Zöldinfó
Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta
Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.
mti
Zöldinfó
Nő a kereslet az energiatakarékos lakások iránt
Látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága az elmúlt években.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztéseinek és korszerűsítéseinek köszönhetően látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk felére esett, miközben emelkedett a megújuló energia részaránya az új építésű ingatlanoknál – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény idézi az OC Investment Solutions (OCS), az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatának üzletágigazgatóját, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be. Tóth Csaba kiemelte: a 2022-es rezsiszabály-változások után megnőtt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése, és az állami támogatott programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A korszerűsítések hatására javult a lakások hőszigeteltsége és csökkent a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége. Az új építésű lakások esetében a földgázalapú rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk, amit a szigorodó szabályozási környezet is ösztönöz – közölte.
A nagyobb lakóparkoknál egyre nagyobb szerepet kap a távhő, amely sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent, ráadásul a távhőszolgáltatók számára is előnyökkel jár, alacsonyabb hálózatfejlesztési költségek mellett javulhat kihasználtságuk. Tóth Csaba szerint a piacon mindez növekvő elvárásokat eredményez: az energiahatékony ingatlanok iránt erősödik a kereslet, míg a korszerűtlen lakások egyre inkább versenyhátrányba kerülnek. A szakértő szerint a javuló tendencia ellenére az ingatlanállomány energetikai korszerűsítésében még jelentős tartalékok vannak, ugyanakkor a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
