Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Századvég: az európaiak negyede fűtési nehézségekkel küzd

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).

Létrehozva:

|

A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy az Oroszország és Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait.

“A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat” – fogalmaztak. Emlékeztettek, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet “drámai romlását” vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát.

Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták. A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék) – tették hozzá. Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját.

Advertisement

A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék – sorolták. A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják – áll a felmérésben. A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.

Advertisement

Zöld Energia

Forradalmi változás jöhet az erkélynapelemek piacán

A holland parlament támogatja az erkélynapelemek biztonságos hálózati csatlakoztatását lehetővé tevő szabályozás kidolgozását, miközben Európa egyre több országában válik engedélyezetté a konnektorba csatlakoztatható napenergia-termelés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Új szabályozási keret kidolgozására kötelezné a holland kormányt a parlament, hogy a háztartások biztonságosan csatlakoztathassanak erkélynapelemes rendszereket az elektromos hálózathoz. A képviselőház széles körű támogatással elfogadott indítványa szerint a szükséges szabályozási javaslatot jövő tavaszig kellene kidolgozni. A kezdeményezést Felix Klos, a D66 párt politikusa terjesztette elő. Az indítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy Hollandiában a háztartások mintegy 35 százaléka már rendelkezik napelemes rendszerrel, az erkélyre szerelhető, egyszerűen csatlakoztatható megoldások azonban további családok számára is lehetővé tehetnék a saját villamosenergia-termelést és az áramszámlák csökkentését. A parlamenti javaslat alapján a kormánynak olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely garantálja az erkélynapelemes rendszerek biztonságos hálózati csatlakoztatását. Ennek részeként azt is meg kell vizsgálni, hogy mely műszaki szabványok és jogszabályok módosítására lenne szükség. Az indítványt 12 parlamenti képviselőcsoport támogatta a holland törvényhozásban jelen lévő 17 közül.

A kezdeményezés Németországot említi követendő példaként, ahol már engedélyezett a konnektorba csatlakoztatható napelemes rendszerek használata. A becslések szerint 2025-ben mintegy 500 megawatt új napelemes kapacitás származott az ilyen, úgynevezett plug-in rendszerekből.

Az erkélynapelemek európai elterjedése más országokban is felgyorsulhat. Az Egyesült Királyságban 2026 augusztusában legalizálták az ilyen berendezéseket, Görögország pedig szeptemberben engedélyezte a legfeljebb 800 wattos erkélynapelemes rendszereket, valamint az önálló energiatárolók használatát. Norvégiában szintén napirendre került a konnektorba csatlakoztatható napelemek és akkumulátorok engedélyezése, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Advertisement

Magyarországon egyelőre nem alakult ki hasonlóan egyértelmű, országos szabályozási keret a háztartási konnektoros napelemes rendszerek általános hálózati alkalmazására. A kérdés különösen a társasházakban élők számára lehet fontos, akik saját tetőfelület hiányában jelenleg korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a napenergia hasznosítására. Az európai példák azt mutatják, hogy az erkélynapelemek megfelelő műszaki és biztonsági előírások mellett a háztartási energiatermelés újabb, szélesebb rétegek számára elérhető formájává válhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák