Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szemétben fuldoklik Róma

Létrehozva:

|

A Róma történelmi belvárosában élő művészek, tanárok, környezetvédők, a kulturális ágazat dolgozói arra kérték az ENSZ Nevelési, Tudományos és Oktatási Szervezetét (UNESCO), hogy hívja fel a városvezetés figyelmét – többek között – a világörökségi listán szereplő várost elborító szemétre, az utcákat elárasztó rollerekre.

Az UNESCO világörökségi központja vezetőjének, Lazare Eloundou Assomónak írt levelet 150-en írták alá. Azt mondták, amikor az olasz főváros hatóságainál panaszkodtak, nem vettek róluk tudomást – írta a The Guardian online kiadása. A Trevi-kútnak, a Colosseumnak vagy a Spanyol lépcsőnek otthont adó történelmi városközpont 1980-ban került fel a világörökségi helyszínek listájára. Róma vezetése azonban nehezen tudja tisztán tartani a várost, ráadásul az utóbbi időben a macskaköves utcákat elárasztották az éttermek és bárok asztalai, az elektromos rollerek pedig újabb gondot jelentenek. “A burjánzó gaz, az utcai szemét, a zaj nyomasztó hellyé teszi a belvárost” – írták a levélben.

Az aláírók felidézték azokat az időket, amikor Róma központja kellemes lakóhely volt. Chiara Rapaccini művész, Mario Monicelli rendező özvegye a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy 1988 óta élnek Montiban, dokumentumfilmet is forgattak a városrész szépségéről. “Nekem fáj, ahogy Monti pusztul, és Mariónak is fájna” – tette hozzá. Az Ispra állami környezetvédelmi hivatal egyik igazgatója, Myriam D’Andrea az elektromos rollerekről azt írta: “teljesen vadul szállták meg a várost”. Vasárnap két amerikai turistát büntettek meg fejenként 400 euróra (155 ezer forint), mert a Spanyol lépcsőn lelökték rollerjüket. Egy szaúd-arábiai látogató nemrég a Maseratijával hajtott le a 17. századi lépcsőfokokon. A gondok nem korlátozódnak a történelmi centrumra: a kukákon túlcsorduló szemét, a falfirkák, a gondozatlan parkok az egész városra jellemzők. A város északi kerületeinek utcáin gyakran látni vaddisznókat, amint a szemétben élelem után turkálnak. A The Guardian emlékeztet arra, hogy Róma polgármestere, a tavaly októberben megválasztott Roberto Gualtieri azt ígérte, karácsonyra “rendkívüli nagytakarításon” esik át a város, ezt azonban nem sikerült megtartania.

Advertisement

Zöldinfó

Gyorsabban a vártnál: robbanásszerűen nőtt a REpont visszaváltási arány

Az italcsomagolások csaknem 90 százaléka visszakerült körforgásba.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A MOHU REpont visszaváltási rendszerében az emberek tavaly Magyarországon több mint 3 milliárd italcsomagolást (palackot, dobozt és üveget) váltottak vissza, ami a piacra került italcsomagolások csaknem 90 százaléka – írja az alternativenergia.hu. Rámutattak, hogy a MOHU REpont rendszerének bevezetése előtt az italcsomagolásoknak csupán töredéke lett újrahasznosítva, nagy részük a kommunális kukába, rosszabb esetben a patakpartra került. A REpont rendszernek köszönhetően azonban ezek a palackok visszakerülnek a körforgásba, és újra palack lesz belőlük. Tavaly pedig már azokkal a palackokkal is lehetett találkozni, amelyeket a REpont automatákból nyert alapanyagból készítettek. Kiemelték, 2025-re a visszaváltási arány 88,8 százalékra nőtt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy sokkal gyorsabb a rendszer felfutása a vártnál, hiszen az EU 2027-re írta elő a 90 százalékot.

A közlemény idézte Bozóki Csabát, a MOHU Intézményi Hulladékmenedzsment igazgatóját, aki szerint ez egy igazi környezetvédelmi siker. Évente több milliárd palack, doboz és üveg hulladékától mentesítik a környezetet. Az értékes alapanyag pedig a REpont rendszernek köszönhetően megszámolva, rendszerezve, készen áll az újrahasznosításra. Az adatok alapján jellemzően a nyári kánikulában vagy nagyobb ünnepekkor fogyasztják az emberek a legtöbb italt, és a legtöbb palackot a nyaralóhelyeken, a fővárosban, illetve a nagyobb városokban viszik vissza. Egy fogyasztó átlagosan egy tranzakcióban 23 darab palackot váltott vissza az automatáknál, amely a 2024-es átlaghoz képest 5 darabbal nőtt. Az egy emberre jutó, éves visszaváltott palackok átlaga 310 darabra emelkedett, ami jelentős növekedés a 2024-es 101 darabhoz képest.

Arra is kitértek, hogy 2025-ben a visszaváltott műanyag palackok száma meghaladta az 1,5 milliárdot, a fém elérte az 1,3 milliárdot, az üveg pedig több mint 200 millió darabot tett ki. A visszaváltási aktivitás a nyáron volt a legerősebb, különösen júliusban és augusztusban, és február bizonyult az év legcsendesebb időszakának. A visszaváltópontok száma csaknem 20 százalékkal bővült, így már mintegy 5200 helyszínen lehet visszaváltani országszerte. A rendszerben 2025 végére 32 700 beregisztrált, visszaváltható termék szerepelt, 934 vállalat kínálatából. A regisztrált termékek 92 százaléka egyutas italcsomagolás, míg 8 százaléka többutas, újratölthető palack – olvasható a MOHU közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák