Zöldinfó

Szakminisztérium: Romániában 243 medvét lőttek ki engedéllyel 2019 júliusa óta

Romániában 2019 júliusa óta 243 veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel – derült ki a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett táblázatokból.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-17

Szerző:

Hell

A minisztérium három táblázatban foglalta össze hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki, vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóvá hagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése. A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült miden esetben érvényesíteni. A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Ez év április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre. Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A medvés megyék rangsorában Brassó, Arges és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel. A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is Romániában, hogy 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

mti

Kapcsolódó tartalom:kilőttek medve románia

Zöldinfó

A hőség és a légkondik rekordterhelést hoztak a horvát hálózaton

Rekordot döntött az augusztusi áramfogyasztás Horvátországban.

Létrehozva:

43 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordot döntött augusztusban a villamosenergia-fogyasztás Horvátországban, ahol a nyári csúcsterhelés már meghaladta a télit az utóbbi években, elsősorban a turizmus, a melegebb nyarak és a légkondicionáló berendezések egyre szélesebb körű használata miatt – közölte a Horvát Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító vállalat (HOPS). Augusztusban rekordnak számító 3400,5 megawattórás (MWh) óránkénti terhelést mértek – írja az alternativenergia.hu. Összehasonlításképpen: 2025 telén 3264,2 MWh volt a csúcsérték, míg a nyári maximum 2024-ben 3362,8, 2025-ben pedig 3150,1 MWh-t tett ki. A HOPS szerint az utóbbi években egyértelmű változás figyelhető meg: míg korábban télen volt a legnagyobb az áramigény, a melegebb nyarak és telek, a turisztikai térségek növekvő fogyasztása, valamint a légkondicionálók terjedése miatt egyre inkább nyáron terhelődik meg a rendszer.

Az év első hét hónapjában már harmadik egymást követő évben emelkedett az áramfogyasztás. Január és július között 10,632 millió MWh villamos energiát használtak fel, egy százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában és 1,9 százalékkal többet, mint 2024-ben. Különösen januárban nőtt jelentősen a fogyasztás: 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 10,5 százalékkal a 2024 januárjában mért értéket.

A rendszerirányító szerint a hőhullámok egyértelműen növelik az áramigényt, hatásuk azonban függ egyebek mellett időtartamuktól, a páratartalomtól, a széltől, attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esnek-e, valamint az ünnepnapoktól és akár a nagyobb sporteseményektől is. A nyári fogyasztás növekedésében jelentős szerepe van a légkondicionáló berendezések terjedésének, pontos hatásukat azonban nem lehet meghatározni, mert nincs átfogó adat arról, hány légkondicionáló működik az országban. A turizmus ugyancsak jelentősen megterheli a hálózatot: egyes térségekben a nyári villamosenergia-fogyasztás akár az ötszöröse is lehet a télinek.

A horvát állami áramszolgáltató (HEP) adatai szerint a hálózat terhelése általában este nyolc és tíz óra között a legnagyobb. Napközben a naperőművek termelése mérsékli a hálózati igényt, estére azonban ez a forrás kiesik. Horvátországban az elmúlt években gyorsan nőtt a megújuló energiaforrások szerepe. Az ország mintegy 6300 megawatt beépített villamosenergia-termelő kapacitással rendelkezik, mintegy 2000 megawattal többel, mint néhány évvel korábban. A megújuló energiaforrások 2025-ben a hazai áramtermelés 74,1 százalékát adták.

A naperőművek beépített kapacitása tavaly elérte az 1500 megawattot, és ezzel első alkalommal meghaladta a szélerőművekét. A napenergia-termelés a 2015-ös 53 ezer MWh-ról 2025-re 1,045 millió MWh-ra nőtt. A HEP elosztóhálózatára 2026 februárjáig mintegy 44 ezer naperőművet csatlakoztattak. A megújuló energiaforrások gyors terjedése ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a villamosenergia-hálózat számára. A termelőkapacitások fejlesztése mintegy háromszor gyorsabb ütemben halad, mint az átviteli és elosztóhálózat bővítése.

A Horvát Gazdasági Kamara (HGK) arra számít, hogy az ország villamosenergia-igénye a következő években tovább növekszik a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítása, valamint a digitalizáció, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia terjedése miatt. A kamara szerint ezért Horvátországnak a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett a hálózat bővítésére és korszerűsítésére, valamint az energiatároló kapacitások kiépítésére is szüksége lesz.

Tovább olvasom