természetes és nem szorulnak segítségre – hangsúlyozták.
Az ÉKFM arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad etetni vagy itatni a röpképes gólyákat sem. A mesterséges táplálás miatt a madarak ellustulhatnak, valamint hozzászoktathatja őket az ember közelségéhez, ami természetes viselkedésük megváltozásához vezethet. Ez különösen veszélyes lehet a hosszú távú vonulás során, mert a Közel-Kelet és Afrika egyes térségeiben az ember közelségének keresése növelheti a madarak elejtésének kockázatát. A fehér gólya elsősorban gyepeken vadászik, fő táplálékát rovarok és kisebb gerinces állatok alkotják. A közvélekedéssel ellentétben a békák és a halak csak kevés részét képezik az étrendjének.
Kopár területeket több okból is választanak a madarak. Az ilyen helyeken könnyebben észreveszik a ragadozókat, míg a gyorsan felmelegedő talaj fölött kialakuló termikek (felszálló meleg légáramlatok) lehetővé teszik, hogy a nagytestű madarak kevés energia felhasználásával emelkedjenek a magasba. Emellett a talajról visszaverődő napsugárzás elősegíti a napfürdőzést, amely hozzájárul a tollazatban elszaporodó külső élősködők, például a tolltetvek számának csökkentéséhez – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
