Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

|

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki. 

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

Jelentős fejlesztéseket terveznek a Keleti-főcsatornán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Jelentős fejlesztéseket terveznek a Keleti-főcsatornán: csaknem 40 kilométeren megtisztítják a medret, eltávolítják az évtizedek alatt lerakódott iszapot, rendbe teszik a rézsűket és megerősítik a töltéseket, valamint korszerűsítenek több fontos vízügyi műtárgyat – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Gajdos László posztjában az intézkedéseket azzal indokolta, hogy a Keleti-főcsatorna négy megyében, nagyjából 15 ezer négyzetkilométeren járul hozzá a térség vízellátásához – írja az alternativenergia.hu. A debreceniek ivóvizének fontos forrása, ha a csatorna nem szállít elég vizet, a város és a környék vízbiztonsága veszélybe kerül. Kiemelte, a munkálatok során az élővilág védelmére is figyelnek: a kotrást szakaszosan, a lehető legkíméletesebb módon végzik el, a hüllő-, kétéltű- és halfajok szaporodási és vermelési időszakán kívül.

A Keleti-főcsatorna rekonstrukciójával nemcsak a lakosság és a mezőgazdaság vízellátását javítják, hanem a védett természeti területek vízpótlásához is hozzájárulnak. A fejlesztés részeként gondoskodnak két szikes tó vízpótlásáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben, kifejezetten természetvédelmi és vízmegtartási célokkal. “Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy minél több vizet tartsunk a tájban”.

Ebben a Keleti-főcsatornának is fontos szerepe van, ugyanis a tervezett beavatkozások eredményeként négy új helyszínen nyílik lehetőség vízkivezetésre, összesen 216 hektáron biztosítva a vízborítást, így egyszerre erősítik a térség vízbiztonságát és természeti értékek megőrzését – fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák