Zöldinfó
Tavaly októberben csökkent az energiafogyasztás, a tárolókban tovább emelkedett a földgázkészlet
Tavaly októberben nőtt a hazai energiatermelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent.
A földgáz belföldi felhasználása 2008 óta a legalacsonyabb októberi értéket mutatta, a tárolói földgázkészletek a hónap végére 11,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022. októberi energiastatisztikai riportjában. A földgáztárolók töltöttsége a hónap végén 85,2 százalékon állt. Az ország primerenergia-termelése tavaly októberben 37,94 petajoule volt, 2,08 petajoule-lal nőtt 2021 azonos időszakához képest. Az energiahordozók importja októberben 77,97 petajoule volt, 23,4 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. A földgáz importja 150,4 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a szénimport 3,3 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermék importja 28,0 százalékkal, a villamos energia behozatala 4,6 százalékkal és az egyéb nem megújuló energia importja 16,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
Az országos primerenergia-felhasználás 79,91 petajoule volt, 17 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megújuló energiaforrásokból származó felhasználás 0,34 petajoule-lal nőtt, míg a fosszilis energiahordozóké 17,07 petajoule-lal csökkent az előző évihez képest. A földgáz belföldi felhasználása októberben 19 173 terrajoule volt – ez 2008 óta a legalacsonyabb október havi érték, amit részben a magas energiaárak miatti keresletcsökkenéssel, részben pedig az enyhébb időjárás következtében felmerülő alacsonyabb fűtési igénnyel magyarázott a MEKH jelentése. Tavaly októberében a bruttó villamosenergia-termelés 3110 gigawattóra volt, 2,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3794 gigawattóra volt, 7,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakinál.
A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 5,6 százalékkal, a nukleáris eredetű 8,3 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 6,3 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A földgázból termelt villamos energia mennyisége 18,6 százalékkal esett vissza, míg a szén és széntermékekből termelt – elsősorban a lignit alapú villamosenergia-termelés 31,2 százallékkal emelkedett az előző évihez képest. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 14,6 százalékkal nőtt, míg a szélerőművek termelése 41,9 százalékkal esett vissza. A vízből és a biomassza forrásból termelt energia mennyisége nőtt, míg a biogáz és a megújuló kommunális hulladékból származó termelt mennyiség csökkent – derül ki a MEKH legutóbbi jelentéséből.
Zöldinfó
Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.
Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.
A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.
Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.
A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
