Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A kormány elvárja, hogy a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg. Amennyiben ezeket a vállalatok nem tartják be, a “szennyező fizet” elv alapján, bírság kiszabására kerül sor. A környezetvédelmi hatóság által a környezetvédelmi engedélyekkel összefüggésben kiszabható bírságok, a zajbírság, a levegőtisztaság-védelmi bírság összege 15-20 év óta változatlan – idézte fel közleményében a minisztérium. Ismertették: az új bírságszabályozás különbséget tesz a magánszemélyek, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok között.

Az egyes környezetvédelmi bírságok módosításáról szóló kormányrendelet tervezetében foglaltaknak köszönhetően a környezetvédelmi bírság összegek jelentős mértékben, minimum a duplájára, de a jogsértés súlyával összhangban akár negyvenszeresére növekszik. Amennyiben a beruházó környezetvédelmi engedély nélkül kezdte meg, illetve folytatja a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység gyakorlását, a napi bírság összege 100 ezer és 1 millió forint közöttire növekszik. Ha a szükséges környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt megszerezte ugyan, azonban a tevékenységet az abban foglalt előírásoktól eltérően gyakorolja, a kis- és középvállalkozások esetében kiszabható bírság 500 ezer és 20 millió forint közötti összegre emelkedik. A nagyvállalatok esetében a bírság felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5 százaléka, de legfeljebb 2 milliárd forint – részletezte az EM.

A tervezett szabályozás megállapítja a kiemelt környezetvédelmi szabályszegésre vonatkozó részletes előírásokat. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet tervezete értelmében az a vállalkozás, amelyet a környezetvédelmi hatóság egy adott évben legalább 50 millió forint környezetvédelmi bírsággal sújt, a szigorúbb bírságok mellett további jogkövetkezményekkel is számolhat, természetes személyek esetében ez a bírságösszeg 10 millió forint. A minisztérium figyelmeztet arra is, hogy a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozások nyilvánosságra kerülnek oly módon, hogy a szabályszegés tényét a környezetvédelmi hatóság bejegyzi a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY) és erről tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert. A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők meghatározott adatai a tárca honlapjára kerülnek ki és a környezetvédelmi hatóság a jogsértés fennállásáig eltiltja a vállalkozást a tevékenységtől.

A minisztérium kiemelte: a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben javasolt, a jelenleginél jóval magasabb bírságösszegek hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb legyen az illegális hulladéklerakás. Ezt segíti elő az is, hogy ezentúl a hatóságok helyszíni bírságot is kiszabhatnak a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben. A kormány a természeti értékek megőrzése és fenntartása mellett vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme iránt is elkötelezett, ezért a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tervezett módosításával a határértéken felüli szennyezés esetén a jelenlegi kétszeresére emelt csatornabírsággal szankcionálja a szennyvíz-kibocsájtókat – ismertette az EM.