Zöldinfó
Szuperfákkal küzdene egy cég a klímaváltozás ellen
Egy kaliforniai startup célja az, hogy olyan fákat hozzon létre, amelyek hagyományos társaiknál jobban kötik meg a szén-dioxidot.
Egy kaliforniai biotech startup szerint a fotoszintézis jelentheti a megoldást a szén-dioxid elleni küzdelemben – számol be az Interesting Engineering. A Living Carbon csapata azon dolgozik, hogy genetikai módosítás révén új, a klímaváltozást okozó légköri szén-dioxidot még hatékonyabban megkötő fatípust hozzon létre. Yumin Tao, a vállalat igazgatóhelyettese kollégáival felfedezte, hogy a sütőtöktől és zöldmoszatoktól kölcsönzött génekkel javíthatják a fotoszintézist. Tao az Interesting Engineeringnek adott interjújában azt mondta, különböző módszerekkel próbálják fejleszteni a növények gázelnyelő, valamint tároló képességét. A szakértő szerint a fotoszintézis mozgatórugója a RuBisCo enzim, amely ugyanakkor oxigént is felvesz. Ez egy toxikus melléktermékkel jár, melynek lebontásához szén-dioxidot szabadít fel a növény. A Living Carbon fejlesztésének célja, hogy csökkentsék ezen jelenség előfordulását, és fokozzák a fák növekedését. A projektben genetikai módosításra alapoznak, mert a hagyományos keresztezés lassú és kevésbé hatékony folyamat.
A csapat a közelmúltban számolt be nyárfákkal kapcsolatos eredményeiről. Az adatok alapján a genetikai beavatkozás meghozta a kívánt módosulásokat, fontos azonban hozzátenni, hogy egyelőre csak kezdeti kísérletről van szó, a növények szénelnyelő képessége még nem javult kimutathatóan. A következő cél az, hogy a laboratóriumon kívül, terepen is kipróbálják a cég fáit, ezeket tavaly júliusban ültettek el. Az Oregoni Állami Egyetemmel közösen folytatott tesztben négy éven át vizsgálják majd a növényeket, de egy hosszabb, favidéki gazdálkodókkal végzett kísérletet is végeznek. Taóék azt is el akarják érni, hogy növényeik kevésbé legyenek fogékonyak a gombafertőzésre. A szakértő nem tart attól, hogy fáik károsítanák az ökoszisztémát. A Living Carbon távolabbi célja az, hogy a szén-dioxidot nagyon hosszú időre el tudják raktározni, olyan módon, hogy az akár sose jusson vissza a légkörbe. A vállalat folyamatosan keresi és teszteli a különböző ötleteket.
Zöld Energia
Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.
A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.
A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.
Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.
A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek