Zöldinfó

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók a Nyugat-Balkánon

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Montenegróban – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnap.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-23

Szerző:

Vanessza

A beszámoló szerint az áradások a térség jelentős részén gondokat okoztak, ám azon felül, hogy utakat, házakat földeket árasztottak el a vizek, felszínre hozták azt a több tonnányi szemetet is, amely rendszeresen a folyókba, vagy a folyók menti illegális hulladéklerakókba kerül a Nyugat-Balkán országaiban. Az Albánia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina területén áthaladó Lim folyó, a Drina jobb oldali mellékfolyója rendszeresen “úszó szemétteleppé” változik – hangzott el az RTS beszámolójában. A délnyugat-szerbiai Pribojnál található gátnál naponta akár 25 teherautónyi szemetet is kihalásznak.

Nemcsak a térség, de a világ tévécsatornái is felvételeket közöltek a napokban a Drina folyó kelet-boszniai szakaszáról, ahol a világörökség részét képező hídjáról ismert Visegrad is fekszik. Ám a híd – amelyről Ivo Andric irodalmi Nobel-díjat érő regénye, a Híd a Drinán is szól – most nem a szépsége miatt került be a híradásokba. A légi felvételek tanúsága szerint a festői folyószakaszon a napokban csak hulladékot látni, az ár műanyagpalackokat, autógumikat, hordókat, háztartási gépeket, köztük hűtőszekrényeket is a felszínre hozott. Szakértők szerint mintegy tízezer köbméter szemét halmozódott itt fel, amelynek eltakarítása akár fél évet is igénybe vehet. A dél-szerbiai Novi Pazarnál az áradás két embert sodort el, egyik holtestét már megtalálták, a másik férfi keresése még folyik.

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Tovább olvasom