Zöldinfó

Szuperfákkal küzdene egy cég a klímaváltozás ellen

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-05-21

Szerző:

Hell

Egy kaliforniai startup célja az, hogy olyan fákat hozzon létre, amelyek hagyományos társaiknál jobban kötik meg a szén-dioxidot.

Egy kaliforniai biotech startup szerint a fotoszintézis jelentheti a megoldást a szén-dioxid elleni küzdelemben – számol be az Interesting Engineering. A Living Carbon csapata azon dolgozik, hogy genetikai módosítás révén új, a klímaváltozást okozó légköri szén-dioxidot még hatékonyabban megkötő fatípust hozzon létre. Yumin Tao, a vállalat igazgatóhelyettese kollégáival felfedezte, hogy a sütőtöktől és zöldmoszatoktól kölcsönzött génekkel javíthatják a fotoszintézist. Tao az Interesting Engineeringnek adott interjújában azt mondta, különböző módszerekkel próbálják fejleszteni a növények gázelnyelő, valamint tároló képességét. A szakértő szerint a fotoszintézis mozgatórugója a RuBisCo enzim, amely ugyanakkor oxigént is felvesz. Ez egy toxikus melléktermékkel jár, melynek lebontásához szén-dioxidot szabadít fel a növény. A Living Carbon fejlesztésének célja, hogy csökkentsék ezen jelenség előfordulását, és fokozzák a fák növekedését. A projektben genetikai módosításra alapoznak, mert a hagyományos keresztezés lassú és kevésbé hatékony folyamat.

A csapat a közelmúltban számolt be nyárfákkal kapcsolatos eredményeiről. Az adatok alapján a genetikai beavatkozás meghozta a kívánt módosulásokat, fontos azonban hozzátenni, hogy egyelőre csak kezdeti kísérletről van szó, a növények szénelnyelő képessége még nem javult kimutathatóan. A következő cél az, hogy a laboratóriumon kívül, terepen is kipróbálják a cég fáit, ezeket tavaly júliusban ültettek el. Az Oregoni Állami Egyetemmel közösen folytatott tesztben négy éven át vizsgálják majd a növényeket, de egy hosszabb, favidéki gazdálkodókkal végzett kísérletet is végeznek. Taóék azt is el akarják érni, hogy növényeik kevésbé legyenek fogékonyak a gombafertőzésre. A szakértő nem tart attól, hogy fáik károsítanák az ökoszisztémát. A Living Carbon távolabbi célja az, hogy a szén-dioxidot nagyon hosszú időre el tudják raktározni, olyan módon, hogy az akár sose jusson vissza a légkörbe. A vállalat folyamatosan keresi és teszteli a különböző ötleteket.

Kapcsolódó tartalom:fotoszintézis klímaváltozás klímavédelem Living Carbon

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom