Zöld Energia
Századvég: növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában
Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban.
Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek “sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta”, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy “a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását”.
Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent – olvasható az összegzésben. A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte. Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.
Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A nagyon sokat választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta. Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra. Mint jelezték, más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU “középmezőnyébe” került.
A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot. Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták – írta a Századvég.
Zöld Energia
Lakossági áttörés jöhetne, de a szabályozás visszafogja a napenergia boomot
Nemzeti egység a napenergiáról: a magyarok 85%-a lebontaná az akadályokat, és gyorsítaná az elektrifikációt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági elektrifikáció felgyorsítását – derül ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet közös, 1000 fős reprezentatív kutatásából. Miközben a lakosság 85%-a enyhítené a napelemtelepítés korlátozásait, a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága és a társasházi napelem-telepítés adminisztratív nehézségei akadályozzák a széleskörű elterjedését – ismertette az alternativenergia.hu. A saját felhasználásra termelő napelemek terjedésére továbbra is szükség volna, hiszen támogatják a fosszilis függőség csökkentését és hozzájárulnak az energiaszuverenitás növeléséhez. A felmérés szerint a napenergia és az elektrifikáció kérdésében ma Magyarországon ritka társadalmi konszenzus van: a válaszadók 84%-a támogatná a gázbojler- és főzőlapcserével ösztönzött villamosítást, 75%-uk okosmérők telepítését sürgeti, 72%-uk pedig saját maga is telepítene napelemet. A lakossági nyitottság nemcsak a hagyományos tetőre szerelt rendszerekre terjed ki: a megkérdezettek 62%-a támogatná a balkonnapelemek (plug-in napelemek) használatát, 57%-uk pedig saját energiatárolót is telepítene. Komoly visszatartó erőt jelent ugyanakkor a bizonytalanság: a válaszadók 57%-a tart attól, hogy a szabályozás bármikor, kiszámíthatatlanul megváltozhat. „A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a napenergiáról ma lényegében nemzeti egyetértés van Magyarországon” – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. „A lakosság készen áll az energiaátmenetre, de az államnak le kell bontania az akadályokat.”
Belvárosi potenciál
Különösen figyelemre méltó a társasházak helyzete. A főváros Nappal hajtva! programja keretében összesített napelemes potenciálfelmérés, illetve a MEKH adatai alapján jól látható, hogy a napelemeket döntően a családi házas, kertvárosias övezetekben telepítették, míg a sűrűn lakott belvárosi területeken alig jelentek meg ezek az eszközök. Ott, ahol sok ember él kis területen, és ahol különösen fontos lenne a helyi energiatermelés támogatása, a fejlődés egyelőre elmarad. Itt hatalmas, jelenleg kihasználatlan potenciál rejlik, amit a korlátozó szabályozás oldásával lehetne aktiválni. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint a kutatás alapján egyértelmű szakpolitikai lépések adódnak a szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolásáért. Egyszerűsíteni kell a társasházi napelemek engedélyezését a településképi szabályok enyhítésével és támogatni az okosmérés kiterjesztését a pénzügyi-adminisztratív korlátok felszámolásával (mérőórák áthelyezéséhez és szabványosításához kapcsolódó előírások drasztikus enyhítése, költségek átvállalása).
Mindenki lehet napelemtulajdonos
A kutatás szerint az 1950 előtt épült bérházak lakói különösen nyitottak az erkély- vagy plug-in napelemek telepítésére. Olyan szabályozási környezetre van szükség, amely lehetővé teszi nyugat-európai vagy térségbeli példák alapján a plug-in napelemek elterjedését – a saját használatra termelő kis naperőművek a lakossági fogyasztás időbeli átcsoportosítását teszik lehetővé, a legdrágább esti időszakokból az ingyenes időszakba. Intézetünk a közeljövőben részletes kutatásban mutatja be szakpolitikai javaslatait a plug-in napelemek kapcsán.
Széles egység az elektrifikáció mellett
A felmérés eredményei szerint a napenergia támogatottsága túlmutat egyetlen technológián: valójában egy szélesebb társadalmi igény rajzolódik ki az áramhasználatra való átállás iránt. A magyarok nagy többsége támogatná, hogy a használatimelegvíz-készítés, a főzés és más háztartási energiafelhasználás is inkább villamos alapúvá váljon, ha ehhez kiszámítható szabályozás, megfelelő hálózati fejlesztések és elérhető technológiai megoldások társulnak. Az energiafelhasználásunk villamos energiára való átállítása elkerülhetetlen: a 2050-es karbonsemlegességi célokon túl a földgáztól való függésünk is jelentős szuverenitási kockázatot is jelent, az ára a nemzetközi piacokon jelentős fluktuációt mutat. A főzési, melegvízelőállítási célú földgáz kiváltása alacsonyan csüngő gyümölcs, néhány év alatt a lakossági célú felhasználás 20%-a is kiváltható lenne egy teljes energetikai korszerűsítésre jellemző kellemetlenségek nélkül. „A társadalom üzenete világos: az emberek szeretnének napelemet, szeretnének elektrifikálni, és nyitottak az új megoldásokra is. Amitől tartanak, az nem maga a technológia, hanem a bizonytalan szabályozási környezet” – mondta Sütő Anna, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. „A következő időszak kulcskérdése lehet, hogy a döntéshozók tudnak-e élni ezzel a ritka, széles társadalmi felhatalmazással, és képesek-e olyan szabályozási környezetet kialakítani, amely nem akadályozza, hanem segíti a lakossági energiaátmenetet.” A két szervezet szerint a napenergia és a lakossági elektrifikáció ügyében most nem a társadalmi támogatottság hiányzik, hanem az ezt követő állami cselekvés. Átláthatóbb szabályozásra, pontos adatokra, gyorsabb engedélyezésre, célzott támogatásokra és a hálózat fejlesztésére van szükség.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
