Zöld Közlekedés
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtökön az MTI-vel.
A kormány döntése alapján négy vállalati kezdeményezésű projektet nyújthat be Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztéseket szorgalmazó pályázatára. A közel 8 milliárd forint összértékű projektek támogatása esetén újabb 127 ultragyors elektromos töltőpont létesülhet gyorsforgalmi utak mentén, 25 helyszínen. Az egyik fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett, Tatabányánál – írták. A tervezett beruházásokban például az M0, az M1 (Győr, Mosonmagyaróvár, Tata), az M3 (Bag, Mezőkeresztes), az M4 (Szolnok), az M5 (Inárcs, Kecskemét) és az M7 (Siófok, Székesfehérvár) mellé telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára. Tatabánya Óvárosnál pedig két önálló, kamionok kiszolgálására is alkalmas, 700 bar nyomású hidrogén töltőpont létesülhet. A projektek megvalósításában eredményes pályázati szereplés esetén összesen 3,4 milliárd forint CEF támogatás hasznosulhat. Az önerőt a vállalatok biztosítják, a fejlesztésekhez nincs szükség állami pénzügyi hozzájárulásra.
A kezdeményezések támogatásáról várhatóan jövő tavaszig döntenek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői – áll a közleményben. Azt is közölték, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését, vagy a Monostori híd megépítését Komáromnál.
Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből. A TIM közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos autó. A töltőhálózat is rohamléptekben bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.
A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe. A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon – közölte a TIM.
Zöld Közlekedés
Már az új autók kétharmada alternatív hajtású Ausztriában
Lassuló ütemben nőtt augusztusban a forgalomba helyezett új autók száma Ausztriában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Augusztusban tovább nőtt az új személygépkocsik forgalomba helyezése Ausztriában, ugyanakkor a bővülés üteme mérséklődött a korábbi hónapokhoz képest – írja az alternativenergia.hu. Az elektromos hajtású modellek iránti kereslet jelentősen megemelkedett, ezen belül a kínai BYD márka látványos növekedést ért el a piacon – közölte az osztrák statisztikai hivatal, a Statistik Austria. Augusztusban 21 788 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Ausztriában, ami 1,6 százalékos növekedés éves összevetésben. A bővülés ugyanakkor elmaradt a korábbi hónapokétól: júniusban 22,9 százalékos, júliusban pedig 3,8 százalékos emelkedést mértek. Az év első nyolc hónapjában 212 140 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Ausztriában, 12,0 százalékkal, 22 770-nel többet, mint egy évvel korábban.
Az új autók kétharmada már alternatív hajtású. Január és augusztus között 140 793 ilyen személygépkocsit helyeztek forgalomba, 24,4 százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban. Az alternatív hajtású autók aránya 66,4 százalékra nőtt, miközben a hagyományos belső égésű motorral szerelt személyautóké 33,6 százalékra csökkent. A tisztán elektromos autók forgalomba helyezése 31,1 százalékkal, 53 449-re emelkedett január és augusztus között, míg a benzin-hibrideké 26,7 százalékkal, 78 648-ra nőtt. A dízel-hibridek száma 16,2 százalékkal, 8694-re csökkent. A hagyományos hajtású személyautók forgalomba helyezése összességében 6,3 százalékkal, 71 347-re mérséklődött.
Augusztusban különösen erőteljesen nőtt a tisztán elektromos autók iránti kereslet: 6316 ilyen járművet helyeztek forgalomba, 46,4 százalékkal, 2002-vel többet, mint egy évvel korábban. A benzin-hibridek száma 4,9 százalékkal, 8081-re nőtt, miközben a dízel-hibrideké 39,6 százalékkal, 765-re esett. A benzines autók regisztrációja 14,6 százalékkal, 4873-ra, a dízeleké pedig 28,7 százalékkal, 1753-ra csökkent. A márkák közül január és augusztus között a Volkswagen állt az első helyen 13,6 százalékos részesedéssel, a Skoda 10,8, a BMW 6,5, az Audi pedig 6,3 százalékos részesedést ért el.
A kínai BYD 68,4 százalékos növekedéssel a legdinamikusabban bővülő márka volt, igaz, alacsony bázisról indult. A Seat 15,1, a Mercedes 13,7, az Audi 12,4, a Skoda 12,2, a Volkswagen pedig 8,2 százalékkal növelte ausztriai forgalomba helyezéseit. Csökkent ugyanakkor a Dacia (15,3 százalékkal), a Cupra (4,6 százalékkal), a Toyota (1,3 százalékkal) és a BMW (0,2 százalékkal) újautó-regisztrációja. A teljes osztrák járműpiacon január és augusztus között 291 599 járművet helyeztek forgalomba, 12,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tehergépkocsik közül a könnyű, N1 kategóriában 18,3 százalékos növekedést mértek, míg az N2 kategóriában 25,5 százalékos visszaesést regisztráltak. A mezőgazdasági és erdészeti vontatók forgalomba helyezése 13,7 százalékkal, a nyerges vontatóké 11,6 százalékkal nőtt. A kétkerekűek piacán is bővülés volt: a segédmotor-kerékpárok új regisztrációja 14,9 százalékkal, 8220-ra, a motorkerékpároké pedig 9,8 százalékkal, 30 336-ra emelkedett.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
