Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Századvég: növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az Európai Unióban.

Létrehozva:

|

Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Alapítvány Európa Projekt-kutatásából, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t. A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek “sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta”, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy “a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását”.

Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent – olvasható az összegzésben. A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte. Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.

Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A nagyon sokat választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta. Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra. Mint jelezték, más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU “középmezőnyébe” került.

Advertisement

A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot. Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták – írta a Századvég.

Advertisement

Zöld Energia

A legtöbben nem a hőszivattyútól félnek, hanem a rossz kivitelezéstől.

A valódi kérdés nem az, hogy megéri-e a hőszivattyú, hanem az, hogy milyen rendszert választ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Sokan tartanak a hőszivattyútól, mert a szakemberek gyakran úgy beszélnek róla, mintha egy űrhajót akarnának eladni. Pedig a technológia lényege, ha lehántjuk róla a felesleges szakzsargont, végtelenül elegáns és logikus. Ebben a rövid útmutatóban segítünk tisztán látni, hogy Ön magabiztosan dönthessen.

Úgy működik, mint egy kifordított hűtőszekrény

Gondoljon a hűtőszekrényre: a belsejében hideg van, a hátulján lévő rács viszont meleg. Miért? Mert a hűtő nem „hideget gyárt”, hanem elszívja a hőt az ételektől, és leadja azt a konyhában. A hőszivattyú pontosan ugyanezt teszi, csak fordítva: a kinti levegőből (még a téli mínuszokból is!) vonja ki az energiát, és azt „szállítja be” az Ön otthonába. Nem égetünk gázt, nincs füst és nincs veszély, csak intelligens hőmozgatás.

A technológia mögötti logika:   
A gép lelke egy speciális hűtőközeg, amely már -20°C-on is képes elpárologni a kinti levegő hatására. Amikor ezt a gázt egy kompresszor összenyomja, a hőmérséklete drasztikusan megugrik. Ezt a hőt adjuk át a ház fűtési körének. Ez nem mágia, hanem tiszta termodinamika, amit évtizedek óta használunk a hűtőinkben, csak most fűtésre optimalizáltuk.

Advertisement

Az energia nagy része tényleg ingyen van

Ez az a pont, ahol a hőszivattyú minden más rendszert leiskoláz. Egy hagyományos gázkazán vagy villanyradiátor 1 egységnyi energiából (gázból vagy áramból) nagyjából 1 egységnyi meleget tud csinálni. Ezzel szemben a hőszivattyú 1 egységnyi áramból akár 3-5 egységnyi hőt is előállít.

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az áramot nem fűtésre használja, hanem csak a „szállítómunkás” (a kompresszor) mozgatására. A hőenergia 75-80%-át a természet, vagyis a levegő adja hozzá ingyen. Ön csak a fuvarért fizet, az áru, azaz a meleg, ajándék.

Advertisement

Miért a hőszivattyú a leghatékonyabb fűtési mód a világon?

Mit jelent ez a gyakorlatban? A legtöbb fűtőeszköz csupán energiaátalakító, vagyis a gázban vagy az áramban lévő energiát hővé égeti el. Ezzel szemben a hőszivattyú egy energia-sokszorozó rendszer. A működéséhez szükséges elektromos áramot ugyanis nem közvetlenül fűtésre használja, hanem egy kompresszoros körfolyamat meghajtására.

Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy a gép a kinti levegőből kinyert, alacsony hőmérsékletű energiát magasabb hőmérsékletre emelje és a lakásba szállítsa. A végeredmény egy olyan elképesztő mérleg, ahol 1 egységnyi befektetett villamos energiából 4 egységnyi hasznos hőenergia keletkezik az otthonában. Mivel a fűtési teljesítmény 75 százaléka a környezetből érkező ingyen energia, Ön éves szinten negyedannyi energiát vásárol meg a szolgáltatótól, mintha közvetlen elektromos fűtéssel tartaná melegen a házát. Ez a technológia jelenleg a legmagasabb szintű mérnöki válasz a rezsiköltségek minimalizálására.

Advertisement

A hatalmas csapda: A telepítési rémálom

A legnagyobb félelem, teljesen jogosan, a felfordulástól és a rejtett költségektől van. Sokan ott rontják el, hogy csak a gépet nézik a katalógusban, de nem figyelnek a rendszerre.

A leggyakoribb hiba a túlságosan bonyolult, úgynevezett „Split” rendszerek választása, ahol gázos csöveket kell vezetni a falakban, és hatalmas tartályerdőt kell építeni a lakásban. Ez nemcsak hetekig tartó falbontással jár, de a hibaforrások számát is megnöveli. A modern megoldás a Monoblokk technológia: itt minden kritikus és zajos alkatrész kint marad a házon kívül, a falon keresztül pedig csak a meleg víz érkezik meg. Gyors, tiszta és minimális szereléssel jár.

Advertisement

A hosszú élettartam titka:   
A professzionális rendszerek lelke az inverteres szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a gép nem „taktázik”, tehát nem kapcsolgat sűrűn ki-be, hanem halkan és folyamatosan, a ház igényeihez igazodva modulál. Ez kíméli a kompresszort, csendesebb működést biztosít és felére csökkentheti az elhasznált áram mennyiségét.

Szeretne boldog hőszivattyú tulajdonos lenni?
Fedezze fel a készleten lévő IQ QUANTUM gépeket

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák