Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-17

Szerző:

Hell

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

mti

Kapcsolódó tartalom:kilőttek medve románia

Zöldinfó

Tovább bővül a környezetbarát agrárgyakorlatokhoz nyújtott segítség

Újabb jelentős támogatáshoz jutnak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat vállaló gazdák.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 58,5 milliárd forint támogatás utalása kezdődött meg, hiszen indulnak az alaptámogatások, az újraelosztó támogatások, a fiatal gazdák kiegészítő jövedelem támogatása mellett, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodást támogató programok (ÖKO) kifizetései, melyek csaknem 37 ezer kérelem alapján jutnak el az érintett gazdálkodókhoz – jelentette be Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. A miniszter tájékoztatása szerint a kifizetések célja, hogy garantálja a termelők fizetőképességét, különös tekintettel a kisebb üzemméretű gazdaságok számára, segítse azokat a gazdálkodókat, akik a természeti erőforrások megőrzését, a talaj- és vízvédelem erősítését, a biodiverzitás fenntartását és a klímaváltozás hatásainak mérséklését vállalják mindennapi gazdálkodásuk során – írja az alternativenergia.hu. Az AKG arra ösztönzi a gazdákat, hogy a fenntartható földhasználati gyakorlatok bevezetésével, a vegyszerhasználat csökkentésével, és a talaj termékenységének hosszú távú megőrzésével végezzék termelő munkájukat. Az ökológiai gazdálkodás lehetősége pedig azoknak a gazdáknak nyújt segítséget, akik tanúsított bio minősítéssel, vegyszermentesen, természetes módszerekkel termelnek, hozzájárulva az egészséges, biztonságos és fenntartható élelmiszer-előállításhoz – ismertette Nagy István.

Kiemelte, hogy minden eddiginél nagyobb területen támogatják ezekben a programokban való részvételt, hiszen az AKG esetében több mint 1,5 millió hektár, az ÖKO esetében pedig mintegy 330 ezer hektár terület esetében hozott a tárca korábban pozitív támogatói döntést. Ezeknek a programoknak a népszerűsége jelzi, hogy a magyar agrárium zöld átállása folyamatos, a tudatos gazdálkodói szemlélet egyre határozottabb, hiszen a kedvező támogatási feltételeknek köszönhetően a fenntartható termelés környezeti- és gazdasági értelemben egyaránt kiszámítható – áll a közleményben. A környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek megerősítéséhez, az élelmiszer-önrendelkezés növeléséhez és a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez. Ennek fényében is különösen káros az Európai Bizottság javaslata, ami az összes uniós alapot egy egységes tervbe vonná össze, közös végrehajtási szabályokkal.

Magyarország folyamatosan a független, kétpilléres agrártámogatási rendszer mellett foglal állást, hiszen a tervezett támogatási rendszer még azokat az eredményeket is veszélyeztetné az élelmezés biztonság mellett, amiket a fenntartható gazdálkodás tekintetében értek el a gazdálkodók – hangsúlyozta a tárcavezető az AM közleménye szerint.

Tovább olvasom