Zöldinfó
Tényleg kivédhető napelemekkel az áramdrágulás?
A legfrissebb hírek szerint a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság egy részét is eléri a globális energiaárak több mint egy éve tartó, jelentős emelkedése. Az áram drágulására sokaknak jó megoldás egy napelemes rendszer telepítése: a legfontosabb kérdés, hogy pontosan kiknek éri meg és mennyire?
„Egészen tegnapig általánosságban azt szoktuk tanácsolni, hogy 10-12 ezer forintos havi villanyszámla felett már mindenkinek megéri napelemekbe beruházni. A rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötésével ez lecsökkent: már 9 ezer forintnál érdemes fontolóra venni, ráadásul a megtérülési idők is markánsan lerövidültek” – vezeti fel a gondolatmenetet Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Az elmúlt években a magánszemélyek 37,56 forintot fizetek az elektromos áramért kilowattóránként. Így azok, akiknek az áramfelhasználása az országos átlag közelében alakult, nagyjából nyolcezer forintos villanyszámlát kaptak minden hónapban. Mivel a rögzített hatósági ár a fogyasztás mértékétől függetlenül mindenkire érvényes volt, ezért a nagyobb áramigényű háztartások költségei csak arányos mértékben emelkedtek. A napelemes rendszerek szempontjából ezt azt jelentette, hogy a beruházás megtérülési ideje alapesetben 12-14 évre nyúlt.
A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása azonban teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként, vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak.
Az Energiatakarék számításai szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. Ez pedig új perspektívába helyezi a napelemes beruházásokat is. „A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Pedig ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra.” – számolt a szakértő.
Fontos adalék, hogy jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Nekik évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztásuk, valamint a hálózatba feltöltött termelésük különbözetét kell mindössze kifizetniük. Sőt, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Egy jól méretezett rendszernél egyébként ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy havonta 20-30 ezer forintot kell az áramért fizetni, vagy pedig gyakorlatilag semennyit.
Zöldinfó
Vidéki családok a program élvonalában: terjed az energiahatékony felújítási hullám
30 ezer lakóépület padlásfödém-hőszigetelése valósult meg az első hónapokban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) program hitelesített energiamegtakarításokkal igazolt eredménye szerint az első hónapokban 30 ezer lakóépület, mintegy 4,4 millió négyzetméter felülete kapott ingyenes padlásfödém-szigetelést. Ez mintegy 2 millió gigajoule (GJ) igazolt energiamegtakarítást eredményez, ami évente mintegy 60 millió köbméter földgáz megtakarításának felel meg. A hőszigetelés 25 éves időtávon fejti ki pozitív hatását, így a program eredménye az ország tartós rezsicsökkentéséhez is hozzájárul – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében felidézte, hogy a hazai épületenergetikai korszerűsítések új szakasza kezdődött meg az EKR-törvény szigorításával. Az év közepén életbe lépett szabályozás jelentős megtakarítás-hozzájárulási elvárásokat támaszt a nagy energiakereskedőkkel szemben, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a lakosság ingyen vagy jelentős kedvezménnyel jusson hozzá épületenergetikai korszerűsítésekhez.
Az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata adatai alapján az ország észak-alföldi és észak-keleti régiói, ezen belül is kisebb települések kiemelkedően aktívak a programban. Az eddig megvalósult energetikai korszerűsítések 53 százaléka ezekben a térségekben valósult meg, több mint 2,3 millió négyzetméter padlásfödém szigetelésével 16 ezer lakóépületen. Jellemző, hogy egy kisebb településen belül a jó hír gyorsan terjed, és ahol a lakosok látják a gördülékeny folyamatot, ott hamar bizalmat szavaznak az ingyenes lehetőségnek. Ez azért is pozitív fejlemény, mert energetikailag a leginkább elavult épületállomány ezeken a településtípusokon található – írták a közleményben. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a közleményben kiemelte, a lakossági érdeklődés jelenleg is erőteljes az ingyenesen elérhető korszerűsítési lehetőségek iránt, a szakszövetség várakozásai alapján 2025 végéig összesen 50 ezer lakóépület válhat takarékosabbá, és olcsóbban fenntarthatóvá. Az EKR-program az építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásával az anyaggyártókon és -kereskedőkön túl a vidéki építőipari mikro- és kisvállalkozásoknak ad munkalehetőséget. A hazai épületállomány korszerűsítésével könnyen megspórolható lenne évi 1 milliárd köbméter gáz is, ezért a szigorúbb kvóták hosszabb távú fenntartását javasolják.
A jelenleg 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezettségi szint 2030-ig történő meghosszabbítása megteremtené az alapot a hosszú távú tervezhetőséghez és biztosíthatja a program tartós pozitív hatását – tette hozzá Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke. Közleményében az ÉVOSZ kitért arra is, hogy a szigorúbb EKR-szabályozás hatásaként jelentősen és tartósan csökken az ország energiaigénye és karbonlábnyoma. A szakszövetség összhangban a Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatával azt javasolja a törvényalkotóknak, hogy a 2026-ra előírt 1,4 százalékos kötelezetti kvótát terjesszék ki 2030-ig. Ez a módosítás hosszabb távon is biztosítja az EKR-program pozitív hatásait, amivel jelentősen hozzájárul a hazai épületállomány energetikai megújulásához.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
