Zöldinfó
Tényleg kivédhető napelemekkel az áramdrágulás?
A legfrissebb hírek szerint a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság egy részét is eléri a globális energiaárak több mint egy éve tartó, jelentős emelkedése. Az áram drágulására sokaknak jó megoldás egy napelemes rendszer telepítése: a legfontosabb kérdés, hogy pontosan kiknek éri meg és mennyire?
„Egészen tegnapig általánosságban azt szoktuk tanácsolni, hogy 10-12 ezer forintos havi villanyszámla felett már mindenkinek megéri napelemekbe beruházni. A rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötésével ez lecsökkent: már 9 ezer forintnál érdemes fontolóra venni, ráadásul a megtérülési idők is markánsan lerövidültek” – vezeti fel a gondolatmenetet Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Az elmúlt években a magánszemélyek 37,56 forintot fizetek az elektromos áramért kilowattóránként. Így azok, akiknek az áramfelhasználása az országos átlag közelében alakult, nagyjából nyolcezer forintos villanyszámlát kaptak minden hónapban. Mivel a rögzített hatósági ár a fogyasztás mértékétől függetlenül mindenkire érvényes volt, ezért a nagyobb áramigényű háztartások költségei csak arányos mértékben emelkedtek. A napelemes rendszerek szempontjából ezt azt jelentette, hogy a beruházás megtérülési ideje alapesetben 12-14 évre nyúlt.
A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása azonban teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként, vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak.
Az Energiatakarék számításai szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. Ez pedig új perspektívába helyezi a napelemes beruházásokat is. „A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Pedig ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra.” – számolt a szakértő.
Fontos adalék, hogy jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Nekik évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztásuk, valamint a hálózatba feltöltött termelésük különbözetét kell mindössze kifizetniük. Sőt, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Egy jól méretezett rendszernél egyébként ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy havonta 20-30 ezer forintot kell az áramért fizetni, vagy pedig gyakorlatilag semennyit.
Zöldinfó
Több mint 30 tematikus program várja a látogatókat 2026-ban a botanikus kertekben
Kezdődik a szezon a magyarországi arborétumokban és botanikus kertekben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Zsigmond Vince elmondta, hogy az arborétumok és botanikus kertek nagy értéke az állandóságuk: olyan vonzó értékeket hordoznak, amelyek érdeklik az embereket, az ottani tevékenységek közügyet szolgálnak. Emlékeztetett, hogy az ilyen intézmények feladata élő növénygyűjtemények fenntartása, “élő múzeumok” – ismertette az alternativenergia.hu. Mint mondta, a múzeumokkal ellentétben viszont az élő, növényi gyűjteményekről gondoskodni kell, összetételük dinamikusan változik, “hiszen ami él, az el is pusztul”. Emellett az évszakok változása miatt a kertek az év során más és más arcukat mutatják, akár több időpontban is érdemes felkeresni azokat – tette hozzá. Arra is kitért, hogy az arborétumoknak és botanikus kerteknek kutatási, oktatási, természetvédelmi, ismeretterjesztő, valamint a környezeti neveléshez kapcsolódó funkciója is van, tág kulturális és tudományos kapcsolódási lehetőségekkel. Ezeken a természetvédelmi területeken a védett fajok nemcsak megőrizhetőek, de folyamatosan megfigyelhetőek is, és visszatelepítésre is alkalmasak – részletezte.
Arról is beszélt, hogy a hazai gyűjteményes kertek látogatószáma 2025-ben is meghaladta a kétmilliót, ami nagy lehetőség a szemléletformálásra, arra, hogy az élővilág rendszereiről különféle összefüggéseket világítsanak meg, beszéljenek az egyes fajokat és életközösségeket fenyegető kockázatokról. Az arborétumokban és botanikus kertekben az év fajainak többségével is lehet találkozni: az idei év fája, a kecskefűz tíz, az év gyógynövénye, a kerti kakukkfű 13 tagkertben is látható. Az év kétéltűje, a fürgegyík tíz gyűjteményes kertben is megfigyelhető, az év vadvirága, a védett homoki árvalányhaj pedig kettőben.
2026-ban több mint 30 jeles napon kínálnak programokat országszerte az arborétumokban és botanikus kertekben, a legtöbb helyszínen a Föld napján és a madarak és fák napján várják majd a látogatókat. Számos tagkert rendez egyedi tematikus eseményeket, vezetett sétákat is, például liliomfa, cseresznye, nőszirom és havasszépe virágzáskor, levendula- és rózsanyíláskor, vagy őszi lombszíneződés idején. Több intézmény kert-, képző-, és zeneművészeti programot is kínál, lesznek önkénteseket bevonó események, és egyre népszerűbb az idős fákat ünneplő Bölcs Fák program is.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
