Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

|

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki. 

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Januárban nyílik az ipari energiatárolókat támogató kiírás

Nincs megállás: felpörgött a Jedlik-program biogáz-biometán felhasználást ösztönző pályázata.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A csütörtökön zárult első körben 39 jelentkezőtől összesen 60 milliárd forint támogatási igény érkezett be. Az október végén megnyílt lehetőség péntektől már a második szakaszába lép – írja az alternativenergia.hu. Az Energiaügyi Minisztérium a biogáz és biometán előállító kapacitások építését, bővítését segíti a 40 milliárd forintos keretösszeggel. A támogatott vállalkozások az elnyert forrásokat az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthatják majd. Kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére 18 milliárd forintot különítettek el. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél.

A minisztérium ismertette: a nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. A beérkezett pályázatokban 168 millió forinttól majdnem 5 milliárd forintig kértek állami hozzájárulást a cégek. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig 256 milliárd forint forrás vált elérhetővé elsősorban vállalati energiahatékonysági fejlesztésekre, az energiahasználat zöldítésére. A mostanáig elrajtolt hat felhívásban 246 milliárd forint támogatásra tartottak igényt a lehetséges kedvezményezettek – összegezte a minisztérium. A folytatásban a legjobban várt programelem, az ipari energiatárolók telepítését akár megújuló kapacitás létesítésével, bővítésével együtt is segítő kiírás nyílik meg januárban – írta az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák