Zöldinfó
Terepen bizonyítanak a jövő erdészei
Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.
Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.
A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.
A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.
Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.
A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.
A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.
A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.
Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöldinfó
Klímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
Pert nyert egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Pert nyert a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések meghozatala érdekében, az illetékes hágai kerületi bíróság ítélete szerint Hollandiának új klímavédelmi tervezet kell kidolgoznia Bonaire számára és szigorúbb üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat kell meghatároznia – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése 2022 szeptemberében jelentette be, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva 2025 októberében indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
A hágai kerületi bíróság döntését a Dutch News című, angol nyelvű holland hírporál ismertette, amely szerint Jerzy Luiten elnöklő bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: Hollandia nem tett elegendő intézkedést korábbi gyarmata, a karib-tengeri sziget, Bonaire éghajlatváltozás okozta pusztítások elleni védelme érdekében. Hollandia olyan klímapolitikát folytat, amely nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket világszerte követni kellene a globális felmelegedés korlátozására – hangoztatta. “A nemzeti klímatervek nem kezelik eléggé a holland Karib-térség problémáit, ezért a kormánynak külön tervet kell készítenie a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése okozta hatások mérséklésére, külön tekintettel Bonaire-re” – fogalmazott.
Aláhúzta: Hollandiának új üvegházhatásúgáz-kibocsátási tervet is készítenie kell Bonaire védelmére, amelynek nettó zéró kibocsátást kell előirányoznia 2050-re. A bíróság ítéletében hozzátette: Hollandia megsértette a Bonaire polgárainak emberi jogait, és diszkriminálta őket azzal, hogy ez idáig nem készített külön klímatervet a szigetre vonatkozóan. “Az állam nem tett elegendő, szükséges és időbeni intézkedéseket Bonaire lakóinak védelmére a klímaváltozás negatív hatásaival szemben” – fogalmazott az elnöklő bíró, majd arról tájékozatott, hogy a holland kormánynak 18 hónapja van arra, hogy kötelező klímacélokat tűzzön ki a teljes, azaz nem csak az európai holland gazdaság számára. A napilap emlékeztetett: a holland kormány 2024-ben közölte, hogy Bonaire és két másik különleges státusú tengeren túli területe, Saba és a közelében található Szent Eustachius-sziget saját klímatervet kapnak.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
