Zöld Energia
Századvég: az európaiak negyede fűtési nehézségekkel küzd
Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).
A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy az Oroszország és Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait.
“A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat” – fogalmaztak. Emlékeztettek, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet “drámai romlását” vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát.
Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták. A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék) – tették hozzá. Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját.
A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék – sorolták. A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják – áll a felmérésben. A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
Zöld Energia
Áramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
Mi történik a nappal megtermelt energiával este, amikor a legnagyobb szükség lenne rá? Itt lép képbe az energiatároló, amely új szintre emeli az otthoni energiafelhasználást.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány idén februárban elindította a lakossági energiatároló pályázatot, amelynek célja, hogy háztartási méretű energiatároló (akkumulátoros) rendszerek telepítésére ösztönözze főleg napelemes rendszerekkel rendelkező tulajdonosokat – ismertette a pályázat részleteit az alternativenergia.hu. Azok a háztartások sem indulnak hátrányból, amelyeknél jelenleg nincs kiépített napelemes rendszer. Amennyiben a pályázat benyújtásakor vállalják a rendszer telepítését, hasonló esélyekkel pályázhatnak.
Nem csak a számláról szól az egész, az energiatároló többet ad, mint spórolást!
Egy napelemes rendszer és a hozzá kiépített energiatároló látható és érezhető módon csökkenti a villanyszámlát, ennek ellenére egy modern akkumulátoros rendszer sokkal több előnnyel jár, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát növelik. Íme öt ok, amiért érdemes elgondolkodni a telepítésén.
De ha már a spórolás a legnagyobb rábeszélő tényező egy napelemes rendszer esetében, akkor vegyünk egy nyári, optimális napot Magyarországon (derült ég, jó tájolás, kb. 5–6 teljes napsütéses óra). Nyáron ideális tájolás és megfelelő dőlésszög esetén nagyjából 5–6 úgynevezett „csúcsteljesítményű” napsütéses órával lehet számolni. Ha például egy 5 kW-os rendszert veszünk alapul és 5,5 órával számolunk, akkor az 5 kW × 5,5 óra alapján körülbelül 27,5 kWh napi termelés adódik. Ez a mennyiség egy átlagos magyar háztartás akár két maximum három napi villamosenergia-fogyasztását is fedezheti. A pontos értéket természetesen befolyásolja sok minden: a földrajzi elhelyezkedés, a panelek tájolása és dőlésszöge, valamint a hőmérséklet és az esetleges árnyékolás is, de ideális nyári körülmények között reálisan ekkora napi hozammal lehet számolni.
1. Az energiafüggetlenség érzése
Amikor saját magad tárolod a napenergiát, kevesebb függőséged van a szolgáltatóktól és a külső körülményektől. Csak egy napelemes rendszer esetében kicsit nagyobb fókuszt kell fektetni arra, hogy az ember mikor indítja be a mosogatógépet, szárítógépet, esetlegesen azokat mikorra érdemes időzíteni. Egy akkumulátorral a háztartás nagyobb kontrollt kap az energiafelhasználás felett, és megnyugtató érzés, hogy a szükséges áram mindig kéznél van, még a dráguló energiaárak, a rosszabb időjárás esetén is.
De ha már a függetlenség és a tudatosság mezein lépkedünk létezik egy úgynevezett HEM rendszer (Home Energy Management) – magyarul otthoni energiamenedzsment rendszer. Ez egy intelligens vezérlőmegoldás, amely összehangolja a napelemes termelést, az energiatárolót és a háztartás fogyasztóit. Valós időben figyeli, hogy mennyi energiát termel a rendszer, mennyi van az akkumulátorban, és mikor érdemes elindítani a nagyobb fogyasztókat. A HEM rendszer képes például automatikusan akkor tölteni az elektromos autót, amikor a napelem éppen többletenergiát termel, vagy akkor indítani a hőszivattyút, amikor az akkumulátor töltöttsége megfelelő. Ezzel nemcsak a hálózatról vételezett áram mennyisége csökkenthető, hanem optimalizálható a saját termelés felhasználása is.
2. Kiszámíthatóság
A villamosenergia ára és a szabályozási környezet változékony lehet. Egy energiatárolóval azonban stabilabbá tehető a háztartás költségstruktúrája: a rendszer segítségével mindig látható, mennyi energia áll rendelkezésre, így kevésbé leszel kitéve az áremelkedéseknek vagy a szaldó elszámolás változásainak.
3. Áramszünet elleni biztonság
Ha a rendszered alkalmas rá, az energiatároló a vészhelyzetekben is segít: áramkimaradáskor a legfontosabb fogyasztókat, például hűtőt, világítást vagy orvosi eszközöket tovább működtetheti. Nem is beszélve arról, hogy manapság sokan dolgoznak home office-ból, és egy hirtelen áramkimaradás ilyenkor nem éppen jelent előnyt a főnöknél.
4. Elektromos autó jövőbeni kiszolgálása
Be kell vallani, manapság a dízel- és benzines autók egyre inkább visszaszorulnak. Kevesebben választják őket, hiszen rengeteg háztartás rendelkezik már napelemmel, így a városban való cirkáláshoz teljesen tökéletes egy elektromos autó. Ha a vásárlás is tervben van a jövőben, a háztartási akkumulátor segítségével könnyen feltölthető saját, tiszta energiával. Számokkal is alátámaszthatjuk ezt!
Egy mai, átlagos elektromos autó akkumulátora általában 50–60 kWh kapacitású. De most vegyünk példának egy 60 kWh-s akkumulátort. Mi van akkor, ha az aksi teljesen lemerül? 100%-ra történő feltöltéshez nagyjából 60 kWh energiára van szükség, de a töltési veszteségek miatt a valóságban inkább 63–66 kWh-tal érdemes számolni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a mindennapi használatból eredendően kevés olyan alkalom van, amikor az autót teljesen tele töltjük. A töltési idő nagyban függ attól is, hogy milyen teljesítményű töltőt használunk otthon. Hagyományos, 230 voltos konnektorról, amely körülbelül 2,3 kW teljesítményt biztosít, egy teljes, 60 kWh-s feltöltés körülbelül 26–30 órát venne igénybe, míg 10 kWh visszatöltése 4–5 órát. Ez inkább lassú, kiegészítő megoldásnak tekinthető. Egy korszerűbb, 11 kW-os otthoni fali töltő (wallbox) esetén a teljes feltöltés nagyjából 5–6 órát vesz igénybe, míg egy átlagos napi fogyasztás pótlása körülbelül 1 órát. Ha ezt összevetjük a korábban már emlegetett 5 kW-os napelemes rendszerrel, amely egy átlagos háztartás esetében ideálisnak mondható, akkor az általa egy nap alatt megtermelt energia nagyjából 150-180 kilométer megtételéhez elegendő.
5. Ingatlanérték-növelő tényező
Az energiatárolóval felszerelt ingatlanok egyre vonzóbbak a piacon. A fiatalok nagy része úgy gondolja, hogy ha már jelentős összegekről van szó egy ingatlanvásárlás során, érdemes olyan otthont választani, amely minden igényt kielégít. Így nemcsak saját kényelmünk és igényeink teljesülnek, hanem a Földünknek is jót tehetünk.
A potenciális vásárlók értékelik a modern, fenntartható és költséghatékony megoldásokat, így a beruházás nemcsak kényelmet és biztonságot nyújt, hanem hosszú távon az ingatlan értékét is növeli.
Összességében az energiatároló nem csupán a villanyszámlát csökkenti. A rendszer nagyobb energiafüggetlenséget, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és áramszünetek elleni védelmet biztosít, miközben a jövő elektromos autóinak töltését is könnyedén lehetővé teszi. Emellett hozzájárul az ingatlan értékének növeléséhez, és a modern, fenntartható megoldások iránti igényt is kielégíti. Egy energiatároló tehát egyszerre nyújt kényelmet, biztonságot, gazdasági előnyt és környezettudatosságot, valódi beruházás a jövőbe.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaÁtrendeződés a használtautó-piacon: egyre több az alternatív hajtás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia
