

Zöld Energia
Századvég: növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában
Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban.
Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek “sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta”, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy “a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását”.
Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent – olvasható az összegzésben. A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte. Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.
Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A nagyon sokat választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta. Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra. Mint jelezték, más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU “középmezőnyébe” került.
A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot. Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták – írta a Századvég.

Zöld Energia
Új lendületet kap a szélerőmű-fejlesztés Lengyelországban
A lengyel kormány a Karol Nawrocki elnök által a szélenergiáról szóló jogszabály ellen emelt vétó ellenére, rendelet útján kész növelni a szélerőművek kapacitását.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nawrocki a múlt héten vétózta meg azt a törvénymódosítást, mely értelmében liberalizálták volna a szélerőművek építésére vonatkozó előírásokat úgy, hogy 700 méterről 500 méterre rövidítették volna azt a minimális távolságot a lakóházaktól, amelyben épülhet szélerőmű – írja az alternativenergia.hu. “Már előkészítettük a vonatkozó rendeletet, és törvény nélkül, az elnöki vétótól függetlenül növelni fogjuk a szárazföldi szélerőművek kapacitását” – jelentette ki Tusk. Kifejtette: ezt elsősorban “radikálisan egyszerűsített környezetvédelmi előírások” révén érik el, például lecserélik a már meglévő szélerőműveket, és helyükre “sokkal hatékonyabb”, illetve magasabb árbocú turbinák kerülnek. Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter az X-en megírta: a zöldenergiába történő beruházásokat “a regionális környezetvédelmi igazgatóságok rendeleteinek és szabályainak módosítása révén” gyorsítják fel.
Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal főnöke a kabinetülést követő sajtókonferencián aláhúzta: az államfő nem engedi, hogy vétóját “különböző végrehajtási aktusokkal, például rendeletekkel megkerüljék”. Az ilyen megoldást Bogucki alkotmányellenesnek nevezte. Tusk azt követően tette a bejelentést, hogy szerdán Nawrocki kezdeményezésére megtartották a kabinettanácsot, vagyis az államfő által vezetett kormányülést. A kabinettanács napirendjén az Európai Unió (EU), valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országai közötti megállapodást érintő lengyel álláspont is szerepelt. Nawrocki az ülés elején megismételte korábbi véleményét, miszerint a megállapodás káros hatással lesz a lengyel mezőgazdaságra. Megerősítette: egy blokkoló kisebbség összeállítására fog törekedni az EU-ban.
Az államfőnek válaszolva Tusk úgy látta: ha volna esély egy blokkoló kisebbség létrehozására, “ezt már régen megtették volna”. Folyamatban van viszont egy olyan mechanizmus bevezetése, amely lehetővé teszi “a részleges blokádot vagy korrekciót, ha az európai piacokon kockázatok merülnek fel” a megállapodás kapcsán – tette hozzá Tusk. Később Zbigniew Bogucki közölte: Nawrockit a kabinetülésen “biztosították arról, hogy a kormánynak negatív az álláspontja a Mercosur-megállapodás ügyében. Nawrocki a közeljövőben Giorgia Meloni olasz kormányfővel fog egyeztetni a témáról – jelezte, és úgy látta: amennyiben Lengyelország, Franciaország és Olaszország mellett “egy kisebb állam” is ellenezné a megállapodást, esély volna annak elvetésére. A lengyel külügyminisztérium szerdán az X-en bejelentette: Lengyelország a Mercosur-megállapodás ellen fog szavazni az EU Tanácsában.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek
-
Zöld Közlekedés17 óra telt el a létrehozás óta
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés