Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Századvég: az európaiak negyede fűtési nehézségekkel küzd

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).

Létrehozva:

|

A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy az Oroszország és Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait.

“A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat” – fogalmaztak. Emlékeztettek, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet “drámai romlását” vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát.

Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták. A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék) – tették hozzá. Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját.

Advertisement

A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék – sorolták. A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják – áll a felmérésben. A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.

Advertisement

Zöld Energia

Új lendületet kap a szélerőmű-fejlesztés Lengyelországban

A lengyel kormány a Karol Nawrocki elnök által a szélenergiáról szóló jogszabály ellen emelt vétó ellenére, rendelet útján kész növelni a szélerőművek kapacitását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nawrocki a múlt héten vétózta meg azt a törvénymódosítást, mely értelmében liberalizálták volna a szélerőművek építésére vonatkozó előírásokat úgy, hogy 700 méterről 500 méterre rövidítették volna azt a minimális távolságot a lakóházaktól, amelyben épülhet szélerőmű – írja az alternativenergia.hu. “Már előkészítettük a vonatkozó rendeletet, és törvény nélkül, az elnöki vétótól függetlenül növelni fogjuk a szárazföldi szélerőművek kapacitását” – jelentette ki Tusk. Kifejtette: ezt elsősorban “radikálisan egyszerűsített környezetvédelmi előírások” révén érik el, például lecserélik a már meglévő szélerőműveket, és helyükre “sokkal hatékonyabb”, illetve magasabb árbocú turbinák kerülnek. Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter az X-en megírta: a zöldenergiába történő beruházásokat “a regionális környezetvédelmi igazgatóságok rendeleteinek és szabályainak módosítása révén” gyorsítják fel.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal főnöke a kabinetülést követő sajtókonferencián aláhúzta: az államfő nem engedi, hogy vétóját “különböző végrehajtási aktusokkal, például rendeletekkel megkerüljék”. Az ilyen megoldást Bogucki alkotmányellenesnek nevezte. Tusk azt követően tette a bejelentést, hogy szerdán Nawrocki kezdeményezésére megtartották a kabinettanácsot, vagyis az államfő által vezetett kormányülést. A kabinettanács napirendjén az Európai Unió (EU), valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országai közötti megállapodást érintő lengyel álláspont is szerepelt. Nawrocki az ülés elején megismételte korábbi véleményét, miszerint a megállapodás káros hatással lesz a lengyel mezőgazdaságra. Megerősítette: egy blokkoló kisebbség összeállítására fog törekedni az EU-ban.

Az államfőnek válaszolva Tusk úgy látta: ha volna esély egy blokkoló kisebbség létrehozására, “ezt már régen megtették volna”. Folyamatban van viszont egy olyan mechanizmus bevezetése, amely lehetővé teszi “a részleges blokádot vagy korrekciót, ha az európai piacokon kockázatok merülnek fel” a megállapodás kapcsán – tette hozzá Tusk. Később Zbigniew Bogucki közölte: Nawrockit a kabinetülésen “biztosították arról, hogy a kormánynak negatív az álláspontja a Mercosur-megállapodás ügyében. Nawrocki a közeljövőben Giorgia Meloni olasz kormányfővel fog egyeztetni a témáról – jelezte, és úgy látta: amennyiben Lengyelország, Franciaország és Olaszország mellett “egy kisebb állam” is ellenezné a megállapodást, esély volna annak elvetésére. A lengyel külügyminisztérium szerdán az X-en bejelentette: Lengyelország a Mercosur-megállapodás ellen fog szavazni az EU Tanácsában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák