Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Századvég: az európaiak negyede fűtési nehézségekkel küzd

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).

Létrehozva:

|

A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy az Oroszország és Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait.

“A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat” – fogalmaztak. Emlékeztettek, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet “drámai romlását” vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát.

Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták. A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék) – tették hozzá. Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját.

Advertisement

A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék – sorolták. A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják – áll a felmérésben. A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.

Advertisement

Zöld Energia

Több napsütés, mégis kevesebb energia – veszélyben a nyári napenergia-termelés?

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük – tudatta az alternativenergia.hu. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.

Tisztább levegő, naposabb nyarak: így világosodott ki Kelet-Európa nyári égboltja az ipari szennyezés csökkenésével

A felszínre érkező napenergia erősségét leginkább két tényező határozza meg:

  1. mennyire felhős a nappal és
  2. mennyire tiszta a légkör.

Magyarországra a legtöbb napenergia júliusban érkezik. Bár ilyenkor a nappalok összességében már kissé rövidebbek, mint júniusban, általában kevesebb a felhő is. Ez alól a közelmúltban kivétel volt az idei (2025) rendkívül napos, meleg és száraz június. Éves átlagban a legtöbb besugárzást pedig a Nagykunságon és a Tisza-Maros közében mérhetjük.

A rendszerváltás után a hazai nehézipar összeomlásával, valamint a levegőminőség védelmében létrejött nemzetközi egyezményekkel összhangban hozott intézkedésekkel jelentősen csökkent a légkörbe kerülő szennyezőanyagok, főként a kén-dioxid mennyisége. Egyre kevesebb aeroszolrészecske került a levegőbe, ami kettős hatással járt: egyrészt a légkör ma már jobban átengedi a napfényt, másrészt mivel csökkent az antropogén eredetű felhőképző magok száma és a légkör relatív nedvessége is, ezért kevesebb a felhő. Ez az ún. világosodás, ami végeredményképpen kissé melegíti a légkör felszínközeli rétegét, de hatása összességében jóval kisebb, mint a szén-dioxid vagy a metán okozta üvegházhatás-erősödésnek és ezáltal a globális felmelegedésnek.

Advertisement

Ha a legutóbbi és az azt megelőző 30 éves éghajlati normálidőszakot (azaz 1965–1994-et és 1995–2024-öt) összehasonlítjuk az ERA5 adatbázis alapján, egyértelműen látszik, hogy nyáron nőtt a nagy besugárzású napok száma, míg a kevésbé naposak aránya csökkent. Ezt valószínűleg mindannyian érezzük is a bőrünkön. Ha a naposabb nyári napokat, azaz a 270 W/m² feletti besugárzást elérő nyári napokat nézzük, manapság átlagosan 29 ilyen napunk van, ami tízzel több, mint a korábbi klímaátlag. Főként Kecskemét, Szekszárd és Szeged térségében nőtt ezen napok száma, ugyanakkor százalékosan épp a korábbi nehézipari központ, az Északi-középhegység térsége világosodott a leginkább.

Ha Magyarországon túl, kicsit távolabbra tekintünk, nemzetközi kutatások megállapították, hogy Kelet-Európában figyelhető meg a legerőteljesebb nyári világosodás, illetve hogy az 1990-es években még az emberi eredetű aeroszol-szennyezés csökkentése volt a fő oka a világosodásnak, utána, a 2000-es évektől kezdve viszont már inkább a felhőzet csökkenése okozta a nagyobb besugárzást. Úgy tűnik, jókor kezdtük el a napenergiát komolyan hasznosítani: ma már jóval több energiát tudunk a Napból kinyerni, mint 30 évvel ezelőtt.

Advertisement

Elfogyott a lendület: a nyári napsütés mennyisége alig nő tovább a 21. század végéig

A jövőre nézve két jövőképet vizsgáltunk a legújabb CMIP6 klímamodell-szimulációk eredményei alapján:

  • realista jövőkép: a jelentős kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul el és az alkalmazkodás is késleltetve kezdődik;
  • pesszimista jövőkép: az emberi tevékenységek eddigi üvegházgáz-kibocsátási trendje folytatódik 2100-ig.

Ha elfogadjuk, hogy térségünkben az emberi eredetű aeroszol-kibocsátás csökkentésének a jövőben már nem lesz számottevő sugárzásnövelő szerepe, és a felhőzet csökkenését elsősorban a relatív páratartalom visszaesése okozza, akkor nem meglepő, hogy már csak kis további nyári világosodás várható hazánkban. Az eredmények szerint a naposabb nyári napok száma északon 1-2 nappal, délen legfeljebb 3-5 nappal növekedhet a 21. század végéig, függetlenül a választott jövőképtől. Ennek oka valószínűleg a felhőzet további mérsékelt csökkenése.

A forróság visszavág: a jövő nyarain csökkenhet a napenergia hasznosíthatósága

A napenergia-potenciált, azaz a napsütésből kinyerhető áramot három tényező befolyásolja leginkább:

Advertisement
  • a besugárzás erőssége,
  • a hőmérséklet és
  • a szélsebesség.

Mint energiaforrás, a napsugárzás erőssége nyilvánvalóan több energiatermelést tesz lehetővé. Kevésbé magától értetődő a másik két tényező hatása. A tapasztalatok szerint a magasabb hőmérséklet jelentősen csökkenti a napelemek hatásfokát, míg a túlmelegedett napelemet az erősebb szél hűti, így a hatásfokát javítja. Ezen három napi felbontású változó felhasználásával vett napi potenciál részletesebb számítását lásd a módszertani részben.

Azt fentebb láthattuk, hogy a jövőben néhány nappal több naposabb nyári napra számíthatunk hazánkban. A szélviszonyok érdemben nem változnak, ugyanakkor épp ezeken a nyári napokon a hőmérséklet is jóval magasabb lesz, emiatt a potenciál végül is csökkenni fog. Ez a néhány százalékos visszaesés a pesszimista jövőkép szerint erőteljesebb, a realista forgatókönyvben mérsékeltebb. Ha azonban a teljes nyarat nézzük, a realista jövőkép szerint a potenciál az ország nagy részén, különösen a Dunántúlon pozitív irányba változhat, azaz nőhet. Ezzel szemben a pesszimista jövőkép az ország jelentős részére, főként északnyugatra jelentős csökkenést mutat.

Összefoglalás, azaz végül is mennyi energiát nyerünk?

Idén júliusban hazánk napelem-kapacitása elérte a 8 GW-ot, amit 2030-ra 12 GW-ra tervezünk növelni. A részletes számításokat a módszertani részben ismertetjük, melyek alapján megbecsültük, hogy hány napnyi paksi atomerőmű által termelt energiát veszítünk vagy nyerünk a klímaváltozás következtében a naposabb nyári napokon, illetve mennyit az összes nyári napra vetítve.

Advertisement

A naposabb nyári napokon az akkor intenzívebben jelentkező hőség miatt mindenképpen veszteségre kell számítanunk: a pesszimista forgatókönyv szerint közel másfél napnyi, a realista szerint fél napnyi paksi termelésnek megfelelő energiával kevesebbet adhatnak a hazai napelemek a hőség eltérő fokozódása miatt. Az összes nyári napot tekintve azonban már változik a kép: a realista jövőkép szerint akár egy napnyi plusz energiát is nyerhetünk, míg a pesszimista változatban egy napnyi veszteség várható.

Mindez jól mutatja, hogy a pesszimista forgatókönyv követése kedvezőtlen. Ekkor ugyanis nemcsak a napenergia mennyisége csökkenne, hanem további negatív hatásokkal is számolnunk kellene:

Advertisement
  1. az intezívebb hőhullámok csökkenthetik a napelemek élettartamát;
  2. a zivatarok intenzitásának növekedésével a napelemekben fizikai károk is keletkezhetnek;
  3. egyre több szaharai porvihar éri el hazánkat, amelyek csökkenthetik a besugárzást, a napelemekre kiülepedő por pedig csökkentheti azok hatásfokát.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy amennyit nyerhetünk a téli fűtési igény csökkenésével a melegedés hatására, ugyanannyit veszíthetünk a nyári hűtési igény növekedésével. Mindezek mellett az energiaellátás biztonságát tovább rontja, hogy az erőművek hűtéséhez szükséges vízkészletek fokozott terhelése több kockázatot is jelent: a hőterhelés miatt veszélybe kerülhet az élővilág, a melegebb hűtővíz rontja az erőművek hatásfokát, és kritikus időszakban előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre elegendő víz. Ez különösen Paks esetében azzal járhat, hogy csökkenteni kell az erőmű teljesítményét.

A következményeket figyelembe véve tehát a fosszilis energiahordozók használatának globális csökkentése elengedhetetlen. Ennek elérése a következő évtizedek feladata kell legyen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák