Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Századvég: növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban.

Létrehozva:

|

Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek “sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta”, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy “a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását”.

Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent – olvasható az összegzésben. A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte. Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.

Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A nagyon sokat választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta. Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra. Mint jelezték, más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU “középmezőnyébe” került.

Advertisement

A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot. Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták – írta a Századvég.

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát

A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.

Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.

Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.

Advertisement

A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.

Advertisement

A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák