Zöldinfó
Tavaly októberben csökkent az energiafogyasztás, a tárolókban tovább emelkedett a földgázkészlet
Tavaly októberben nőtt a hazai energiatermelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent.
A földgáz belföldi felhasználása 2008 óta a legalacsonyabb októberi értéket mutatta, a tárolói földgázkészletek a hónap végére 11,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022. októberi energiastatisztikai riportjában. A földgáztárolók töltöttsége a hónap végén 85,2 százalékon állt. Az ország primerenergia-termelése tavaly októberben 37,94 petajoule volt, 2,08 petajoule-lal nőtt 2021 azonos időszakához képest. Az energiahordozók importja októberben 77,97 petajoule volt, 23,4 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. A földgáz importja 150,4 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a szénimport 3,3 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermék importja 28,0 százalékkal, a villamos energia behozatala 4,6 százalékkal és az egyéb nem megújuló energia importja 16,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
Az országos primerenergia-felhasználás 79,91 petajoule volt, 17 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megújuló energiaforrásokból származó felhasználás 0,34 petajoule-lal nőtt, míg a fosszilis energiahordozóké 17,07 petajoule-lal csökkent az előző évihez képest. A földgáz belföldi felhasználása októberben 19 173 terrajoule volt – ez 2008 óta a legalacsonyabb október havi érték, amit részben a magas energiaárak miatti keresletcsökkenéssel, részben pedig az enyhébb időjárás következtében felmerülő alacsonyabb fűtési igénnyel magyarázott a MEKH jelentése. Tavaly októberében a bruttó villamosenergia-termelés 3110 gigawattóra volt, 2,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3794 gigawattóra volt, 7,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakinál.
A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 5,6 százalékkal, a nukleáris eredetű 8,3 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 6,3 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A földgázból termelt villamos energia mennyisége 18,6 százalékkal esett vissza, míg a szén és széntermékekből termelt – elsősorban a lignit alapú villamosenergia-termelés 31,2 százallékkal emelkedett az előző évihez képest. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 14,6 százalékkal nőtt, míg a szélerőművek termelése 41,9 százalékkal esett vissza. A vízből és a biomassza forrásból termelt energia mennyisége nőtt, míg a biogáz és a megújuló kommunális hulladékból származó termelt mennyiség csökkent – derül ki a MEKH legutóbbi jelentéséből.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
