Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

|

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki. 

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára

Szeptember 18-ig lehet jelentkezni a 10 nemzeti park igazgatóságának vezetői pozícióira.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szeptember 18-ig lehet jelentkezni a 10 hazai nemzeti park igazgatóságának vezetői pozícióira – hívta fel a figyelmet Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében. Kiemelte, olyan szakembereket keresnek, akik megfelelő tapasztalattal, szakmai tudással és világos elképzelésekkel tovább erősítik a magyar természetvédelmet – írja az alternativenergia.hu. Ismertette, hogy a kiválasztás több lépésben történik. A pályázati anyagok és a szakmai koncepció értékelését szakmai interjú, majd vezetői alkalmassági értékelés követi. A jelentkezőknél többek között a természetvédelmi szakmai felkészültséget, a stratégiai gondolkodást, a vezetői tapasztalatot, valamint az együttműködési és kommunikációs készségeket veszik figyelembe.

Gajdos László augusztus 31-én ugyancsak a Facebookon jelentette be, hogy nyílt pályázatot hirdetett az összes nemzeti parki igazgatói posztra az Élő Környezetért Felelős Minisztérium. A pályázat célja, hogy az igazgatók kiválasztása átlátható eljárásban, a jelentkezők szakmai tudásának, tapasztalatának és vezetői képességeinek figyelembevételével történjen.

Akkori posztjában hozzátette: szakítanak azzal a korábbi gyakorlattal, amelynek során előfordult, hogy a kiválasztás ajánlás vagy ismeretség alapján történt, és emiatt több kiváló szakember nem jelentkezhetett a posztra. A közszolgálati állásportálon (kozszolgallas.ksz.gov.hu) közzétett pályázati kiírás szerint az új vezetők 2026. november 1-jén léphetnek hivatalba.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák