Zöld Közlekedés
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtökön az MTI-vel.
A kormány döntése alapján négy vállalati kezdeményezésű projektet nyújthat be Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztéseket szorgalmazó pályázatára. A közel 8 milliárd forint összértékű projektek támogatása esetén újabb 127 ultragyors elektromos töltőpont létesülhet gyorsforgalmi utak mentén, 25 helyszínen. Az egyik fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett, Tatabányánál – írták. A tervezett beruházásokban például az M0, az M1 (Győr, Mosonmagyaróvár, Tata), az M3 (Bag, Mezőkeresztes), az M4 (Szolnok), az M5 (Inárcs, Kecskemét) és az M7 (Siófok, Székesfehérvár) mellé telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára. Tatabánya Óvárosnál pedig két önálló, kamionok kiszolgálására is alkalmas, 700 bar nyomású hidrogén töltőpont létesülhet. A projektek megvalósításában eredményes pályázati szereplés esetén összesen 3,4 milliárd forint CEF támogatás hasznosulhat. Az önerőt a vállalatok biztosítják, a fejlesztésekhez nincs szükség állami pénzügyi hozzájárulásra.
A kezdeményezések támogatásáról várhatóan jövő tavaszig döntenek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői – áll a közleményben. Azt is közölték, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését, vagy a Monostori híd megépítését Komáromnál.
Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből. A TIM közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos autó. A töltőhálózat is rohamléptekben bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.
A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe. A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon – közölte a TIM.
Zöld Közlekedés
Robottaxik jöhetnek Magyarországra? Már közúton tesztelik az önvezető autókat
Az önvezető autók a közlekedésbiztonság szempontjából is előrelépést jelentenek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az önvezető autók a tapasztalatok alapján a közlekedésbiztonság szempontjából is nagy előrelépést jelentenek – jelentette ki a tudományos és technológiai miniszter szombaton Zalaegerszegen, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. autonóm járművek közúti tesztelését bemutató sajtóeseményén. Tanács Zoltán azt mondta: az önvezető járművek technológiája az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül, de széles körben még nem terjedt el. Amerikában és világszerte 2020 óta működnek hasonló képességű önvezető járművek – írja az alternativenergia.hu. A Waymo (a világ vezető robottaxi-üzemeltetője) hasonló szolgáltatásában több mint 300 millió kilométert tettek már meg önvezető autók az elmúlt években, mindezt 80-90 százalékkal kevesebb súlyos balesettel, mint az ember vezette járművek – hangsúlyozta a tárcavezető. Tanács Zoltán a jövő egyik meghatározó technológiájának nevezte az önvezető járműveket, amelyek képességeit Zalaegerszegen élőben is demonstrálják. Örömét fejezte ki, hogy Magyarország részt vesz a technológia fejlesztésében, hiszen Európában is kevés hasonló szolgáltatás működik.
A kormány a ZalaZONE szakembereivel egyetértésben szeretné, ha Magyarország is élen tudna járni ennek a technológiának a fejlesztésében és elterjesztésében. Ehhez olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy ezek a szolgáltatások biztonságosan, üzemszerűen és kereskedelmi szinten is működhessenek. Tanács Zoltán reményét fejezte ki, hogy egy-két éven belül Magyarországon is elindulhatnak az önvezetésen alapuló szolgáltatások.
Lerchner István, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projektvezetője közölte: a Green Traffic Cloud – magyarul zöld közlekedési felhő – projektben olyan önvezető járművek közúti tesztelését kezdik meg, amelyek a jövő robottaxi-, illetve igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatásainak alapját képezhetik. A projektben számos egyetemmel és kutatóintézettel is együttműködnek: a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen a technológia társadalmi kérdéseit, valamint az utasokra gyakorolt hatását is vizsgálják.
Mivel a járművek környezetfelismerése mesterséges intelligencia alapú modellekre épül, a Gábor Dénes Egyetem mesterséges intelligencia tudásközpontjával is dolgoznak, a SZTAKI kutatóintézettel pedig járműszabályozás-technikai kutatásokat fejlesztenek – emelte ki. Lerchner István jelezte: a közúti tesztelést zárt pályás tesztelés előzte meg a ZalaZONE területén. Tájékoztatása szerint első körben Zalaegerszegen jelennek meg az autók, ahol kisebb és kevésbé forgalmas városi környezetben tesztelik őket, a következő állomás Debrecen lesz összetettebb környezetben, majd Budapest következik még komplexebb közlekedési viszonyok között.
Amikor megkezdik a közúti teszteket, minden esetben biztonsági járművezető felügyeli az önvezető autók működését, aki szükség esetén be tud avatkozni – hangsúlyozta a projektvezető. Hozzátette: a fejlesztési programban a későbbiekben robottaxi-szolgáltatás bevezetését, valamint a járművek igényvezérelt közösségi közlekedésbe állítását is tervezik.
Hamar Zoltán, az AVL-ZalaZONE Kft. ügyvezetője elmondta: Zalaegerszegen olyan önvezető járművek tesztelését is lehetővé tevő környezetet építettek ki, amelyben gyakorlatilag Európa összes autógyártójával dolgoznak, nagyszériás modelleken és sportautókon egyaránt. A tesztpálya működési modelljéről szólva közöte: a tulajdonos az állam, az üzemeltető társaság pedig Európa egyik legnagyobb mérnöki szolgáltató vállalatával, a grazi központú AVL-lel működik együtt a pálya hosszú távú üzemeltetésében.
A szolgáltatásaik között szerepel a 13 különböző elemű tesztpálya bérbeadása, irodákkal és járműlaborokkal, mérnökeik a járművek és környezetük közötti interakciókat is tesztelik, valamint vezetéstechnikai tréningeket tartanak – ismertette Hamar Zoltán. A sajtótájékoztató után a résztvevők Zalaegerszegen maguk is kipróbálták az önvezető járműveket. Tanács Zoltán a tesztkört követően az MTI kérdésére elmondta: nyugodt volt az út, nem érzett bizonytalanságot, az autó határozottan gyorsított és fékezett, megfelelő biztonsági távolságot tartott, valamint kiszámíthatóan közlekedett.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
