Zöld Közlekedés
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat
Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtökön az MTI-vel.
A kormány döntése alapján négy vállalati kezdeményezésű projektet nyújthat be Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztéseket szorgalmazó pályázatára. A közel 8 milliárd forint összértékű projektek támogatása esetén újabb 127 ultragyors elektromos töltőpont létesülhet gyorsforgalmi utak mentén, 25 helyszínen. Az egyik fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett, Tatabányánál – írták. A tervezett beruházásokban például az M0, az M1 (Győr, Mosonmagyaróvár, Tata), az M3 (Bag, Mezőkeresztes), az M4 (Szolnok), az M5 (Inárcs, Kecskemét) és az M7 (Siófok, Székesfehérvár) mellé telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára. Tatabánya Óvárosnál pedig két önálló, kamionok kiszolgálására is alkalmas, 700 bar nyomású hidrogén töltőpont létesülhet. A projektek megvalósításában eredményes pályázati szereplés esetén összesen 3,4 milliárd forint CEF támogatás hasznosulhat. Az önerőt a vállalatok biztosítják, a fejlesztésekhez nincs szükség állami pénzügyi hozzájárulásra.
A kezdeményezések támogatásáról várhatóan jövő tavaszig döntenek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői – áll a közleményben. Azt is közölték, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését, vagy a Monostori híd megépítését Komáromnál.
Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből. A TIM közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos autó. A töltőhálózat is rohamléptekben bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.
A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe. A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon – közölte a TIM.
Zöld Közlekedés
250 új elektromos busz válthatja a dízeljárműveket Budapest útjain
Budapest történetének legnagyobb elektromosbusz-fejlesztését készítik elő.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Budapest történetének legnagyobb elektromosbusz-fejlesztését készítjük elő: legalább 250 új elektromos buszt szeretnénk forgalomba állítani, a hozzájuk szükséges töltőinfrastruktúrával együtt – írta a főpolgármester a Facebook-oldalán. Karácsony Gergely hozzátette: ez tisztább levegőt, csendesebb utcákat, korszerűbb közösségi közlekedést és zöldebb Budapestet is jelent – írja az alternativenergia.hu. Tudatta azt is, a projekt előkészítése már zajlik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV Zrt. együttműködésében. A célunk az, hogy európai uniós forrásból valósuljon meg ez a beruházás, amely a buszokat, a garázsokat és a teljes töltőinfrastruktúrát is megújítja – tette hozzá a főpolgármester. A BKK és a BKV Zrt. az MTI-hez pénteken eljuttatott közös közleményükben a beszerzésről azt írták, a legalább 250 darab új e-busz beszerzését és a működtetésükhöz szükséges töltőinfrastruktúra kialakítását is magában foglaló fejlesztés Magyarország eddigi legnagyobb buszelektrifikációs projektje lehet.
Hozzátették: a BKK és a BKV március óta dolgozik a projekt előkészítésén. A tervek szerint a beszerzés több száz új, korszerű, alacsonypadlós elektromos buszra – köztük midi, szóló és csuklós járművekre – vonatkozik, az új buszok fokozatosan válthatják ki a főváros elöregedett dízelbuszait. Mint írták, jelenleg több mint 400 darab tíz évnél idősebb autóbusz közlekedik Budapesten, és ez a szám flottamegújítás hiányában 2029-re 600 fölé is nőhet. Budapesten jelenleg is közlekednek elektromos autóbuszok: a BKK szolgáltatója, az ArrivaBus Kft. 54 tisztán elektromos járművet üzemeltet, és 2027-ig további 28 érkezésével összesen 82 – 58 szóló és 24 csuklós – elektromos autóbusz szolgálja majd az utasokat. Ezen kívül a BKV flottájában közlekedik bő egy évtizede néhány első generációs elektromos midibusz, elsősorban a Budai Vár térségének kiszolgálására.
Mint írták, a járműpark további megújítása kiemelt jelentőségű a szolgáltatás színvonala és a fenntartható városi közlekedés szempontjából. Az új, károsanyag-kibocsátásmentes járművek elsősorban a nagy utasforgalmú belvárosi vonalakon és a főbb közlekedési tengelyeken, például a Rákóczi út–Thököly út tengelyen válthatják fel a dízelbuszokat. A beruházás a járművek beszerzése mellett jelentős infrastruktúra-fejlesztést is tartalmaz: a projekt keretében kiépül a buszok töltéséhez szükséges komplex energiaellátó rendszer, a töltőberendezések, valamint a töltések és energiagazdálkodás optimalizációjáért felelős energiamenedzsment-rendszer is. Emellett megvalósulhatnak a BKV autóbuszgarázsainak fejlesztései is, amelyek lehetővé teszik az elektromos buszflotta üzemeltetését.
Tudatták azt is, a BKK előzetes piaci konzultációt indított, hogy a piaci szereplők tapasztalatai alapján véglegesítse a közbeszerzés műszaki és szakmai feltételeit és ezek után indulhat a feltételes közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési eljárás eredményes lezárása és a szükséges európai uniós forrás rendelkezésre állása esetén az első új elektromos autóbuszok várhatóan 2029 során állhatnak forgalomba Budapesten.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
