Zöld Közlekedés
Szupercsöndes drónt alkottak
Sokak számára zavaró a drónok búgása, egy amerikai vállalat ezt figyelembe véve hozott létre egy eszközt.
Sok szakértő véli úgy, hogy a drónok a jövőben komoly feladatokat kaphatnak mindennapi életünkben, részt vehetnek például a csomagok szállításában. Az ilyen típusú eszközök ellen szól ugyanakkor, hogy viszonylag zajosak, ami hosszú távon zavaró lehet. Mérnökök egy csoportja a közelmúltban csendes, teljesen elektromos, nulla kibocsátású drónt hozott létre – számol be az Interesting Engineering. Az eszközt a floridai tech startup, az Undefined Technologies készítette. A Silent Ventus nevű drón ionmeghajtással működik. „A Silent Ventus szemléletes példája azon szándékunknak, hogy fenntartható, progresszív és kevésbé zajos városi környezetet teremtsünk” – mondta Tomas Pribanic, a vállalat alapítója és vezérigazgatója. A drón közelebb viszi a céget végső céltermékének megvalósításához, és megmutatja a vállalat technológiájának kettős felhasználását.
Az eszköz egy olyan technológiai szabadalmat használ, melynek köszönhetően képes aktiválni a környező ionfelhőt. Ily módon jelentős iontolóerő keletkezik, meghajtva a gépet. A drón szinte zajtalanul képes mozogni. A szerkezet fejlesztése jó ideje tart már, a munka tavaly decemberben ért el egy fontos mérföldkövet. Az eszköz ekkor egy 2 percen és 30 másodpercen át tartó tesztrepülésen vett részt, a szakértők pedig kipróbálhatták teljesítményét, repülési dinamikáját, állóképességét és zajszintjét. A mérnökök arról számoltak be, hogy a szerkezet ötször tovább tudott a levegőben maradni, mint a korábbi prototípus, és 85 decibelnél is kisebb zajszintet hozott létre. Pribanic akkor azt mondta, hogy drónjuk egy lépéssel közelebb került a piaci bevezetéshez.
Az Undefined Technologies weboldala alapján az eszköz jelenlegi verziója innovatív fizikai megközelítésekre alapozva 70 decibelnél is halkabb hangot ad ki. Az Egyesült Államokban a lakó-, ipari és kereskedelmi zónákban a megengedett zajszint 50-70 decibel, ami azt jelenti, hogy ezeken a területeken az új szerkezetet tökéletesen lehetne használni. Összehasonlításképp: a mai drónok többsége 85-96 decibeles zajjal üzemel.
Zöld Közlekedés
Költségnyomás, kínai verseny, elektromos átállás: nehéz időszak vár az autóiparra
Komoly kihívások előtt a globális autóipar.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár a globális autóipar 2025-ben még 4 százalékkal bővült, az idén a költségnyomás, a geopolitikai feszültségek és az elektromos átállás kihívásainak hatására növekedése gyakorlatilag leállhat, egyre több szereplő néz szembe romló nyereségességgel és növekvő kockázatokkal – áll az Allianz Trade MTI-hez eljuttatott ágazati elemzésében, amelyben kitértek arra is, hogy a magyar autóipar exportkitettsége és költségérzékenysége okán különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra. Tavaly a növekedés régiónként jelentősen eltért: míg az Európai Unióban az újautó-regisztrációk csak 1-2 százalékkal nőttek, addig Kína közel 10 százalékos bővüléssel tovább erősítette domináns szerepét a globális piacon, amelynek már több mint egyharmadát adja – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kínai termelési kapacitások bővülése a lassuló belföldi kereslet mellett egyre erőteljesebb exportnyomást eredményez, ami fokozza a versenyt az európai gyártók számára. Az iparágnak egyszerre kell alkalmazkodnia a költségsokkokhoz, a szigorodó szabályozási környezethez és a gyors technológiai átalakuláshoz. Ezzel párhuzamosan az emelkedő energiaárak és a geopolitikai bizonytalanságok az elektromos mobilitás irányába mozdítják a keresletet és a termelést – olvasható az elemzésben.
Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója szerint 2026-ban az ágazat globális növekedése 0-1 százalék közé lassulhat, ami lényegében stagnálást jelent. Kitért arra, hogy a romló jövedelmezőség és a tartós költségnyomás már a 2025-ös fizetésképtelenségi adatokban is markánsan tükröződik. Az Allianz Trade elemzése szerint tavaly világszerte 475 nagyméretű csődöt regisztráltak (az előző évi 469 után) a legalább 25 millió eurós árbevételű vállalatok körében, ennek 7 százalékát az autóiparban, amivel ez lett az ötödik leginkább érintett szektor.
Magyarországon a járműiparhoz kapcsolódó felszámolások az összes eljárás 7-8 százalékát adják, ez összhangban van a nemzetközi adatokkal. Az autóipari vállalkozások száma 2023 óta folyamatosan csökken. Az Allianz Trade tapasztalatai szerint a fizetésképtelenségi kockázatok az autóiparban elsősorban a beszállítói lánc alsóbb szintjein, valamint a kereskedőknél koncentrálódnak, ahol az alacsonyabb marzsok, a korlátozott ártranszfer-képesség, valamint a készletek és vevőkövetelések finanszírozási terhei egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatok cash flow-jára. A magyar autóipar – amely a teljes ipari kibocsátás mintegy 20 százalékát adja – jelentős gazdasági súlya miatt stratégiai ágazat, exportkitettsége és költségérzékenysége miatt azonban különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra – hívták fel a figyelmet. A cégek jövedelmezőségét egyre szűkítik a növekvő bér- és energia-költségek, az alapanyagok drágulása, miközben az autógyártók árleszorító törekvései is csökkentik a fedezetet.
Bujdosó Tünde szerint a kilátásokat vegyes tényezők alakítják: a csökkenő infláció és kamatszint, illetve az akkumulátorárak mérséklődése támogathatja a kereslet élénkülését és az elektromos átállást, míg a nyersanyag-ellátás kockázatai, az eltérő szén-dioxid kibocsátási irányelvek, a fogyasztói bizonytalanság fékezhetik a piacot, miközben a technológiai verseny és Kína dominanciája tartósan szűkítheti az európai szereplők mozgásterét.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia22 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
