Zöldinfó
Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta
Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.
A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.
A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.
mti
Zöldinfó
Kevesebb hulladék, több tudatosság: novemberben indul az akcióhét
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét a pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét olyan pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál, amelyekkel megelőzhető a hulladék keletkezése – olvasható a közlemény az alternativenergia.hu oldalon. “A legkönnyebben azt a szemetet kezeljük, amit meg sem termelünk” – fogalmazott posztjában Gajdos László, aki közösségi oldalán mindenkit arra bíztatott, hogy csatlakozzon a november 21-29. közötti akcióhéthez. Egyúttal jelezte, az érdeklődők november 9-ig regisztrálhatnak a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026 oldalon. A Szunyogh Média tudományos-ismeretterjesztő és szakmai blog kedden az akcióhét magyarországi programjairól szóló közleményükben azt írták, “Minden döntés számít! Minden erőforrás érték!” – ezzel a jelmondattal rendezik meg 18. alkalommal az Európai Hulladékcsökkentési Hetet. Az egész Európára kiterjedő kezdeményezés idén arra hívja fel a figyelmet, hogy a hulladékcsökkentés nem a kukánál kezdődik.
A 2026-os fókusztéma az anyagtakarékosság, illetve annak végiggondolása, hogy valóban mennyi anyagra, termékre és erőforrásra van szükség és hogyan lehet a már meglévő dolgokat tovább használni. Ehhez nem feltétlenül kell nagyszabású környezetvédelmi projekt. Egy iskola rendezhet csereberét vagy javítónapot, egy munkahely felmérheti, hol lehet kiváltani az egyszer használatos eszközöket, egy közösség szervezhet eszközkölcsönzést vagy élelmiszermentő akciót, egy család pedig akár azt is megmérheti, mennyi élelmiszer kerül egy hét alatt a szemétbe.
A program ötletei között szerepel a csomagolás csökkentése, a tárgyak javítása és felújítása, az újratöltés, a papír újrahasználata, a komposztálás, valamint az anyag-, víz- és energiatakarékosság is. Arra is kitértek, hogy öt kategóriában lehet jelentkezni: közigazgatási szervezetek, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek és magánszemélyek regisztrálhatják akcióikat. A részletek és a magyarországi regisztráció az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai oldalán, a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026/ honlapon érhetők el.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
