Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Talaj, humusz, élővilág – játékos foglalkozásokkal tanítanak a fenntarthatóságról

Kiemelt érdeklődés mellett zárult a regisztráció az Iskolában az Erdő Program őszi ütemére, októbertől kezdődően 400 iskolában mintegy 1200 ingyenes erdőpedagógiai foglalkozást tartanak országszerte a 6-14 éves korosztály számára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a legtöbb hazai köznevelési intézmény Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyékből regisztrált a programra. Győrben lesz a legtöbb foglalkozás, összesen 10 intézményben, ezt követte Kecskemét, ahol 7, Szombathelyről pedig 6 iskola jelezte igényét. Budapesten a XI. és XVIII. kerületekből érkezett a legtöbb érdeklődés. A nyertes intézményekben az Országos Erdészeti Egyesület által minősített erdészeti erdei iskolák erdőpedagógusai 20-30 fős csoportoknak, osztályoknak tartanak tematikus foglalkozásokat. A programban az erdőpedagógusok játékosan segítik az iskolában zajló környezeti nevelést és ismeretszerzést – írták.

Hozzátették, hogy az Iskolában az Erdő Program fókuszában idén az erdő-fenntarthatóság-talaj témakör áll. A foglalkozások során a gyermekek megismerkedhetnek a humuszképződés folyamatával, az erdei talaj összetételével és élőlényeivel, illetve széles körű tudásra tehetnek szert az erdők növény- és állatvilágáról, közelebb kerülhetnek a fenntartható gazdálkodás témaköréhez, valamint betekintést nyerhetnek az erdőket kezelő szakemberek munkájába is. Kiemelték, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektet az ország zöld vagyonának a megőrzésére, amelynek a legfontosabb elemei az erdők. Az erdők kezelésével és gyarapításával kapcsolatos szemléletformálás a fenntarthatóságra nevelés egyik fontos eleme, amelyet az erdészeti erdei iskolák módszertanának alkalmazásával, élményalapú tanulás keretében szeretnének minél több fiatal számára hozzáférhetővé tenni. A program 2024-es indulása óta már több tízezer diák vehetett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon.

Az Iskolában az Erdő Program az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS rendszer) kvótafelhasználásából valósul meg, az Agrárminisztérium közreműködésével és az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák