Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-17

Szerző:

Hell

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

mti

Kapcsolódó tartalom:kilőttek medve románia

Zöldinfó

A digitalizáció és az előregyártás lehet az építőipar következő nagy lépése

Míg itthon a megrendelések hiányoznak, a V4-országokban már a kapacitás a szűk keresztmetszet.

Létrehozva:

27 másodperc telt el a létrehozás óta

2026-07-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tovább növekedhet a visegrádi négyek (V4) építőipara, de az egyes országok eltérő kihívásokkal szembesülnek: az iparág fejlődését Magyarországon továbbra is a megrendelések hiánya, a másik három visegrádi országban már inkább a fizikai kapacitáskorlátok határozzák meg – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel az általa készített, 2026-27-re vonatkozó V4 építőipari piaci körképe alapján. Magyarországot tekintve kiemelték, az idén még hiányozni fognak a megrendelések, de a jövő év az uniós forrásokra támaszkodó, strukturálisan kiegyensúlyozottabb építőipari modellbe való átmenet lehetőségét hozhatja el, a kapacitások rendelkezésre állnak. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Lengyelország az európai építési piac egyik legígéretesebb területe, amely 2026–2029 között évente átlagos 3,9 százalékkal bővülhet. A piacot az uniós helyreállítási alapok masszív beáramlása fűti.

Rámutattak, hogy a cseh építőipar 2025-ben az elmúlt 25 év egyik legjobb eredményét produkálva 10,9 százalékkal nőtt, így a 2026-ra és 2027-re várt mérsékelt (1,3–1,4 százalékos) volumenbővülés ennek a magas bázisnak a fenntartása. Csehországban a fejlődés legnagyobb gátja a kritikus munkaerő- és géphiány, a vállalatok humánerőforrás-kihasználtsága eléri a 93–95 százalékot, és a cégek több mint harmada a munkaerőhiányt nevezi meg a növekedés legfőbb akadályának. A szektort az állami infrastrukturális és energetikai megrendelések tartják mozgásban. Közölték, a korábbi évek kiugró teljesítménye után a szlovák építőipar 2026-ban lassul, a várható reálnövekedés 2–3 százalék körül stabilizálódik. Az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a Helyreállítási Terv forrásainak lehívása tartja életben a mélyépítési szektorban.

Ez az egyoldalú függőség azért is kritikus, mert a magánszektor és a lakásépítési piac drasztikusan zsugorodik. Emiatt az ágazat legfőbb strukturális kockázata a 2027-re előrejelzett “finanszírozási szakadék”: az uniós források kifutásával és a feszített állami költségvetés miatt komoly beruházási űr keletkezhet, amit a magánszektor nem lesz képes áthidalni, ha nem sikerül magántőkét bevonni. A V4-régióban a növekedés kulcsa a 2026-os évtől a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás lesz.

A pénzügyi likviditás önmagában már nem elegendő a növekedéshez: a demográfiai hanyatlás és a vendégmunkásoktól való függés miatt a régióban azok a vállalatok lesznek a nyertesek, amelyek képesek iparosítani az építési folyamatokat (előregyártás, moduláris építészet) és digitalizálni működésüket – ismertette közleményében az ÉVOSZ.

Tovább olvasom