Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

|

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki. 

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

35 ezer tonna illegális hulladék miatt került nyomás alá a horvát kormány

Bizalmi szavazást kezdeményezne az ellenzék a horvát kormány ellen egy veszélyeshulladék-ügy miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bizalmi szavazás kezdeményezését jelentette be több horvát ellenzéki párt Andrej Plenkovic kormánya ellen, miután kiderült, hogy több tízezer tonna, részben európai uniós országokból illegálisan behozott veszélyes hulladék szennyezte a talajt Horvátország több pontján. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) több éve nyomoz az ügyben – írja az alternativenergia.hu. Tavaly februárban egy nemzetközi rendőrségi akcióban 13 embert vettek őrizetbe, az USKOK pedig tíz ember és négy vállalat ellen indított nyomozást. A gyanú szerint legalább 35 ezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része veszélyes hulladék volt. A hulladék egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A nyomozók szerint a külföldről érkező hulladékot újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd illegálisan elföldelték vagy a szabadban helyezték el. A hulladékban műanyag, elektromos és elektronikus berendezések feldolgozásából származó anyagok, egészségügyi hulladék, valamint építési anyagok is voltak.

A horvát közszolgálati televízió (HRT) értesülése szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy már 2021-ben megkezdődött az illegális hulladék szállítása és lerakása a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinátnál, holott a Tipos Resurs vállalat csak egy évvel később kapott megyei engedélyt nem veszélyes hulladék kezelésére. Az ügy azután váltott ki felháborodást, hogy nyilvánosságra kerültek a mezőgazdasági kombinát silójának területén végzett szakértői vizsgálatok eredményei. Csak ezen a helyszínen mintegy 37 ezer tonna vegyes hulladékot találtak, amelynek egy részét veszélyesnek és ökotoxikusnak minősítették.

Az ellenzék szerint a talajban emelkedett nehézfém-koncentrációt mutattak ki, a szakértői vizsgálatok pedig a lerakótól lejjebb található felszín alatti vízben PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták. A szakértők szerint csaknem 18 ezer négyzetméteren visszafordíthatatlanul károsodott az élőhely. Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök “ökocídiumnak” nevezte a történteket, azonnali kármentesítést és a felelősök megbüntetését követelte. Mint fogalmazott, a likai földet évek óta európai uniós országokból érkező veszélyes hulladékkal mérgezik. Szerinte a kormány nem hivatkozhat tovább eljárásokra és közbeszerzésekre, mert veszélybe került az emberek egészsége, és fennáll a térség tartós szennyezésének veszélye.

Advertisement

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) bejelentette, hogy kezdeményezi a kormány leváltását, a Híd (Most) pedig arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy közösen kezdeményezzenek bizalmi szavazást és a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Zvonimir Troskot, a Híd képviselője “riasztó ökológiai válságról” beszélt. A kormánykoalícióhoz tartozó Haza Mozgalom (DP) is azt javasolta, hogy nyilvánítsanak ökológiai katasztrófahelyzetet Likában, amely egy Közép-Horvátországot Dalmáciától elválasztó hegyvidéki tájegység. A horvát parlament környezet- és természetvédelmi bizottsága rendkívüli ülést tart Gospicban az ügy miatt.

Andrej Plenkovic miniszterelnök rendkívüli egyeztetésre hívta össze a kormánykoalíció pártjainak vezetőit. A kormányfő ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint veszélyben lenne a lakosság, és az ellenzéket pánikkeltéssel és dezinformációk terjesztésével vádolta. Közölte, hogy a horvát közegészségügyi intézet szerint a likai ivóvíz biztonságos és fogyasztható. A miniszterelnök szerint a problémát büntetőjogi, környezetvédelmi és politikai szinten is kezelik. A felszínen található, nem veszélyesnek minősített mintegy ötezer tonna hulladék eltávolítására megismétlik a közbeszerzési eljárást, miután az első felhívásra egyetlen vállalat sem jelentkezett. A föld alá került, részben veszélyesnek minősített mintegy 30 ezer tonna hulladék ártalmatlanításához külföldi szakvállalatokat keresnek, mert Horvátországban nincs megfelelő létesítmény és kapacitás erre.

Advertisement

A kormányfő közölte azt is, hogy a környezetszennyezés büntetőjogi felelőseit a kármentesítés költségeinek megtérítésére is kötelezik. Az ügynek korrupciós szála is van. Az USKOK 2025 novemberében őrizetbe vette Andrija Mikulic akkori országos főfelügyelőt az illegális hulladéklerakással összefüggő korrupció gyanúja miatt. A férfi tagadta az ellene felhozott állításokat.

A gospici lakosok már 2022-ben figyelmeztették a hatóságokat a gyanús hulladékszállítmányokra. A helyi civil kezdeményezés tagjai azt állítják, hogy éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a városi és megyei hatóságoknak is tettek. Az állami felügyelőség közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést végeztek a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák