Zöldinfó
Tényleg kivédhető napelemekkel az áramdrágulás?
A legfrissebb hírek szerint a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság egy részét is eléri a globális energiaárak több mint egy éve tartó, jelentős emelkedése. Az áram drágulására sokaknak jó megoldás egy napelemes rendszer telepítése: a legfontosabb kérdés, hogy pontosan kiknek éri meg és mennyire?
„Egészen tegnapig általánosságban azt szoktuk tanácsolni, hogy 10-12 ezer forintos havi villanyszámla felett már mindenkinek megéri napelemekbe beruházni. A rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötésével ez lecsökkent: már 9 ezer forintnál érdemes fontolóra venni, ráadásul a megtérülési idők is markánsan lerövidültek” – vezeti fel a gondolatmenetet Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Az elmúlt években a magánszemélyek 37,56 forintot fizetek az elektromos áramért kilowattóránként. Így azok, akiknek az áramfelhasználása az országos átlag közelében alakult, nagyjából nyolcezer forintos villanyszámlát kaptak minden hónapban. Mivel a rögzített hatósági ár a fogyasztás mértékétől függetlenül mindenkire érvényes volt, ezért a nagyobb áramigényű háztartások költségei csak arányos mértékben emelkedtek. A napelemes rendszerek szempontjából ezt azt jelentette, hogy a beruházás megtérülési ideje alapesetben 12-14 évre nyúlt.
A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása azonban teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként, vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak.
Az Energiatakarék számításai szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. Ez pedig új perspektívába helyezi a napelemes beruházásokat is. „A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Pedig ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra.” – számolt a szakértő.
Fontos adalék, hogy jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Nekik évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztásuk, valamint a hálózatba feltöltött termelésük különbözetét kell mindössze kifizetniük. Sőt, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Egy jól méretezett rendszernél egyébként ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy havonta 20-30 ezer forintot kell az áramért fizetni, vagy pedig gyakorlatilag semennyit.
Zöldinfó
Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját
Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.
A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.
A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.
Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.
A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
