Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tényleg kivédhető napelemekkel az áramdrágulás?

Létrehozva:

|

A legfrissebb hírek szerint a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság egy részét is eléri a globális energiaárak több mint egy éve tartó, jelentős emelkedése. Az áram drágulására sokaknak jó megoldás egy napelemes rendszer telepítése: a legfontosabb kérdés, hogy pontosan kiknek éri meg és mennyire?

„Egészen tegnapig általánosságban azt szoktuk tanácsolni, hogy 10-12 ezer forintos havi villanyszámla felett már mindenkinek megéri napelemekbe beruházni. A rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötésével ez lecsökkent: már 9 ezer forintnál érdemes fontolóra venni, ráadásul a megtérülési idők is markánsan lerövidültek” – vezeti fel a gondolatmenetet Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Az elmúlt években a magánszemélyek 37,56 forintot fizetek az elektromos áramért kilowattóránként. Így azok, akiknek az áramfelhasználása az országos átlag közelében alakult, nagyjából nyolcezer forintos villanyszámlát kaptak minden hónapban. Mivel a rögzített hatósági ár a fogyasztás mértékétől függetlenül mindenkire érvényes volt, ezért a nagyobb áramigényű háztartások költségei csak arányos mértékben emelkedtek. A napelemes rendszerek szempontjából ezt azt jelentette, hogy a beruházás megtérülési ideje alapesetben 12-14 évre nyúlt.

A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása azonban teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként, vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak.

Advertisement

Az Energiatakarék számításai szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. Ez pedig új perspektívába helyezi a napelemes beruházásokat is. „A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Pedig ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra.” – számolt a szakértő.

Fontos adalék, hogy jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Nekik évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztásuk, valamint a hálózatba feltöltött termelésük különbözetét kell mindössze kifizetniük. Sőt, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Egy jól méretezett rendszernél egyébként ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy havonta 20-30 ezer forintot kell az áramért fizetni, vagy pedig gyakorlatilag semennyit.

Advertisement

Zöldinfó

1. Új lendületet kap a Zaláta–Dravica gázmező fejlesztése

Magyarország és Horvátország közösen fejlesztené a Zaláta-Dravica gázmezőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és Horvátország megállapodott a határon átnyúló Zaláta-Dravica gázmező közös fejlesztésének folytatásáról, és tovább növelné a két ország közötti földgázszállítási kapacitást – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Zágrábban. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében. Kiemelte: határon átnyúló gázmezőről van szó, amely megközelítőleg fele-fele arányban fekszik a két ország területén. Szerinte a projekt jól példázza, milyen irányban szeretnék továbbfejleszteni a magyar-horvát energetikai és gazdasági együttműködést.

Kapitány István ezt követően részletesen ismertette az együttműködés további területeit. Stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar-horvát energetikai kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás biztonsága és az energiaárak a gazdaság versenyképességet is nagymértékben befolyásolják. Hozzátette: a magyar energiapolitika egyik alapelve az ellátásbiztonság, valamint az energiaimport diverzifikálása. A miniszter üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére.

Kapitány István közölte: a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. A kőolajellátásról szólva kiemelte az Adria-vezeték szerepét a térség ellátásbiztonságában. Hozzátette: Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolaj-együttműködést, és támogatja a Mol és a Janaf közötti párbeszéd folytatását.

Advertisement

Kapitány István szerint a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából. A miniszter a két ország gazdasági kapcsolatairól szólva kiemelte: Horvátország a magyar gazdaság egyik legfontosabb partnere, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak 11,2 százaléka Horvátországban valósult meg, összesen mintegy 5,4 milliárd euró értékben. Hozzátette: Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Közölte: jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.

Ante Susnjar közölte: a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát miniszter az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül. Susnjar szerint új, kedvező időszak kezdődhet a két ország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák