Zöldinfó
Szemétben fuldoklik Róma
A Róma történelmi belvárosában élő művészek, tanárok, környezetvédők, a kulturális ágazat dolgozói arra kérték az ENSZ Nevelési, Tudományos és Oktatási Szervezetét (UNESCO), hogy hívja fel a városvezetés figyelmét – többek között – a világörökségi listán szereplő várost elborító szemétre, az utcákat elárasztó rollerekre.
Az UNESCO világörökségi központja vezetőjének, Lazare Eloundou Assomónak írt levelet 150-en írták alá. Azt mondták, amikor az olasz főváros hatóságainál panaszkodtak, nem vettek róluk tudomást – írta a The Guardian online kiadása. A Trevi-kútnak, a Colosseumnak vagy a Spanyol lépcsőnek otthont adó történelmi városközpont 1980-ban került fel a világörökségi helyszínek listájára. Róma vezetése azonban nehezen tudja tisztán tartani a várost, ráadásul az utóbbi időben a macskaköves utcákat elárasztották az éttermek és bárok asztalai, az elektromos rollerek pedig újabb gondot jelentenek. “A burjánzó gaz, az utcai szemét, a zaj nyomasztó hellyé teszi a belvárost” – írták a levélben.
Az aláírók felidézték azokat az időket, amikor Róma központja kellemes lakóhely volt. Chiara Rapaccini művész, Mario Monicelli rendező özvegye a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy 1988 óta élnek Montiban, dokumentumfilmet is forgattak a városrész szépségéről. “Nekem fáj, ahogy Monti pusztul, és Mariónak is fájna” – tette hozzá. Az Ispra állami környezetvédelmi hivatal egyik igazgatója, Myriam D’Andrea az elektromos rollerekről azt írta: “teljesen vadul szállták meg a várost”. Vasárnap két amerikai turistát büntettek meg fejenként 400 euróra (155 ezer forint), mert a Spanyol lépcsőn lelökték rollerjüket. Egy szaúd-arábiai látogató nemrég a Maseratijával hajtott le a 17. századi lépcsőfokokon. A gondok nem korlátozódnak a történelmi centrumra: a kukákon túlcsorduló szemét, a falfirkák, a gondozatlan parkok az egész városra jellemzők. A város északi kerületeinek utcáin gyakran látni vaddisznókat, amint a szemétben élelem után turkálnak. A The Guardian emlékeztet arra, hogy Róma polgármestere, a tavaly októberben megválasztott Roberto Gualtieri azt ígérte, karácsonyra “rendkívüli nagytakarításon” esik át a város, ezt azonban nem sikerült megtartania.
Zöldinfó
Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be
Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.
Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.
Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
