Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók a Nyugat-Balkánon

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Montenegróban – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnap.

Létrehozva:

|

A beszámoló szerint az áradások a térség jelentős részén gondokat okoztak, ám azon felül, hogy utakat, házakat földeket árasztottak el a vizek, felszínre hozták azt a több tonnányi szemetet is, amely rendszeresen a folyókba, vagy a folyók menti illegális hulladéklerakókba kerül a Nyugat-Balkán országaiban.  Az Albánia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina területén áthaladó Lim folyó, a Drina jobb oldali mellékfolyója rendszeresen “úszó szemétteleppé” változik – hangzott el az RTS beszámolójában. A délnyugat-szerbiai Pribojnál található gátnál naponta akár 25 teherautónyi szemetet is kihalásznak.

Nemcsak a térség, de a világ tévécsatornái is felvételeket közöltek a napokban a Drina folyó kelet-boszniai szakaszáról, ahol a világörökség részét képező hídjáról ismert Visegrad is fekszik. Ám a híd – amelyről Ivo Andric irodalmi Nobel-díjat érő regénye, a Híd a Drinán is szól – most nem a szépsége miatt került be a híradásokba. A légi felvételek tanúsága szerint a festői folyószakaszon a napokban csak hulladékot látni, az ár műanyagpalackokat, autógumikat, hordókat, háztartási gépeket, köztük hűtőszekrényeket is a felszínre hozott. Szakértők szerint mintegy tízezer köbméter szemét halmozódott itt fel, amelynek eltakarítása akár fél évet is igénybe vehet. A dél-szerbiai Novi Pazarnál az áradás két embert sodort el, egyik holtestét már megtalálták, a másik férfi keresése még folyik.

Advertisement

Zöldinfó

Már most megdőlt a korábbi rekord: súlyos erdőtüzek sújtják Franciaországot

Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén, amióta két évtizede mérések készülnek, az Európai Erdőtüzek Információs Rendszerének (Effis) adatai szerint – írja az alternativenergia.hu. Az erdőtüzek elsősorban a déli országrészben és a párizsi régióban pusztítottak. Több mint 42 ezer hektár égett le Franciaországban január és július közepe között, meghaladva a 2022-es korábbi rekordot. A 2026-ban leégett területek már most jelentősen meghaladják a tavalyi teljes évét. A fontainebleau-i erdőtől a délebbi Drôme és Var megyékig, valamint Korzika szigetén csak júliusban mintegy 15 ezer hektár vált a tűz martalékává. Utoljára 2022-ben pusztítottak júliusban hatalmas erdőtüzek, akkor 27 ezer hektárnyi terület égett le. A 2022-es évvel ellentétben azonban idén már februárban is hatalmas erdőtüzeket regisztrált az Effis, pedig az év elejei időszak hagyományosan a tűzoltók által szándékosan gyújtott tüzek időszaka az erdők megtisztítására.

Az európai rendszer, amely műholdas képekre támaszkodik az égett területek észlelésére, csak a legalább 30 hektáros tűzeseteket számolja. A július 15-ig mért adatokban minden olyan tűz szerepel, amely e nap előtt elkezdődött. Ez “sokkal több, mint ami tavaly égett le, és ugyanebben az időszakban 2022-ben, ami már egy rendkívüli év volt” a tűzesetek szempontjából – mondta hétfőn Laurent Nunez belügyminiszter a France Inter közrádióban.

Teljes évre vetítve a francia rekord 2022-ben 66 300 leégett hektár volt. Az idén eddig rögzített összesített adat közel kétharmadát képviseli ennek a szintnek. Franciaországot az európai kontinens nagy részéhez hasonlóan súlyos aszály sújtja, amely elsősorban a júniusi történelmi hőhullám következménye. A klímaváltozás hatására egyre intenzívebbé váló erdőtüzek 2025-ben először égettek fel az Európai Unióban több mint egymillió hektárt, a 2006 óta tartó Effis-mérések kezdete óta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák