Zöldinfó
Tavaly októberben csökkent az energiafogyasztás, a tárolókban tovább emelkedett a földgázkészlet
Tavaly októberben nőtt a hazai energiatermelés és az energiahordozók importja is, míg a felhasználás csökkent.
A földgáz belföldi felhasználása 2008 óta a legalacsonyabb októberi értéket mutatta, a tárolói földgázkészletek a hónap végére 11,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022. októberi energiastatisztikai riportjában. A földgáztárolók töltöttsége a hónap végén 85,2 százalékon állt. Az ország primerenergia-termelése tavaly októberben 37,94 petajoule volt, 2,08 petajoule-lal nőtt 2021 azonos időszakához képest. Az energiahordozók importja októberben 77,97 petajoule volt, 23,4 százalékkal több, mint az előző év azonos hónapjában. A földgáz importja 150,4 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a szénimport 3,3 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermék importja 28,0 százalékkal, a villamos energia behozatala 4,6 százalékkal és az egyéb nem megújuló energia importja 16,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
Az országos primerenergia-felhasználás 79,91 petajoule volt, 17 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megújuló energiaforrásokból származó felhasználás 0,34 petajoule-lal nőtt, míg a fosszilis energiahordozóké 17,07 petajoule-lal csökkent az előző évihez képest. A földgáz belföldi felhasználása októberben 19 173 terrajoule volt – ez 2008 óta a legalacsonyabb október havi érték, amit részben a magas energiaárak miatti keresletcsökkenéssel, részben pedig az enyhébb időjárás következtében felmerülő alacsonyabb fűtési igénnyel magyarázott a MEKH jelentése. Tavaly októberében a bruttó villamosenergia-termelés 3110 gigawattóra volt, 2,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3794 gigawattóra volt, 7,1 százalékkal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakinál.
A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 5,6 százalékkal, a nukleáris eredetű 8,3 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 6,3 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A földgázból termelt villamos energia mennyisége 18,6 százalékkal esett vissza, míg a szén és széntermékekből termelt – elsősorban a lignit alapú villamosenergia-termelés 31,2 százallékkal emelkedett az előző évihez képest. A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 14,6 százalékkal nőtt, míg a szélerőművek termelése 41,9 százalékkal esett vissza. A vízből és a biomassza forrásból termelt energia mennyisége nőtt, míg a biogáz és a megújuló kommunális hulladékból származó termelt mennyiség csökkent – derül ki a MEKH legutóbbi jelentéséből.
Zöldinfó
Milliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
Fel kell gyorsítani az energiafelhasználó ágazatok villamosítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fel kell gyorsítani a nagy energiafelhasználó ágazatok, így az ipar, a közlekedés, valamint az épületek villamosítását, mivel ez alacsonyabb energiaárakat, nagyobb versenyképességet és erősebb energiabiztonságot eredményezne az unió gazdasága, a vállalkozások és a háztartások számára – hangoztatta Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési tervének bemutatásakor Ribera hangsúlyozta: a cél a villamos energia és a fosszilis energia költségei közötti árkülönbség csökkentése, valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedésének ösztönzése – írja az alternativenergia.hu.
Ahhoz, hogy az európai gyártók ki tudják használni az ipari dekarbonizáció és a villamosítás nyújtotta lehetőségeket, jelentős beruházásokra van szükség – hangsúlyozta. “A villamosítás lehetővé tétele érdekében fel kell gyorsítanunk a hálózat kiépítését” – fogalmazott, majd kifejtette: a villamosítást akadályozza, hogy a hálózati csatlakozások kiépítése évekig is eltarthat, a vállalatok számára túl kevés az ösztönző arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára váltsanak. A villamosítási cselekvési terv mindezen akadályokat kezeli – emelte ki.
A javaslat a villamosenergia-számlákra vonatkozóan felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy csökkentsék bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjait és az energiaigényes vállalkozások adóit. Emellett ösztönzi az intelligens mérők gyorsabb telepítését, ami – az uniós biztos szavai szerint – megkönnyíti a megtakarítását. A javaslat azt is biztosítani kívánja, hogy a villamosenergiát ne adóztassák magasabban, mint a gázt – magyarázta. A cselekvési terv továbbá megoldásokat javasol a villamosítási technológiák előzetes költségeinek csökkentésére a kulcsfontosságú keresleti ágazatokban, például az épületekben, a közlekedésben és az iparban – tette hozzá.
Az uniós biztos végezetól közölte: az EU célja, hogy 2040-re évente 260 milliárd euróval csökkentse az EU fosszilis tüzelőanyag-importját. A sajtótájékoztatón Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) tervezett felülvizsgálatával kapcsolatban azt mondta, az ETS 2005-ös bevezetése óta több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet a tagállamok az innovációba, az ipari dekarbonizációba és az európai energiarendszer modernizációjába forgattak vissza. Noha ez segített Európának 50 százalékkal csökkenteni a kibocsátásokat, folytatni szükséges az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos munkát, modernizálni a dekarbonizációs politikát, hogy a beruházások javítsák a versenyképességet és hozzájáruljon az energiafüggetlenséghez.
Emlékeztetett: a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket vissza kell forgatni az kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokba. Az elv világos: az ipar hozzájárulásainak vissza kell áramlania az iparba. Ez a megközelítés ösztönzi és jutalmazza azokat, akik befektetnek a tiszta átállásba, és ösztönzi azokat, akiknek nehézséget okoz a felzárkózás – hangoztatta. Közölte: a felülvizsgált ETS nagy hangsúlyt fektet a beruházásokra. A tagállamoknak nemzeti ETS-ből származó bevételeik 50 százalékát az ETS-ágazatok dekarbonizációját célzó beruházásokra kell fordítaniuk. Ez 2030 előtt több mint 100 milliárd eurós beruházást jelent – magyarázta. A szolidaritás továbbra is az ETS középpontjában áll – hangoztatta. A EU Modernizációs Alapja továbbra is támogatja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energiarendszerek korszerűsítésében és az ipari átalakulásban – tette hozzá az uniós biztos.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
