Zöldinfó
Szemétben fuldoklik Róma
A Róma történelmi belvárosában élő művészek, tanárok, környezetvédők, a kulturális ágazat dolgozói arra kérték az ENSZ Nevelési, Tudományos és Oktatási Szervezetét (UNESCO), hogy hívja fel a városvezetés figyelmét – többek között – a világörökségi listán szereplő várost elborító szemétre, az utcákat elárasztó rollerekre.
Az UNESCO világörökségi központja vezetőjének, Lazare Eloundou Assomónak írt levelet 150-en írták alá. Azt mondták, amikor az olasz főváros hatóságainál panaszkodtak, nem vettek róluk tudomást – írta a The Guardian online kiadása. A Trevi-kútnak, a Colosseumnak vagy a Spanyol lépcsőnek otthont adó történelmi városközpont 1980-ban került fel a világörökségi helyszínek listájára. Róma vezetése azonban nehezen tudja tisztán tartani a várost, ráadásul az utóbbi időben a macskaköves utcákat elárasztották az éttermek és bárok asztalai, az elektromos rollerek pedig újabb gondot jelentenek. “A burjánzó gaz, az utcai szemét, a zaj nyomasztó hellyé teszi a belvárost” – írták a levélben.
Az aláírók felidézték azokat az időket, amikor Róma központja kellemes lakóhely volt. Chiara Rapaccini művész, Mario Monicelli rendező özvegye a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy 1988 óta élnek Montiban, dokumentumfilmet is forgattak a városrész szépségéről. “Nekem fáj, ahogy Monti pusztul, és Mariónak is fájna” – tette hozzá. Az Ispra állami környezetvédelmi hivatal egyik igazgatója, Myriam D’Andrea az elektromos rollerekről azt írta: “teljesen vadul szállták meg a várost”. Vasárnap két amerikai turistát büntettek meg fejenként 400 euróra (155 ezer forint), mert a Spanyol lépcsőn lelökték rollerjüket. Egy szaúd-arábiai látogató nemrég a Maseratijával hajtott le a 17. századi lépcsőfokokon. A gondok nem korlátozódnak a történelmi centrumra: a kukákon túlcsorduló szemét, a falfirkák, a gondozatlan parkok az egész városra jellemzők. A város északi kerületeinek utcáin gyakran látni vaddisznókat, amint a szemétben élelem után turkálnak. A The Guardian emlékeztet arra, hogy Róma polgármestere, a tavaly októberben megválasztott Roberto Gualtieri azt ígérte, karácsonyra “rendkívüli nagytakarításon” esik át a város, ezt azonban nem sikerült megtartania.
Zöldinfó
Közösségi kert, méhészet és erdőültetés: rangos díjat kapott a MOME
Nemzetközi fenntarthatósági díjat nyert a MOME zöld programja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felsőoktatási intézmények fenntarthatósági kezdeményezéseinek legrangosabb nemzetközi elismerését, a Green Gown Award első díját nyerte el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Zero és az Ecology to Design (E2D) programjaival – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a díjazott kezdeményezésben a közösségi kert, a méhészet, a komposztálás, az erdőültetés és a hulladékbank “egyazon szemléletet képvisel: hogy a fenntarthatóság az oktatásban és az egyetem mindennapi működésében egyaránt kézzelfoghatóvá válhat”. A Green Gown Award idei döntőjébe 63 országból 89 pályázó jutott be 8 kategóriában, a Nature Positive besorolásban pedig a MOME bizonyult a legjobbnak. A 16 fős nemzetközi döntőbizottságban többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP), a UN Sustainable Development Solutions Networknek (UN SDSN) és a Higher Education Sustainability Initiative-nek (HESI) a szakértői is részt vettek.
A nemzetközi zsűri szerint a MOME programjainak egyik legnagyobb erőssége, hogy az egyes kezdeményezések benne nem elszigetelten működnek, hanem egymásra épülve, egymást erősítve alkotnak koherens rendszert. A bírálók külön kiemelték a projektek innovatív és holisztikus szemléletét, amelyek a MOME működésében is új lehetőségeket teremtenek, és más felsőoktatási intézmények számára is inspiráló, továbbfejleszthető modellként szolgálhatnak. Az egyetem fenntarthatósági programja, a MOME Zero története 2022-ben azzal a céllal indult el, hogy Magyarországon elsőként az egyetem 2030-ra intézményi szinten elérje a karbonsemlegességet. Azóta a kezdeményezés tovább nőtt az eredeti célkitűzésnél: a kibocsátások csökkentése és kompenzálása mellett ma már a városi biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az egyetem környezetének a tudatos alakítása is a program részét képezi.
A közlemény szerint a cél, hogy a fenntarthatóság a mindennapi működés és gondolkodás szerves, meghatározó részévé váljon olyan aktivitásokon keresztül, amelyekbe a hallgatók és a munkatársak egyaránt aktívan bekapcsolódnak. A program öt gyakorlati pillérre épül: erdőültetésre, méhészetre, komposztálásra, közösségi kertre és hulladékbankra. Ezek az Európai Unió GreenComp fenntarthatósági kompetenciakeretével összhangban fejlesztik a hallgatók ökológiai tudatosságát és cselekvőképességét.
A MOME Zero csapata az elmúlt években 690 hallgató és munkatárs bevonásával 25 hektáron, pótlásokkal együtt összesen 116 ezer facsemetét ültetett el. A campus 450 négyzetméteres közösségi kertjében csaknem 50 klímatűrő faj és 10 kísérleti parcella kapott helyet, a méhészetben pedig csaknem 300 ezer méh él. A 6 köbméteres kísérleti komposztáló a parkban keletkező zöldhulladék helyben tartását szolgálja, a hulladékbank használatával pedig évente csaknem 100 kilogrammal csökkentik a hallgatói projektekhez felhasznált új alapanyagok mennyiségét.
A tájékoztatásban azt írták, az egyetem valós környezeti kihívásai tanulási és tervezési helyzetekké válnak, amelyekben a hallgatók is hozzájárulhatnak a campus fenntarthatóbb működéséhez. Ezt a szemléletet erősíti az Ecology to Design (E2D) program, amely a természet, az ökológiai rendszerek és a design kapcsolatát állítja a középpontba. A hallgatók valós helyzeteken keresztül vizsgálják a fenntartható működéssel összefüggő kihívásokat, és kreatív, tervezői válaszokat keresnek rájuk – olvasható a tájékoztatóban.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
