Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Századvég: növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban.

Létrehozva:

|

Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek “sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta”, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy “a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását”.

Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent – olvasható az összegzésben. A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte. Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.

Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A nagyon sokat választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta. Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra. Mint jelezték, más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU “középmezőnyébe” került.

Advertisement

A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot. Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták – írta a Századvég.

Advertisement

Zöld Energia

Több ezer család fellélegezhet: új határidőt kapott a napelemes támogatás

A csődbe ment kivitelezők miatt elakadt projektek megsegítésére szeptember végéig meghosszabbították a lakossági napelemes támogatási program lezárási határidejét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős könnyítést jelenthet több ezer magyar háztartás számára a kormány döntése, amely szerint 2026. szeptember 30-ig meghosszabbítják a lakossági napelemes rendszerek és fűtéskorszerűsítések támogatását biztosító RRF 6.2.1 pályázat végső teljesítési határidejét – írja az alternativenergia.hu. A lépés közvetlen válasz lehet arra a problémára, amelyre az elmúlt napokban szakmai szervezetek és érintett pályázók is felhívták a figyelmet: számos projekt került veszélybe a csődbe ment kivitelezők, az elhúzódó adminisztráció és a közelgő június 15-i határidő miatt. A 2021-ben elindított, 100 százalékos támogatási intenzitású program célja az volt, hogy a magyar családok napelemes rendszerek telepítésével és fűtési rendszereik elektrifikálásával csökkenthessék energiafogyasztásukat és rezsiköltségeiket. Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából finanszírozott konstrukció iránt jelentős érdeklődés mutatkozott: összesen mintegy 33 700 pályázat érkezett be, amelyek közül körülbelül 23 ezer projekt már sikeresen lezárult. A fennmaradó közel tízezer beruházás esetében azonban sok helyen komoly akadályok jelentkeztek. A legnagyobb problémát azok az ügyek okozták, ahol az eredetileg szerződött kivitelező időközben csődbe ment, fizetésképtelenné vált vagy egyszerűen eltűnt a piacról. Az érintett családok ugyan új kivitelezővel szerették volna befejezni a beruházásokat, azonban a jelenlegi szabályozás szerint ehhez hatósági jóváhagyás szükséges.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy sok esetben az első kivitelező már felvette a támogatás egy részét előlegként. A rendszer szabályai alapján a kivitelezőváltás csak akkor volt lehetséges, ha ezt az előleget visszafizették. Mivel a csődbe ment vállalkozások erre jellemzően nem képesek, számos család patthelyzetbe került, és fennállt annak veszélye, hogy elveszíti a támogatást, sőt olyan összegek visszafizetésére kötelezik, amelyekhez valójában soha nem jutott hozzá. A problémára a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) is felhívta a figyelmet. A szakmai szervezet szerint több száz, de akár ezer feletti háztartás is érintett lehetett, ezért sürgős kormányzati beavatkozást és határidő-hosszabbítást kértek.

A most bejelentett döntés alapján a kormány szeptember 30-ig kitolja a program végső teljesítési határidejét, így az érintettek több mint három és fél hónapnyi plusz időt kapnak a beruházások lezárására. A bejelentést ismertető Lőrincz Viktória országgyűlési képviselő szerint a cél az, hogy azok a családok se essenek el a támogatástól, amelyek önhibájukon kívül nem tudták időben befejezni projektjeiket.

Advertisement

A kabinet emellett azt is jelezte, hogy a korábban kifizetett előlegek visszakövetelését nem a támogatás kedvezményezettjein kívánja érvényesíteni. Az állam a kötelezettségeiket nem teljesítő vállalkozásokkal szemben kíván fellépni, ami jelentős megkönnyebbülést jelenthet az érintett pályázók számára.

A döntés nemcsak az elakadt beruházások megmentését szolgálhatja, hanem a lakossági napelemes piacba vetett bizalom helyreállításához is hozzájárulhat. Az elmúlt években a szabályozási változások, a visszatáplálási korlátozások és a kivitelezői piac nehézségei jelentősen visszafogták a szektor növekedését. A mostani határidő-hosszabbítás ugyan nem oldja meg az összes problémát, de esélyt ad arra, hogy több ezer család sikeresen befejezhesse beruházását, és ne veszítse el az elnyert támogatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák