Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tavaly októberben csökkent az energiafogyasztás, a tárolókban tovább emelkedett a földgázkészlet

Tavaly októberben nőtt a hazai energiatermelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent.

Létrehozva:

|

A földgáz belföldi felhasználása 2008 óta a legalacsonyabb októberi értéket mutatta, a tárolói földgázkészletek a hónap végére 11,1  százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022. októberi energiastatisztikai riportjában. A földgáztárolók töltöttsége a hónap végén 85,2 százalékon állt. Az ország primerenergia-termelése tavaly októberben 37,94 petajoule volt,  2,08 petajoule-lal nőtt 2021 azonos időszakához képest. Az energiahordozók importja októberben 77,97 petajoule volt,  23,4 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. A földgáz importja 150,4 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a szénimport 3,3 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermék importja 28,0 százalékkal, a villamos energia behozatala 4,6 százalékkal és az egyéb nem megújuló energia importja 16,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 79,91 petajoule  volt, 17 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megújuló energiaforrásokból származó felhasználás 0,34 petajoule-lal nőtt, míg a fosszilis energiahordozóké 17,07 petajoule-lal csökkent az előző évihez képest. A földgáz belföldi felhasználása októberben 19 173 terrajoule volt – ez 2008 óta a legalacsonyabb október havi érték, amit részben a magas energiaárak miatti keresletcsökkenéssel, részben pedig az enyhébb időjárás következtében felmerülő alacsonyabb fűtési igénnyel magyarázott a MEKH jelentése. Tavaly októberében a bruttó villamosenergia-termelés 3110 gigawattóra volt, 2,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3794 gigawattóra volt, 7,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakinál.

A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 5,6 százalékkal, a nukleáris eredetű 8,3 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 6,3 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A földgázból termelt villamos energia mennyisége 18,6 százalékkal esett vissza, míg a szén és széntermékekből termelt – elsősorban a lignit alapú villamosenergia-termelés 31,2 százallékkal emelkedett az előző évihez képest. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 14,6 százalékkal nőtt, míg a szélerőművek termelése 41,9 százalékkal esett vissza. A vízből és a biomassza forrásból termelt energia mennyisége nőtt, míg a biogáz és a megújuló kommunális hulladékból származó termelt mennyiség csökkent – derül ki a MEKH legutóbbi jelentéséből.

Advertisement

Zöldinfó

Új KSH-adatok mutatják meg, hogyan változik Magyarország éghajlata

KSH-kiadvány mutatja be az éghajlatváltozás hatásait.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Klímaindikátorok Magyarországon című, frissen megjelent kiadványa. A KSH interaktív kiadványa mintegy ötven látványos mutató segítségével szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket – közölte az alternativenergia.hu. A kiadvány megállapításait összegezve a közlemény kiemeli, hogy Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, miközben évről évre nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma.

A KSH adatai szerint 2000 előtt jellemzően legfeljebb 2-3 trópusi éjszakát (a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá) regisztráltak évente, tavalyelőtt azonban már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban. A 2025-ös átmeneti visszaesés ellenére növekvő tendencia arra utal, hogy a nyári éjszakák melegedése fokozódik, ami kedvezőtlenül befolyásolja az emberek komfortérzetét, és növeli a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatokat. A hosszú távú tendenciák szintén egyértelműek: a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett Magyarországon – mutat rá a kiadvány.

A közlemény kitér arra is, hogy az éghajlatváltozás a csapadékviszonyokban is megmutatkozik: miközben az éves csapadékmennyiség nem változott egyértelműen, annak időbeli eloszlása jelentősen átalakult. Az elmúlt több mint száz év során átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, ugyanakkor ma már egyre gyakrabban fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. A változó éghajlat hatásai különösen erősen jelennek meg a mezőgazdaságban. Az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, elsősorban az Alföldön, ahol az aszály továbbra is a legnagyobb károkat okozó természeti veszélyforrás. Emellett a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok jelentősége is egyre nagyobb. A kiadvány a klímaváltozás egészségügyi következményeire is rámutat, kitér a nemzetközi összefüggésekre, vizsgálja a társadalmi összefüggéseket, ugyanakkor a kedvező folyamatokra is felhívja a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák