Zöldinfó
Terepen bizonyítanak a jövő erdészei
Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.
Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.
A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.
A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.
Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.
A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.
A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.
A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.
Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöld Energia
Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű
Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.
Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.
A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
