Zöldinfó
Terepen bizonyítanak a jövő erdészei
Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.
Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.
A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.
A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.
Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.
A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.
A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.
A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.
Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöldinfó
Nem csak a színpad változik: a színházak működése is zöldre vált
Nemzetközi együttműködés a színházi szektor fenntarthatóságának erősítéséért.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Különböző struktúrák, közös felelősség (Different Structures, Shared Responsibility) címmel európai fenntarthatósági projektet indít a bécsi Volkstheater, a Festwochen, valamint a budapesti Örkény Színház – írja az alternativenergia.hu. A projekt az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention – ETC) három tagszervezete – a bécsi Volstheater, a Festwochen és az Örkény István Színház – részvételével, a ReStageGroup kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást és a gyakorlati együttműködést a fenntarthatóság területén, különböző működési modellekben dolgozó előadóművészeti intézmények között – áll az Örkény Színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A kezdeményezés részeként 2026 októberében, Bécsben egynapos nemzetközi eseményre kerül sor. A program három, a színházi fenntartható működés szempontjából kulcsfontosságú területre fókuszál: a körforgásos működésre és a hulladékcsökkentésre, a környezettudatos mobilitásra, valamint a fenntarthatósági kommunikációra.
A közleményben Cay Stefan Urbanek, a bécsi Volkstheater ügyvezető igazgatójának szavait idézik, aki azt nyilatkozta: a Volkstheater átfogó, stratégiai átállást indított a körforgásos gazdaság elveinek színházi alkalmazása felé. Ennek első lépéseként a 2026/27-es évadban két hulladékmentes pilotprodukciót valósítanak meg a Greenstage, a Creative Europe program részeként. “Az ESG-szempontokat következetesen beépítjük működésünk alapfolyamataiba – a beszerzéstől a produkciós munkafolyamatokig -, így a fenntarthatóságot nem különálló kezdeményezésként, hanem a kockázatok kezelését, a szabályozási megfelelést és a hosszú távú intézményi stabilitást szolgáló átfogó szemléletként értelmezzük” – idézik az igazgatót.
Artemis Vakianis, a Festwochen ügyvezető igazgatójának szavait is idézik, aki úgy fogalmazott: a fenntarthatóság az egész szektort érintő kihívás, ezért különösen fontos számukra ez a nemzetközi együttműködés. “A Bécsi Nyilatkozat negyedik pontjában a Vienna Festival célul tűzte ki, hogy a világ különböző pontjain működő partnereivel közösen dolgozzon ki fenntartható produkciós, bemutatási és turnézási modelleket. Ez a projekt jelentős lépés ezen az úton” – hangsúlyozta. Gáspár Máté, az Örkény Színház ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy célkitűzésük a fenntartható színház gyakorlatának megvalósítása, az évad során első lépésként külsős szakértővel ESG felmérést végeztettek. Az elemzés a fenntarthatósági témákat a működésre gyakorolt pénzügyi hatásuk és a környezetre gyakorolt külső hatásuk szerint értékelte. “A beazonosított jógyakorlatok erősítéséhez és kockázatok csökkentéséhez szükséges cselekvési terv kidolgozását nagyban elősegítheti a pályázat révén megvalósuló nemzetközi tapasztalatcsere” – hangsúlyozta. A projekt az Európai Színházi Konvenció a Collaboration Development Grants: Sustainable Theatre program részeként valósul meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaZárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
