Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-17

Szerző:

Hell

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

mti

Kapcsolódó tartalom:kilőttek medve románia

Zöldinfó

Rekordalacsony vízállás okozott gondot Budapesten: be kellett avatkozni a Lágymányosi-öbölben

A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Kelenföldi erőmű vízellátását.

Létrehozva:

15 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Veolia Csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőművének vízellátását, a válsághelyzet megelőzésére 20 millió forintot fordítottak – közölte az alternativenergia.hu. Felidézték: az erőmű szakemberei rekordgyorsasággal, 2 nap alatt előkészítették és augusztus első hetében a Lágymányosi-öböl 50 méteres partszakaszán kotrással, 50-100 centiméterrel mélyítették a medret, a megfelelő technológia mellett, jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kitermelt 300-400 köbméternyi hordalékot a partélen terítették szét a tájékoztatás szerint. Az erőmű több mint 110 éves történetében még nem volt arra példa, hogy az üzemvitel biztonsága és az öböl élővilágának megtartása érdekében kotrást kelljen alkalmazni.

A Kelenföldi Erőmű a villamosáram-termeléshez szükséges vizet a Lágymányosi-öbölből kapja, berendezéseinek biztonságos és zavartalan működéséhez elengedhetetlen a folyamatos hűtő-és nyersvíz utánpótlása, ennek hiányában súlyos üzemzavarok léphetnének fel, ami a termelést is veszélyeztetheti. Kettős kihívást kellett az erőmű szakembereinek rövid idő alatt megoldaniuk: egyrészt a Duna rekordalacsony vízszintje miatt kialakuló üzembiztonsági vészhelyzetet elhárítani, másrészt biztosítani a folyamatos villamosenergiatermelést, hiszen az extrém kánikula miatt az országos energiaigény is megugrott – írták.

Az erőmű Budapest legrégebbi városi erőműve. Nyáron közel 41 ezer lakás és 1800 közület számára biztosít használati melegvizet, télen pedig a távfűtésért is felel. A nyári időszakban a lakossági melegvíz-ellátás teljesen zavartalan maradt, és a munkavégzés idején arra is figyeltek, hogy a munka zaja ne zavarja a környéken élőket és dolgozókat.

Közölték, hogy az üzemi vészhelyzet megelőzése az energiatermelés mellett az élővilág túlélését is támogatta, mert a vízkivétel folyamatos áramlást biztosít, így mesterségesen cseréli és oxigénnel dúsítja az álló vizet, ami segít megóvni és fenntartani az öböl élővilágát.

A Veolia Magyarország a magyarországi energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piacon vezető szereplő. Több mint 63 állami és önkormányzati intézményt, 42 egészségügyi és szociális intézményt és 40 ipari telephelyet lát el energiával, és 17 városban több mint 400 ezer távfűtéses lakás és közintézmény fűtését biztosítja. Vízüzleti leányvállalatai évente 16 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, 21 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodnak, 360 ezer lakost kiszolgálva.

Tovább olvasom