Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Századvég: növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban.

Létrehozva:

|

Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek “sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta”, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy “a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását”.

Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent – olvasható az összegzésben. A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte. Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.

Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A nagyon sokat választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta. Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra. Mint jelezték, más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU “középmezőnyébe” került.

Advertisement

A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot. Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták – írta a Századvég.

Advertisement

Zöld Energia

Kevesebb gáz, több napenergia: új uniós terv az energiafüggetlenségért

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt Európa fosszilis energiaválságoktól való védelme és a tiszta, hazai energiára való áttérés felgyorsítása érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Dan Jorgensen energiaügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, az Európai Bizottság AccelerateEU néven uniós eszközt kíván bevezetni, ami Európa energiafüggetlenségének megteremtését célozza, miközben azonnali segítséget nyújt az európai háztartásoknak és iparágaknak – írja az alternativenergia.hu. “A közel-keleti konfliktus elmérgesedése óta az EU 24 milliárd euróval többet költött azonos mennyiségű energia beszerzésére a magasabb árak miatt. A jelenlegi geopolitikai helyzet komoly emlékeztető arra, hogy a tiszta, biztonságos és megfizethető energiára való áttérés felgyorsítása gazdasági és biztonsági szempontból elengedhetetlen” – fogalmazott. Jorgensen közölte, az AccelerateEU hosszabb távú hatással bíró rövid és strukturális intézkedéseket is magában foglal azzal a céllal, hogy tovább csökkentse a fosszilis tüzelőanyagok változó piacától való függőséget, és felgyorsítsa Európa ellenállóképességét a hazai tiszta energián és a villamosításon alapuló jövőbeli kockázatokkal szemben.

Az uniós bizottság egyebek mellett azt javasolja, hogy a nemzeti intézkedéseket összehangoltan hajtsák végre a tagállamok. Ez magában foglalja a földalatti gáztárolók újratöltését, a feltöltési szabályok rugalmasságának kihasználását és az olajkészletek bármilyen okból történő kivételes felszabadítását. A nemzeti vészhelyzeti intézkedéseket, különösen a repülőgépüzemanyag és a dízelolaj rendelkezésre állására irányuló intézkedéseket, beleértve az olajfinomítók termelési kapacitásait, szorosan össze kell hangolni – szögezte le. Az Európai Bizottság új megfigyelőközpontot hoz létre, amely a közlekedés területén használt üzemanyagok uniós termelését, importját, exportját és készletszintjét követné nyomon. Ez – mint kifejtette – lehetővé teszi majd a lehetséges hiányok gyors azonosítását, és a készletek vészhelyzeti felszabadítása esetén célzott intézkedések meghozatalát a kiegyensúlyozott üzemanyagelosztás fenntartása érdekében.

A brüsszeli testület által javasolt célzott és átmeneti intézkedések között szerepel a fogyasztók, köztük az ipar védelme az árcsúcsokkal szemben. Ez magában foglalhatja egyebek mellett a célzott jövedelemtámogatási rendszereket, az energiautalványokat, valamint a kiszolgáltatott háztartások villamosenergiájára kivetett jövedéki adójának csökkentését. Az uniós biztos közölte: az Európai Bizottság még a nyár előtt villamosítást célzó cselekvési tervet mutat be. A terv az ipari, közlekedési és építőipari ágazatok villamosítását akadályozó tényezők felszámolására irányuló intézkedéseket tartalmaz, valamint javaslatokat a hazai termelésű tiszta energiára való áttérés felgyorsítására az olaj, a gáz és a fosszilis üzemanyagok helyettesítése érdekében.
A brüsszeli testület megerősítené a hálózati rendszert, melyhez bekapcsolná a szél- és megújuló erőműveket, beleértve a tengeri szélerőműveket és a vízerőműveket is – tájékoztatott az uniós biztos.

Advertisement

Közölte továbbá, az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot fog benyújtani a hálózati díjakról és az adózásról annak biztosítására, hogy a villamosenergiát kevesebb adó terhelje, mint a fosszilis tüzelőanyagokat. “A jelenlegi válságban a gyorsaság és a legjobb hatás elérése a legfontosabb” – fogalmazott Jorgensen, majd kiemelte: az Európai Bizottság segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki tudják használni a rendelkezésre álló uniós finanszírozást. A közpénzek önmagukban azonban nem fedezik az energetikai átállás jelentős beruházási igényeit – hívta fel a figyelmet az uniós biztos, majd emlékeztetett: a magánberuházások mozgósítására a brüsszeli testület nemrégiben stratégiát fogadott el a tiszta energiába történő beruházások felgyorsítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák