

Zöldinfó
Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók a Nyugat-Balkánon
Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Montenegróban – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnap.
A beszámoló szerint az áradások a térség jelentős részén gondokat okoztak, ám azon felül, hogy utakat, házakat földeket árasztottak el a vizek, felszínre hozták azt a több tonnányi szemetet is, amely rendszeresen a folyókba, vagy a folyók menti illegális hulladéklerakókba kerül a Nyugat-Balkán országaiban. Az Albánia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina területén áthaladó Lim folyó, a Drina jobb oldali mellékfolyója rendszeresen “úszó szemétteleppé” változik – hangzott el az RTS beszámolójában. A délnyugat-szerbiai Pribojnál található gátnál naponta akár 25 teherautónyi szemetet is kihalásznak.
Nemcsak a térség, de a világ tévécsatornái is felvételeket közöltek a napokban a Drina folyó kelet-boszniai szakaszáról, ahol a világörökség részét képező hídjáról ismert Visegrad is fekszik. Ám a híd – amelyről Ivo Andric irodalmi Nobel-díjat érő regénye, a Híd a Drinán is szól – most nem a szépsége miatt került be a híradásokba. A légi felvételek tanúsága szerint a festői folyószakaszon a napokban csak hulladékot látni, az ár műanyagpalackokat, autógumikat, hordókat, háztartási gépeket, köztük hűtőszekrényeket is a felszínre hozott. Szakértők szerint mintegy tízezer köbméter szemét halmozódott itt fel, amelynek eltakarítása akár fél évet is igénybe vehet. A dél-szerbiai Novi Pazarnál az áradás két embert sodort el, egyik holtestét már megtalálták, a másik férfi keresése még folyik.

Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Egyszerű megoldással nagyot javítottak a napelemek hatékonyságán