Zöld Közlekedés
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtökön az MTI-vel.
A kormány döntése alapján négy vállalati kezdeményezésű projektet nyújthat be Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztéseket szorgalmazó pályázatára. A közel 8 milliárd forint összértékű projektek támogatása esetén újabb 127 ultragyors elektromos töltőpont létesülhet gyorsforgalmi utak mentén, 25 helyszínen. Az egyik fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett, Tatabányánál – írták. A tervezett beruházásokban például az M0, az M1 (Győr, Mosonmagyaróvár, Tata), az M3 (Bag, Mezőkeresztes), az M4 (Szolnok), az M5 (Inárcs, Kecskemét) és az M7 (Siófok, Székesfehérvár) mellé telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára. Tatabánya Óvárosnál pedig két önálló, kamionok kiszolgálására is alkalmas, 700 bar nyomású hidrogén töltőpont létesülhet. A projektek megvalósításában eredményes pályázati szereplés esetén összesen 3,4 milliárd forint CEF támogatás hasznosulhat. Az önerőt a vállalatok biztosítják, a fejlesztésekhez nincs szükség állami pénzügyi hozzájárulásra.
A kezdeményezések támogatásáról várhatóan jövő tavaszig döntenek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői – áll a közleményben. Azt is közölték, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését, vagy a Monostori híd megépítését Komáromnál.
Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből. A TIM közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos autó. A töltőhálózat is rohamléptekben bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.
A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe. A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon – közölte a TIM.
Zöld Közlekedés
Fordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
Az elektromos autók kerülhetnek többségbe az európai újautó-piacon 2031-re.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) válhatnak az európai személyautó-piac meghatározó szegmensévé a következő évtized elejére: a Dataforce piackutató intézet előrejelzése szerint 2031-re az új személyautó-regisztrációk több mint fele már tisztán elektromos lehet. A közzétett Dataforce EU Vehicle Market Insights Report 2026 szerint az európai közlekedés elektrifikációját elsősorban az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási előírásainak szigorítása, az elektromos járművek teljes életciklusra vetített költségeinek javulása, valamint a töltőinfrastruktúra bővülése ösztönzi – írja az alternativenergia.hu. A jelentés rámutat, hogy 2025-ben még a benzinüzemű járművek rendelkeztek a legnagyobb piaci részesedéssel, ám arányuk folyamatosan csökken. A Dataforce várakozásai szerint az elektromos autók még 2030 előtt megelőzhetik a benzines modelleket az új értékesítésekben.
Gazdasági szempontból az átállást tovább gyorsíthatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének közlekedésre és épületekre kiterjesztett, ETS2 néven ismert szakasza, amely várhatóan 2028-tól növeli a fosszilis üzemanyagok költségeit. Ez javíthatja az elektromos járművek versenyképességét a fogyasztók és a vállalati flották számára egyaránt. A nyilvános töltőpontok száma Európában 2025-re meghaladta az egymilliót, ugyanakkor a töltőhálózat területi egyenlőtlenségei és a lakossági töltési lehetőségek korlátozott elérhetősége továbbra is akadályozzák a gyorsabb terjedést. A hibrid és plug-in hibrid járművek átmeneti szerepet tölthetnek be a következő években, segítve a gyártókat a kibocsátási célok teljesítésében, de a Dataforce szerint hosszabb távon piaci részesedésük stabilizálódhat, miközben a tisztán elektromos modellek válnak alapértelmezett választássá.
A haszongépjárművek piacán az elektrifikáció elsősorban a könnyű teherautók és furgonok szegmensében halad előre. Az elektromos járművek aránya a vállalati flottákban 2022 és 2025 között 6 százalékról több mint 11 százalékra emelkedett. A növekedést a városi környezetvédelmi szabályozás, az utolsó kilométeres kiszállítás iránti kereslet és az elektromos furgonkínálat bővülése támogatja. A nehéz-tehergépjárművek piacán ugyanakkor az átállás még kezdeti szakaszban jár. Az elektromos járművek részesedése 2025-ben továbbra is 2 százalék alatt maradt, miközben a dízelüzemű modellek több mint 95 százalékos arányt képviseltek. A szegmens fejlődését elsősorban a töltőinfrastruktúra hiányosságai, a hosszú töltési idő és a nagy energiaigény korlátozza. A Dataforce elemzése 30 európai ország – az EU 27 tagállama, valamint Norvégia, Izland és Svájc – járműpiaci adataira épül.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés5 óra telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
