Zöldinfó
Távolról korlátoznák a lakosság hőszivattyúit és az elektromos autók töltőit
A tervezet szerint a szolgáltatók korlátozhatnák a háztartások hőszivattyúinak és elektromos autótöltőinek az áramellátását Németországban, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő villamosenergia.
A németországi szövetségi hálózati ügynökség, a Bundesnetzagentur az ország villamosenergia- és gázellátásának szabályozásáért felelős kormányzati felügyeleti szerv új tervezetet jelentett be, amely lehetővé teszi az áramhálózat-szolgáltatók számára, hogy jövő télen a felhasználó engedélye nélkül, távolról korlátozzák a hőszivattyúk és az elektromos autók töltőinek használatát a háztartásokban.
A 2024 januárjáig életbe lépő intézkedés azt biztosítaná, hogy az energiahálózat-üzemeltetők képesek legyenek mesterségesen visszafogni a villamosenergia-keresletet, ha a fogyasztás meghaladja a kínálatot.
A Die Welt című lapnak az új rendszerről szóló beszámolója szerint a tervet arra válaszul dolgozták ki, hogy a német energiahálózatot egyre nagyobb terhelésnek teszi ki az elektromos autók töltőinek növekvő száma és a “környezetbarátabb”, de nagy áramigényű hőszivattyúk használata.
A jelentések szerint az ilyen megnövekedett keresletet nem lehet a megnövekedett kínálattal pótolni, legalábbis rövid távon, ezért a hatóságok úgy vélik, hogy bizonyos eszközökre fogyasztási korlátozásokat kell bevezetni.
A hálózati ügynökség szerint a lakosság részéről a szükséges és esetlegesen kényelmetlen korlátozások elfogadására van szükség, és kötelezővé kell tenni, hogy a hőszivattyúk – amelyeket gyakran használnak otthonok fűtésére és meleg víz előállítására -, valamint az elektromos autók töltői távvezérelhetővé váljanak az energiahálózat-üzemeltetők által.
Bár egyelőre nincs arra utaló jel, hogy ezeket a készülékeket valaha is teljesen ki lehetne kapcsolni távolról, a szövetségi hálózati ügynökség célja, hogy kötelezővé tegye, hogy ezeket a készülékeket távolról akár 3,7 kilowattra is lehessen korlátozni. Egy ilyen korlátozás esetén akár három órába is beletelhetne egy elektromos autó feltöltése ahhoz, hogy 50 kilométert meg tudjon tenni.
A Politico beszámolója szerint egyébként a kutatók úgy vélik, hogy Németország célja, hogy 2030-ra 15 millió akkumulátoros járművet helyezzenek üzembe, végső soron “vágyálom”, és a végső szám ennek kevesebb mint a fele lesz.
Még ha számos európai kormányzat ösztönözni is akarja az ország lakosait az elektromos járművek vásárlására, az olykor rendkívül magas villamosenergia-költségek miatt az elmúlt időszakban egyre többen tartózkodnak ettől. Ráadásul, ahogy arról a V4NA is beszámolt, több helyen korlátozhatják az elektromos autók töltését is az áramhiány miatt.
Svájcban akciótervet dolgoztak ki arra az esetre, ha hiány lépne fel villamos energiából, a négy pontos terv harmadik szakasza szerint pedig szabályoznák az elektromos autók használatát abban az esetben, ha nem lenne elég áram a hálózatban.
Eközben a Volkswagen azt tervezi, hogy 2030-ra hat akkumulátorgyárat állít üzembe Európa-szerte a PowerCo akkumulátorgyártó vállalat alatt, amely júliusban megkezdte egy németországi gyár építését, szeptemberben pedig 3 milliárd eurós befektetést írt alá az Umicore vállalattal katódanyag-gyártásra.
Thomas Schäfer, a Volkswagen-csoport vezérigazgatója azonban nem rég arról beszélt, hogy a németországi és más uniós országok akkumulátorgyáraiba való befektetésnek nincs pénzügyi értelme, ha “a politikai döntéshozók nem tudják hosszú távon kordában tartani az energiaárak emelkedését”. Kiemelte, hogy “ha nem sikerül gyorsan és megbízhatóan csökkenteni az energiaárakat Németországban és Európában, akkor az energiaigényes termelésbe vagy új akkumulátorgyárakba történő beruházások Németországban és az EU-ban gyakorlatilag veszteségesek lesznek.” Ezért ezeket a befektetéseket máshova fogják vinni.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.