Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat

Létrehozva:

|

Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtökön az MTI-vel.

A kormány döntése alapján négy vállalati kezdeményezésű projektet nyújthat be Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztéseket szorgalmazó pályázatára. A közel 8 milliárd forint összértékű projektek támogatása esetén újabb 127 ultragyors elektromos töltőpont létesülhet gyorsforgalmi utak mentén, 25 helyszínen. Az egyik fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett, Tatabányánál – írták. A tervezett beruházásokban például az M0, az M1 (Győr, Mosonmagyaróvár, Tata), az M3 (Bag, Mezőkeresztes), az M4 (Szolnok), az M5 (Inárcs, Kecskemét) és az M7 (Siófok, Székesfehérvár) mellé telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára. Tatabánya Óvárosnál pedig két önálló, kamionok kiszolgálására is alkalmas, 700 bar nyomású hidrogén töltőpont létesülhet. A projektek megvalósításában eredményes pályázati szereplés esetén összesen 3,4 milliárd forint CEF támogatás hasznosulhat. Az önerőt a vállalatok biztosítják, a fejlesztésekhez nincs szükség állami pénzügyi hozzájárulásra.

A kezdeményezések támogatásáról várhatóan jövő tavaszig döntenek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői – áll a közleményben. Azt is közölték, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését, vagy a Monostori híd megépítését Komáromnál.

Advertisement

Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből. A TIM közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos autó. A töltőhálózat is rohamléptekben bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.

A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe. A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon – közölte a TIM.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Elektromos autókra állt rá a Mercedes új kecskeméti gyáregysége

Megkezdődött az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártása a kibővített kecskeméti gyárban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átadták a Mercedes-Benz kibővített kecskeméti gyárát hétfőn, egyúttal megkezdődött az új elektromos C-osztály sorozatgyártása is; a megnyitón bejelentették, hogy a jövőben a G-osztály kompaktabb változata kizárólag a kecskeméti gyárban készül majd – írja az alternativenergia.hu. A gyárbővítés ünnepélyes megnyitóján Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátásilánc-menedzsmentért felelős tagja arról beszélt, hogy a kecskeméti gyár az elmúlt 14 év alatt Magyarország legnagyobb autógyárává, egyúttal a konszern globális gyártási hálózatának második legnagyobb egységévé nőtte ki magát.

Emlékeztetett, hogy a 2022 óta tartó, egymilliárd eurós beruházással az üzem területét több mint a kétszeresére – 200-ról 440 hektárra – növelték. Öt új, csúcstechnológiás gyártócsarnokot hoztak létre, amelyek elsősorban megújuló energiával, szén-dioxid-kibocsátás nélkül működnek – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jövőben további rugalmas gyártási együttműködéseket alakítanak ki más németországi Mercedes-Benz gyárakkal, felkészülve az elektromos GLC modell kecskeméti gyártására.

Michael Schiebe bejelentette azt is, hogy a márka hamarosan megjelenő új, kis G-osztályú modellje kizárólag a kecskeméti gyárban fog készülni. Ola Källenius, a Mercedes-Benz Group AG elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy vállalatuk szempontjából 2026 különleges év, hiszen az autó 140. évfordulója és a Mercedes-Benz 100 éves évfordulója mellett mérföldkő a kecskeméti gyár bővítése is.

Advertisement

Emlékeztetett, hogy Carl Benz és Gottlieb Daimler 140 évvel ezelőtt egymástól függetlenül találta fel az autót, majd 1926-ban cégeik egyesültek, így született meg a Mercedes-Benz. Ez a márka ma világszerte a műszaki kiválóságot, a minőséget és az innovációt jelképezi – mutatott rá. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a társaság az élen járjon, ügyfélközpontúságra, innovációra, illetve versenyképességre van szükség, és Kecskemét mindhárom értéket képviseli. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: az új gyáregység átadásával Kecskemét megerősíti a vállalat pozícióját az átalakulásban, és egyúttal megmutatja, mire képes Európa, ha közösen dolgozik a jövőért.

Christian Dickert, a kecskeméti gyár igazgatója – utalva arra, hogy alig száz napja vette át az üzem vezetését – kiemelte: a munkatársak teljesítményének köszönhetően az új elektromos C-osztály sorozatgyártásának elindítása mérföldkő a telephely életében. A rendezvény résztvevői a vadonatúj összeszerelő csarnokban működés közben is megnézhetik a gyártási folyamatot – tette hozzá.

Advertisement

Az esemény alkalmából kiadott sajtóanyag szerint a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése során két új karosszéria- és összeszerelő csarnok, egy második présüzem, egy új, csúcstechnológiás felületkezelő üzem, valamint egy akkumulátorösszeszerelő üzem is létesült. Az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártásának elindításával a kecskeméti üzem első alkalommal készít tisztán elektromos Core modellt. Az elektromos GLB és az új elektromos C-osztály gyártásához szükséges legfontosabb alkatrészek – köztük a karosszériaelemek és a nagyfeszültségű hajtóakkumulátorok – közvetlenül a kecskeméti telephelyen készülnek. A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2012-ben kezdte meg működését, és ma már több mint 5000 munkatársat foglalkoztat. A már meglévő üzemben a különböző hajtásláncú modellek rugalmasan, ugyanazon a gyártósoron készülnek, míg az új, most átadott gyáregység kifejezetten a tisztán elektromos járművek hatékony gyártására épült.

A tájékoztatás szerint a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások a gyártási folyamat minőségét és hatékonyságát is tovább növelik. A Mercedes-Benz MB.OS operációs rendszere emellett megteremti annak technológiai alapjait, hogy a gyártási rendszerek, a járműszoftverek és a digitális alkalmazások még szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák