Zöld Energia

Századvég: növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek “sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta”, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy “a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását”.

Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent – olvasható az összegzésben. A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte. Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.

Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A nagyon sokat választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta. Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra. Mint jelezték, más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU “középmezőnyébe” került.

A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot. Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták – írta a Századvég.

Kapcsolódó tartalom:atomenergia energia klímavédelem környezetvédelem nukleáris energia

Zöld Energia

Új korszak a hazai energiatárolásban: 150 MW-os rendszer épül

A régió egyik legnagyobb energiatárolóját építik.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és a régió egyik legnagyobb, 150 megawatt (MW) teljesítményű és 300 megawattóra (MWh) tárolókapacitású akkumulátoros energiatároló eszközparkját (Battery Energy Storage System, BESS) hozza létre a SolServices Kft. és a Huawei Technologies Magyarország, a teljes portfólió kiépítése várhatóan 2027 első negyedévében fejeződik be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az energiatárolási projekt megvalósításáról szóló megállapodást szerdán írták alá a vállalatok képviselői a Huawei éves megújulóenergia-konferenciáján (Digital Power Summit 2026). Szabó Róbert, a Huawei Technologies Hungary Digital Power üzletágának igazgatója hangsúlyozta: a 2027 elejére tervezett, 150 MW/300 MWh kapacitású energiatároló üzembe helyezésével a legkorszerűbb intelligens technológia válik a magyar energiarendszer szerves részévé. Ez a rendszer olyan rugalmasságot biztosít a hálózat számára, amely elengedhetetlen a megújuló energiaforrások további térnyeréséhez. Hozzátette, hogy a hibridizáció mindkét vállalat számára kiemelt stratégiai irány: a különböző termelési és tárolási technológiák összehangolt működése hatékonyabb hálózathasználatot és nagyobb rendszerszintű rugalmasságot tesz lehetővé.

A projekt megvalósításának teljes költsége nagyjából 50 millió euró, az egész beruházás piaci finanszírozással valósul meg – mondta Juhász-Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére. A holadelej.hu adataira hivatkozva elmondta: a nyáron, az energiaválság egyik legkritikusabb napján az ország villamosenergia-felhasználásának 85 százaléka a napelemes termelésből származott. Ugyanakkor ez új kihívásokat hozott: jelenleg az a legfontosabb, hogy mikor termelünk, mikor használjuk fel ezeket az energiákat, és a teljes energiarendszert hogyan lehet ellenállóvá és rugalmassá tenni.

Erre a legjobb választ a hibridizáció adja – húzta alá. Elmondása szerint jelenleg a magyar villamosenergia-rendszerben a hálózati kapacitás az egyik legszűkebb erőforrás. Egy napelempark csatlakozási pontja éves átlagban vizsgálva 16 százalékban van kihasználva, 84 százalékban az infrastruktúra kihasználatlan. A hibridizációra példaként említette, hogy a nap-, a szélenergia és az akkumulátoros energiatárolás összekapcsolásával 40 százalékot meghaladó hálózati kihasználtság érhető el. Juhász-Farkas Gábor kifejtette: olyan integrált energiaplatform fejlesztésén dolgoznak együtt, ahol a napenergia, az energiatárolás, a szélenergia és a geotermikus energia nem egymástól elszigetelten üzemel, hanem egymást erősítve, rendszerrel összekapcsolva működik. Közlése szerint a piaci finanszírozású megvalósítás alátámasztja, hogy “a tárolás már nem egy jövőbeli technológia, hanem üzletileg értelmezhető, piaci alapon megépíthető megoldás”.

Elmondta: a megvalósuló együttműködés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a teljesen feltöltött energiatároló-berendezés a Paksi Atomerőmű egy teljes blokkjának csúcskapacitáson történő termeléskiesését több mint fél órán keresztül lenne képes ellensúlyozni. Ha ez a tároló a többletkínálatával a piacon megjelent volna, az 40 százalékos ármérséklő hatású lenne – jelezte. A SolServices mintegy 380 MW összteljesítményű naperőművi létesítményt üzemeltet országszerte, amely Magyarország 3. legnagyobb működő ilyen típusú beruházása. A mostani megállapodással a jelenleg meglévő napelemparkjaik mellé építenek energiatárolási kapacitásokat, az első tárólóegységeket Mezőtúron és Mezőberényben már üzembe helyezték, a teljes tároló portfólió kereskedelmi üzem kezdete 2027 első negyedévében várható – mondta.

A SolServices Kft. Magyarország egyik meghatározó megújulóenergia-vállalata. A társaság 2017 óta több mint 1 gigawatt nagyméretű naperőművi kapacitás fejlesztésében vett részt.

Tovább olvasom