Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szarvasmarhák gyomra lebontja a műanyagot

Létrehozva:

|

A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is – ezt állapította meg egy most publikált kutatás.

Az 1950-es évek óta több mint 8 milliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, főleg csomagolást, egyszer használatos dobozokat, eszközöket és palackokat. Ennek eredményeként a műanyagszennyezés mindenütt jelen van, az emberek akaratlanul is fogyasztják és belélegzik a mikroműanyag-részecskéket. Az elmúlt években a kutatók azon dolgoztak, hogy felhasználják a baktériumok azon képességét, hogy lebontják a hosszú életű anyagot. Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található. Mivel a tehenek tápláléka tartalmazza ezeket a természetes poliésztereket, a tudósok sejtették, hogy gyomrukban bőségesen élnek olyan mikrobák, amelyek képesek lebontani az összes növényi anyagot. Az elmélet tesztelésére Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója és kollégái egy ausztriai vágóhídról szereztek be a szarvasmarhák bendőjében termelődő folyadékot – számolt be róla a The Guardian brit napilap.

A folyadékot háromféle poliészterrel próbálták ki: szintetikus polimerrel, amelyet általában textíliákban és csomagolóanyagokban használnak, biológiailag lebomló műanyaggal, amelyet komposztálható műanyagzacskókhoz használnak és egy megújuló erőforrásokból előállított bioalapú anyaggal. Mindegyik műanyagot film- és porformában is tesztelték. Az eredmények szerint a szarvasmarha gyomrában élő mikroorganizmusok mindhárom műanyagot képesek lebontani a laboratóriumi körülmények között. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia. Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson – írták a szerzők a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Advertisement

A következő lépésként a bendőben lévő több ezer mikroba közül azonosítani kell a műanyag lebontásában kulcsfontosságúakat, majd az általuk termelt enzimeket. Ha az enzimeket azonosították, akkor azokat elő lehet állítani és újrahasznosító üzemekben lehet alkalmazni. A műanyaghulladékot egyelőre többnyire elégetik. Kisebb mértékben újrahasznosítják. Egy másik módszer a kémiai újrahasznosítás, de ez nem környezetbarát folyamat. A The Guardian cikke arra is emlékeztetett, hogy más kutatók már előrébb járnak a műanyagot lebontó enzimek előállításában. Szeptemberben két külön enzim összekapcsolásával egy szuperenzimet fejlesztettek ki. A két enzimet 2016-ban egy japán hulladéktelepen felfedezett műanyagevő bogárban fedezték fel. A kutatók 2018-ban mutatták be az első enzim mesterséges változatát, amely néhány nap alatt elkezdte lebontani a műanyagot. A szuperenzim azonban hatszor gyorsabban dolgozik. Április elején a francia Carbios cég mutatott be egy olyan enzimet, amely 10 óra alatt lebontja a műanyagpalackok 90 százalékát.

Advertisement

Zöldinfó

Pályázatdömping a víztakarékos mezőgazdaságért: 2025-ig folyamatosan elérhetők források

Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására lehet ismét kérelmet benyújtani, míg a hónap végén a komplex beruházásokat tervező gazdálkodók adhatnak be pályázatot – írja az alternativenergia.hu. A felhívásoknak köszönhetően 67 milliárd forinttal ösztönzi az agrártárca a fenntartható vízgazdálkodást – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. Azt írták: a tárcavezető szerint a rohamosan változó klímakörnyezet jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Habár a vízmegtartást és a talajállapot javítását már számos jó agrotechnológia alkalmazása segíti, a termés- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében ezek elterjedésének támogatásán túl szükség van a folyamatos öntözésfejlesztésre. Ezért az agrártárca a Közös Agrárpolitika keretében – a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése mellett – támogatja az öntözésfejlesztést is.

Ismertette, hogy 2025 tavaszától, illetve a következő ütemben ősztől, folyamatosan lehet pályázni az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítására. A források lehetőséget jelentenek az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálására, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítésére, bővítésére és rekonstrukciójára, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozására. Ezen víztakarékos öntözési technológiák bevezetését két pályázat is támogatja. Szeptember 2-án nyílik az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása című felhívás benyújtásának harmadik szakasza. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint – áll a közleményben. Jelentős az érdeklődés az összetettebb öntözésfejlesztéseket segítő forrásokra, az első két benyújtási szakaszban már 90 támogatási kérelem érkezett be. A pályázatok beadására szeptember 30-án nyílik ismételten lehetőség. A rendelkezésre álló keretösszeg 49,3 milliárd forint, a pályázók minimum 200 millió forint, maximum 5 milliárd forint támogatási összeget nyerhetnek el – tette hozzá a miniszter.

A két pályázat mellett szeptember 4-től 2 milliárd forintos kerettel, 75 millió forintos maximálisan elnyerhető pályázati összeggel induló felhívás jelenik meg, amely a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek akár az építési engedély, a tervezés vagy az üzembentartási költségekre nyújt fedezetet – írták. Nagy István kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak. Ezen belül több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. Cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – közölte az AM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák