Zöldinfó
Tényleg kivédhető napelemekkel az áramdrágulás?
A legfrissebb hírek szerint a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság egy részét is eléri a globális energiaárak több mint egy éve tartó, jelentős emelkedése. Az áram drágulására sokaknak jó megoldás egy napelemes rendszer telepítése: a legfontosabb kérdés, hogy pontosan kiknek éri meg és mennyire?
„Egészen tegnapig általánosságban azt szoktuk tanácsolni, hogy 10-12 ezer forintos havi villanyszámla felett már mindenkinek megéri napelemekbe beruházni. A rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötésével ez lecsökkent: már 9 ezer forintnál érdemes fontolóra venni, ráadásul a megtérülési idők is markánsan lerövidültek” – vezeti fel a gondolatmenetet Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Az elmúlt években a magánszemélyek 37,56 forintot fizetek az elektromos áramért kilowattóránként. Így azok, akiknek az áramfelhasználása az országos átlag közelében alakult, nagyjából nyolcezer forintos villanyszámlát kaptak minden hónapban. Mivel a rögzített hatósági ár a fogyasztás mértékétől függetlenül mindenkire érvényes volt, ezért a nagyobb áramigényű háztartások költségei csak arányos mértékben emelkedtek. A napelemes rendszerek szempontjából ezt azt jelentette, hogy a beruházás megtérülési ideje alapesetben 12-14 évre nyúlt.
A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása azonban teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként, vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak.
Az Energiatakarék számításai szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. Ez pedig új perspektívába helyezi a napelemes beruházásokat is. „A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Pedig ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra.” – számolt a szakértő.
Fontos adalék, hogy jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Nekik évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztásuk, valamint a hálózatba feltöltött termelésük különbözetét kell mindössze kifizetniük. Sőt, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Egy jól méretezett rendszernél egyébként ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy havonta 20-30 ezer forintot kell az áramért fizetni, vagy pedig gyakorlatilag semennyit.
Zöldinfó
Nem állhat le teljesen a krskói atomerőmű, a hálózat stabilitása a tét
A szlovén kormány üzemben tartja a krskói atomerőművet a hálózat stabilitására hivatkozva.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elrendelte a szlovén kormány, hogy az átviteli hálózat stabilitásának megőrzése érdekében a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű (NEK) legalább minimális teljesítménnyel maradjon üzemben, egyúttal kihirdette az energiaellátás alacsony szintű veszélyeztetettségét – írja az alternativenergia.hu. A döntést azt követően hozták meg, hogy az erőmű a Száva alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt megkezdte reaktora teljesítményének csökkentését. A kabinet szerint nem az ország villamosenergia-ellátása forog kockán, hanem az átviteli hálózat stabilitása. Az Eles szlovén villamosenergia-átviteli rendszerirányító elemzései alapján a krskói atomerőmű leállása esetén importból elegendő villamos energia állna rendelkezésre, ugyanakkor nehézséget okozhatna a 400 kilovoltos hálózat megfelelő feszültségszintjének fenntartása, mert a vezetékeken túl magas feszültség alakulhatna ki.
A kormány határozata szerint az atomerőműnek valamennyi biztonsági előírás betartása mellett legalább minimális kapacitással kell működnie a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetése és a folyamatos ellátás érdekében. A határozat a Száva hőmérséklete és vízhozama mellett még biztonságosan és megbízhatóan fenntartható minimális üzemet írja elő. A kormány közleménye nem tesz említést környezetvédelmi korlátozások alóli felmentésről. Tomaz Zagar, az energiaügyi minisztérium államtitkára szerda este a szlovén köztelevíziónak azt mondta: nem a rendelkezésre álló villamos energia mennyisége, hanem a hálózat stabilitása jelent gondot, amely az atomerőmű teljes leállása esetén tovább súlyosbodhatna.
Közölte: szerda délután a krskói atomerőmű fedezte a szlovéniai villamosenergia-felhasználás mintegy felét. A fogyasztás jelenleg viszonylag alacsony, mert sokan szabadságon vannak, és az ipari termelés is elmarad a szokásostól. Az esti órákban már importra is szükség volt, amelynek aránya a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén tovább nőhet. Zagar szerint ez emelheti a villamos energia piaci árát, de nem érinti közvetlenül a háztartásokat és a rögzített áras szerződéssel rendelkező fogyasztókat.
Elsősorban azok a vállalatok lehetnek kitéve az áremelkedésnek, amelyeknek nincs az év végéig vagy a következő évre szóló villamosenergia-vásárlási szerződésük. Az államtitkár becslése szerint a cégeknek mindössze mintegy ötöde rendelkezik ilyen megállapodással. A kormány azért is fokozottan figyeli a helyzetet, mert tervezett karbantartást végeznek az Olaszország felé vezető egyik távvezetéken, és ugyancsak karbantartás alatt áll a sostanji hőerőmű hatos blokkja. A távvezeték várhatóan hamarosan ismét üzembe áll, a hőerőművi blokk karbantartása azonban meghibásodás miatt elhúzódhat.
Zagar szerint a hőség, az aszály, valamint a korlátozottan rendelkezésre álló termelő- és átviteli kapacitások miatt nehéz augusztusra lehet számítani. A krskói atomerőmű szerdán jelentette be, hogy első lépésben 80 százalékra csökkenti a reaktor teljesítményét, szükség esetén pedig tovább mérsékli. Az erőmű akkor tér vissza a teljes kapacitású működéshez, amikor a hidrológiai és időjárási viszonyok lehetővé teszik. A NEK működését a Száva felmelegedésére vonatkozó környezetvédelmi előírások korlátozzák. A folyó napi átlaghőmérséklete az erőmű alatti ellenőrzési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, az erőmű pedig legfeljebb 3 Celsius-fokkal növelheti a víz hőmérsékletét.
Alacsony vízhozam és magas vízhőmérséklet esetén az erőmű hűtőtornyokkal hűti a Szávába visszavezetett vizet. Mivel ez már nem elegendő az előírt határértékek betartásához, csökkenteni kell a reaktor teljesítményét, így kevesebb elvezetendő hő keletkezik. A NEK közölte: ha a jelenlegi hidrológiai és meteorológiai viszonyok fennmaradnak vagy tovább romlanak, további teljesítménycsökkentésre lehet szükség.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
