Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tavaly októberben csökkent az energiafogyasztás, a tárolókban tovább emelkedett a földgázkészlet

Tavaly októberben nőtt a hazai energiatermelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent.

Létrehozva:

|

A földgáz belföldi felhasználása 2008 óta a legalacsonyabb októberi értéket mutatta, a tárolói földgázkészletek a hónap végére 11,1  százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022. októberi energiastatisztikai riportjában. A földgáztárolók töltöttsége a hónap végén 85,2 százalékon állt. Az ország primerenergia-termelése tavaly októberben 37,94 petajoule volt,  2,08 petajoule-lal nőtt 2021 azonos időszakához képest. Az energiahordozók importja októberben 77,97 petajoule volt,  23,4 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. A földgáz importja 150,4 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a szénimport 3,3 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermék importja 28,0 százalékkal, a villamos energia behozatala 4,6 százalékkal és az egyéb nem megújuló energia importja 16,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 79,91 petajoule  volt, 17 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megújuló energiaforrásokból származó felhasználás 0,34 petajoule-lal nőtt, míg a fosszilis energiahordozóké 17,07 petajoule-lal csökkent az előző évihez képest. A földgáz belföldi felhasználása októberben 19 173 terrajoule volt – ez 2008 óta a legalacsonyabb október havi érték, amit részben a magas energiaárak miatti keresletcsökkenéssel, részben pedig az enyhébb időjárás következtében felmerülő alacsonyabb fűtési igénnyel magyarázott a MEKH jelentése. Tavaly októberében a bruttó villamosenergia-termelés 3110 gigawattóra volt, 2,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3794 gigawattóra volt, 7,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakinál.

A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 5,6 százalékkal, a nukleáris eredetű 8,3 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 6,3 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A földgázból termelt villamos energia mennyisége 18,6 százalékkal esett vissza, míg a szén és széntermékekből termelt – elsősorban a lignit alapú villamosenergia-termelés 31,2 százallékkal emelkedett az előző évihez képest. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 14,6 százalékkal nőtt, míg a szélerőművek termelése 41,9 százalékkal esett vissza. A vízből és a biomassza forrásból termelt energia mennyisége nőtt, míg a biogáz és a megújuló kommunális hulladékból származó termelt mennyiség csökkent – derül ki a MEKH legutóbbi jelentéséből.

Advertisement

Zöldinfó

Tavalyi erdőtűz után 23 ezer facsemetével kezdik meg az újjáépítést

Megkezdődött a facsemeték ültetése a “vasi ezres tűz” helyszínén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megkezdődött a facsemeték ültetése az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzének helyszínén, a Vas vármegyéi Csöngén, ahol tavaly szeptemberben öt napon keresztül mintegy ezer hektáron pusztítottak a lángok – írja az alternativenergia.hu. Mukics Dániel felidézte: tavaly szeptember 5-9.e között több mint ezren dolgoztak folyamatosan a Csönge és Kenyeri térségében pusztító tűz oltásán. A munkálatokat nehezítette a folyamatosan változó széljárás, a terület nagysága és az, hogy egyes erdőterületeket kifejezetten nehezen lehetett megközelíteni. A szél miatt a lángok újra és újra felcsaptak, több helyen a fák koronája is meggyulladt. Hozzátette: a tavalyi pusztítás a csöngei erdő harmincnyolc éves erdeifenyő-állományát is érintette, és most oda vittek új facsemetéket. Csaknem ötven diák és egyetemista érkezett a Vas Vármegyei SZC Savaria Technikum és Kollégiumból, valamint az ELTE Savaria Egyetemi Központból, akik a Szombathelyi Erdészet Zrt. környezetvédelmi előadását követően, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival közösen ültették el az első facsemetéket a héten – tette hozzá.

A szakemberek a helyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt a vörös tölgyet választották a faültetéshez. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron 2400 kilogramm vöröstölgymakkot vetnek el, a többi helyre pedig 3600 vöröstölgycsemete kerül. A vörös tölgy mellé úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is telepítenek majd a szakemberek. Az akció összesen 23 100 csemete elültetésével segíti az érintett erdőrészlet újjáéledését – ismertette. Mukics Dániel elmondta: a faültetési akció része a katasztrófavédelem környezeti nevelési és oktatási programjának.

A program elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok, a száraz teleket eső nélküli perzselő nyarak követik, amelyek kiszárítják a növényeket és a talajrétegeket, és a statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a szabadtéri tüzek száma – tette hozzá. Az OKF szóvivője elmondta azt is, november közepéig már több mint 9800 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, akiknek egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzekhez is vonulniuk kell.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák