Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szociális naperőműveket létesít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Több mint negyven hátrányos helyzetű településen épít szociális naperőművet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány.

Létrehozva:

|

A létesítmények által termelt áram értékesítéséből az ország legszegényebb településein élő családok jutnak támogatáshoz – tájékoztatta a szeretetszolgálat csütörtökön az MTI-t. A szociális naperőműveket a Felzárkózó települések program részeként létesíti a szeretetszolgálat. A kiválasztott települések határában létesülnek naperőművek, amelyek együttes bevételéből évente akár 3500 rászoruló család energiatámogatása valósulhat meg – írták. Az érintett családokat a településeken választják ki a programot megvalósító karitatív szervezetek, a támogatást pedig előrefizetős mérőórákra töltik fel. A szeretetszolgálat közölte: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz elnevezésű európai uniós alap 10,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a programhoz. A program előzménye a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak az E.ON-nal együttműködésben Tiszabőn megvalósított mintaprogramja. A 2020-ban létesített egyhektáros szociális naperőmű bevételeiből hetven kisgyermekes család téli fűtéséhez nyújtott jelentős támogatást a karitatív szervezet – olvasható a közleményben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák