Zöldinfó
Tényleg kivédhető napelemekkel az áramdrágulás?
A legfrissebb hírek szerint a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság egy részét is eléri a globális energiaárak több mint egy éve tartó, jelentős emelkedése. Az áram drágulására sokaknak jó megoldás egy napelemes rendszer telepítése: a legfontosabb kérdés, hogy pontosan kiknek éri meg és mennyire?
„Egészen tegnapig általánosságban azt szoktuk tanácsolni, hogy 10-12 ezer forintos havi villanyszámla felett már mindenkinek megéri napelemekbe beruházni. A rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötésével ez lecsökkent: már 9 ezer forintnál érdemes fontolóra venni, ráadásul a megtérülési idők is markánsan lerövidültek” – vezeti fel a gondolatmenetet Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Az elmúlt években a magánszemélyek 37,56 forintot fizetek az elektromos áramért kilowattóránként. Így azok, akiknek az áramfelhasználása az országos átlag közelében alakult, nagyjából nyolcezer forintos villanyszámlát kaptak minden hónapban. Mivel a rögzített hatósági ár a fogyasztás mértékétől függetlenül mindenkire érvényes volt, ezért a nagyobb áramigényű háztartások költségei csak arányos mértékben emelkedtek. A napelemes rendszerek szempontjából ezt azt jelentette, hogy a beruházás megtérülési ideje alapesetben 12-14 évre nyúlt.
A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása azonban teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként, vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak.
Az Energiatakarék számításai szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. Ez pedig új perspektívába helyezi a napelemes beruházásokat is. „A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Pedig ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra.” – számolt a szakértő.
Fontos adalék, hogy jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Nekik évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztásuk, valamint a hálózatba feltöltött termelésük különbözetét kell mindössze kifizetniük. Sőt, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Egy jól méretezett rendszernél egyébként ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy havonta 20-30 ezer forintot kell az áramért fizetni, vagy pedig gyakorlatilag semennyit.
Zöldinfó
A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.
A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.
A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.
Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.
A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
