Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat

Létrehozva:

|

Százszorosára nőtt és tovább gyarapodhat az elektromos töltőhálózat Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtökön az MTI-vel.

A kormány döntése alapján négy vállalati kezdeményezésű projektet nyújthat be Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztéseket szorgalmazó pályázatára. A közel 8 milliárd forint összértékű projektek támogatása esetén újabb 127 ultragyors elektromos töltőpont létesülhet gyorsforgalmi utak mentén, 25 helyszínen. Az egyik fejlesztésben kiépülhet a kamionok és haszonjárművek töltésére alkalmas első hazai hidrogén töltőállomás is az M1 autópálya mellett, Tatabányánál – írták. A tervezett beruházásokban például az M0, az M1 (Győr, Mosonmagyaróvár, Tata), az M3 (Bag, Mezőkeresztes), az M4 (Szolnok), az M5 (Inárcs, Kecskemét) és az M7 (Siófok, Székesfehérvár) mellé telepíthetnek korszerű töltőkapacitásokat elektromos járművek számára. Tatabánya Óvárosnál pedig két önálló, kamionok kiszolgálására is alkalmas, 700 bar nyomású hidrogén töltőpont létesülhet. A projektek megvalósításában eredményes pályázati szereplés esetén összesen 3,4 milliárd forint CEF támogatás hasznosulhat. Az önerőt a vállalatok biztosítják, a fejlesztésekhez nincs szükség állami pénzügyi hozzájárulásra.

A kezdeményezések támogatásáról várhatóan jövő tavaszig döntenek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői – áll a közleményben. Azt is közölték, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai tették lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli vasúti összekötő híd háromvágányosra bővítését, vagy a Monostori híd megépítését Komáromnál.

Advertisement

Magyarország idén áprilisban az alternatív töltőhálózat bővítését ösztönző négy projekthez nyert már el támogatást a CEF-keretből. A TIM közleménye szerint a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma októberben lépte túl a 60 ezret hazánkban. A teljes magyarországi flotta több mint fele tisztán elektromos autó. A töltőhálózat is rohamléptekben bővül: a 2016 eleji húszhoz képest már több mint százszorosára, idén nyáron kétezer darab fölé nőtt az elérhető berendezések száma. Ultragyors töltőpontból azonban még csak néhány tucat működik, pedig azokból a legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező elektromos autók 20-25 perc alatt akár több száz kilométerre elegendő hajtóanyagot vehetnek fel.

A tárca közölte, hogy a stratégiai helyzetelemzés szerint a hidrogéntechnológia térnyerése rövidtávon elsősorban a közlekedésben reális, leginkább a hidrogénhajtású nehézgépjárművek és buszok megjelenését érdemes ösztönözni. A várakozások szerint az évtized végéig kiépül a hidrogéntöltő állomások országos hálózatának alapja, legalább húsz töltőállomás létesül és összesen 4800 jármű állhat üzembe. A CEF támogatásával az európai hálózatba illeszkedő új elemekkel gyarapodhat a hazai alternatív töltőinfrastruktúra, tovább élénkítve a tiszta és csendes mobilitás lendületes térfoglalását. Az országos lefedettséget biztosító beruházásoknak köszönhetően bátrabban indulhatnak útnak a járművezetők, így még népszerűbbé, keresettebbé válhatnak a környezetkímélő autók és tehergépkocsik. A kiszámíthatóbb és kényelmesebb klímabarát közúti közlekedés révén csökken a levegőszennyezés és zajterhelés Magyarországon – közölte a TIM.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Schwarzenegger is ott volt: Bécs klímasemleges kézbesítésre váltott

Schwarzeneggerrel ünnepelte Bécs a CO 2 -mentes postai kézbesítést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az osztrák származású világsztár, Arnold Schwarzenegger társaságában ünnepelte meg az Osztrák Posta (Österreichische Post), hogy Bécsben teljes egészében átállt a postai kézbesítés elektromos járművekre, illetve emberi erővel végzett kiszállításra – írja az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként az osztrák főváros lett Európa legnagyobb olyan metropolisza, ahol az úgynevezett ,,utolsó kilométeres” kézbesítés – vagyis a küldemények végső eljuttatása a címzettekhez – teljes mértékben közvetlen szén-dioxid-kibocsátás nélkül történik. A kiszállító rendszerben naponta több mint 1300 kézbesítő dolgozik gyalogosan, elektromos kerékpárral, elektromos robogóval vagy elektromos kisteherautóval. A mintegy ezer elektromos jármű évente körülbelül nyolcmillió kilométert tesz meg, amellyel a Posta számításai szerint évente körülbelül 2300 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg.

Európa-szerte egyre több város keresi a választ arra, hogyan lehet a növekvő online kereskedelem mellett csökkenteni a városi logisztika környezeti terhelését. Az e-kereskedelem terjedésével ugyanis jelentősen nőtt a kiszállítások száma, ami egyre nagyobb forgalmat és környezeti terhelést eredménye a nagyvárosokban. Bécsben erre a kihívásra regál az Osztrák Posta bécsi, utolsó kilóméteres kézbesítési rendszere, amely már közvetlen CO 2 -kibocsátás nélkül működik. A mérföldkő megünnepléséhez pedig Arnold Schwarzenegger is csatlakozott, aki a június 16-án kezdődő Austrian World Summit klímakonferencia fő kezdeményezője. A teljes átállás 32 millió eurós beruházással valósult meg, amely magába foglalta az elektromos járműflotta és a töltőinfrastruktúra kiépítését is. Az energiaellátást jelentős részben az Osztrák Posta saját napelemes rendszerei biztosítják, a fennmaradó áramigényt pedig osztrák, megújuló energiaforrásokból származó árammal fedezik.

A projekt jól illeszkedik Bécs hosszú távú klímavédelmi célkitűzéseihez. A város az elmúlt években jelentősen csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, emellett számos fenntarthatósági beruházást valósított meg a városi közlekedés, az energiaellátás és a városi infrastruktúra területén. Ezek közé tartoznak a nagyobb volumenű intézkedések, például a szemétszállítás és a CO₂-mentes hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele, valamint kisebb léptékű városi projektek is, mint az ,,egészséges utcák” program vagy Bécs élelmiszerügyi akcióterve. Az osztrák főváros célja továbbra is a teljes klímasemleglesség elérése 2040-ig.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák