Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szociális naperőműveket létesít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Több mint negyven hátrányos helyzetű településen épít szociális naperőművet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány.

Létrehozva:

|

A létesítmények által termelt áram értékesítéséből az ország legszegényebb településein élő családok jutnak támogatáshoz – tájékoztatta a szeretetszolgálat csütörtökön az MTI-t. A szociális naperőműveket a Felzárkózó települések program részeként létesíti a szeretetszolgálat. A kiválasztott települések határában létesülnek naperőművek, amelyek együttes bevételéből évente akár 3500 rászoruló család energiatámogatása valósulhat meg – írták. Az érintett családokat a településeken választják ki a programot megvalósító karitatív szervezetek, a támogatást pedig előrefizetős mérőórákra töltik fel. A szeretetszolgálat közölte: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz elnevezésű európai uniós alap 10,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a programhoz. A program előzménye a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak az E.ON-nal együttműködésben Tiszabőn megvalósított mintaprogramja. A 2020-ban létesített egyhektáros szociális naperőmű bevételeiből hetven kisgyermekes család téli fűtéséhez nyújtott jelentős támogatást a karitatív szervezet – olvasható a közleményben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák