Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Terepen bizonyítanak a jövő erdészei

Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.

Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.

A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.

A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.

Advertisement

Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.

A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.

Advertisement

A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.

A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.

Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.

Advertisement

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Régészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen

Megújította a pusztamaróti történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a Pusztamarót térségében található történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő; az itteni régészeti feltárás új ismeretekkel szolgált az 1526 őszén, a mohácsi csata után itt lezajlott eseményekről és az egykori érseki kastélyról – írja az alternativenergia.hu. A parkerdő az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a régészeti kutatás és a környezetrendezés állami támogatással, hétmillió forintos keretből, valamint további kétmillió forint saját forrásból valósult meg. A Gerecse, azon belül Pusztamarót ma kedvelt erdei kirándulóhely, ötszáz évvel ezelőtt azonban a mohácsi csatát követő időszak egyik tragikus eseményének helyszíne volt – írták. A közlemény szerint, a vizsgálatot a pécsi Janus Pannonius Múzeummal együttműködésben végezték. A múzeum a Mohács 500 kutatási program részeként már több mint egy évtizede vizsgálja a mohácsi csatateret és jelentős tapasztalattal rendelkezik a korszakhoz köthető terepi munkákban.

A régészeti feltárást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézete végezte tanszéki ásatás részeként, de a munkákban a területileg illetékes Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Balassa Bálint Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei is közreműködtek. A kutatás középpontjában a középkori Marót falu közelében, a Maróti-kő alján található épületmaradványok álltak: az erdő fái és avartakarója alatt két középkori eredetű épület nyomai húzódnak. Az írott források alapján feltételezhető, hogy itt állt Zsigmond király egykori vadászkastélya. A király 1388-ban Marótot az esztergomi érseknek adományozta, a kastély első ismert írásos említése pedig 1399-ből származik.

A régészeti feltárás és a talajradaros felmérések során sikerült pontosan meghatározni az egykori palotaegyüttes alaprajzát; ez két részből állt, és egykor monumentális építménynek számított. Az északi épülettömb lehetett az Estei Hippolit esztergomi érsek által reneszánsz stílusban emelt új palota. Azt írták, a hely történetének legdrámaibb fejezete 1526 őszéhez kötődik. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja Marótnál próbált ellenállni az oszmán hadaknak. A korabeli beszámolók szerint a menekülők elsáncolták magukat, ám ellenállásukat végül felszámolták, és sokan meghaltak. A kastély és a középkori Marót falu pusztulása is ehhez az időszakhoz köthető.

Advertisement

Jelentős eredményt hozott a terület vizsgálata, itt már 2024-ben emberi csontmaradványokra figyeltek fel. A régészek újabb, szétszóródott emberi maradványokat tártak fel, amelyek környezetéből a többi között muskétagolyó, nyílhegy és Jagelló-kori érme is előkerült. A forrásokban említett maróti csata egyértelmű nyomaira utalnak a falu területén felszínre került dárdák, golyók és egy 1524-ben vert II. Lajos érme is – ismertették.

A leletek fontos új adatokkal szolgálhatnak az 1526 őszén Marótnál lezajlott eseményekről, és arra utalnak, hogy a kastély közvetlen környezetét is érinthette az összecsapás. A feltárás eredményeinek tudományos feldolgozása azonban még folyamatban van, több kérdés megválaszolása további vizsgálatokat igényel – közölték. Az összegzés szerint a régészeti munkával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő rendezte a történelmi emlékhely környezetét, valamint új információs táblát helyezett ki, amely bemutatja Pusztamarót történetét, az egykori kastélyt és a régészeti kutatás legfontosabb eddigi eredményeit.

Advertisement

A parkerdő kiemelte, az erdészeti feladatai mellett fontosnak tartja, hogy a kirándulók számára a természeti értékek mellett az erdőkben élő történelmi múlt is láthatóbbá és érthetőbbé váljon. A pusztamaróti emlékhely jó példával szolgál arra a tényre, hogy az erdők nemcsak természeti értékeket őriznek: évszázadok történetének emlékei is megbújhatnak a fák és az avar alatt – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák