Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szemétben fuldoklik Róma

Létrehozva:

|

A Róma történelmi belvárosában élő művészek, tanárok, környezetvédők, a kulturális ágazat dolgozói arra kérték az ENSZ Nevelési, Tudományos és Oktatási Szervezetét (UNESCO), hogy hívja fel a városvezetés figyelmét – többek között – a világörökségi listán szereplő várost elborító szemétre, az utcákat elárasztó rollerekre.

Az UNESCO világörökségi központja vezetőjének, Lazare Eloundou Assomónak írt levelet 150-en írták alá. Azt mondták, amikor az olasz főváros hatóságainál panaszkodtak, nem vettek róluk tudomást – írta a The Guardian online kiadása. A Trevi-kútnak, a Colosseumnak vagy a Spanyol lépcsőnek otthont adó történelmi városközpont 1980-ban került fel a világörökségi helyszínek listájára. Róma vezetése azonban nehezen tudja tisztán tartani a várost, ráadásul az utóbbi időben a macskaköves utcákat elárasztották az éttermek és bárok asztalai, az elektromos rollerek pedig újabb gondot jelentenek. “A burjánzó gaz, az utcai szemét, a zaj nyomasztó hellyé teszi a belvárost” – írták a levélben.

Az aláírók felidézték azokat az időket, amikor Róma központja kellemes lakóhely volt. Chiara Rapaccini művész, Mario Monicelli rendező özvegye a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy 1988 óta élnek Montiban, dokumentumfilmet is forgattak a városrész szépségéről. “Nekem fáj, ahogy Monti pusztul, és Mariónak is fájna” – tette hozzá. Az Ispra állami környezetvédelmi hivatal egyik igazgatója, Myriam D’Andrea az elektromos rollerekről azt írta: “teljesen vadul szállták meg a várost”. Vasárnap két amerikai turistát büntettek meg fejenként 400 euróra (155 ezer forint), mert a Spanyol lépcsőn lelökték rollerjüket. Egy szaúd-arábiai látogató nemrég a Maseratijával hajtott le a 17. századi lépcsőfokokon. A gondok nem korlátozódnak a történelmi centrumra: a kukákon túlcsorduló szemét, a falfirkák, a gondozatlan parkok az egész városra jellemzők. A város északi kerületeinek utcáin gyakran látni vaddisznókat, amint a szemétben élelem után turkálnak. A The Guardian emlékeztet arra, hogy Róma polgármestere, a tavaly októberben megválasztott Roberto Gualtieri azt ígérte, karácsonyra “rendkívüli nagytakarításon” esik át a város, ezt azonban nem sikerült megtartania.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák