Zöldinfó
Terepen bizonyítanak a jövő erdészei
Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.
Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.
A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.
A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.
Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.
A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.
A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.
A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.
Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöldinfó
Vadászok és természetvédők vitája: hogyan kezelhető a növekvő barnamedve-állomány?
Nem siettetik a medvék kilövését a szlovén vadászok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem gyorsítják fel a barnamedvék kilövését a szlovén vadászok azután sem, hogy egy jogerős bírósági döntés nyomán ismét végrehajthatóvá vált a tavaly kiadott engedély – közölte az alternativenergia.hu. A közigazgatási bíróság elutasította az Alpe Adria Green környezetvédő szervezet keresetét, amelyben a 2025 májusában kiadott kilövési engedélyt támadta meg. A jogerős határozatot a környezetvédelmi és területrendezési minisztérium június végén kapta kézhez. Az engedély így ismét hatályos, és az év végéig érvényben marad. Az országos Szlovén Vadászszövetség elmondta: nem lát okot a kilövések felgyorsítására, azokat továbbra is körültekintően és a vadászati etika szabályai szerint hajtják végre. A szövetség szerint a vadászok meghatározó szerepet játszottak a szlovéniai barnamedve-állomány megőrzésében, és hozzájárultak ahhoz, hogy a faj természetvédelmi helyzete kedvező maradjon.
A minisztérium egyelőre nem tudja megítélni, milyen hatással volt az állományra az engedély végrehajtásának bírósági felfüggesztése. A vadászszövetség szerint ugyanakkor tovább nőtt a medvék száma, és ezzel gyakoribbá váltak az ember és a medve közötti találkozások is. Az állomány nagyságát nyolcévente átfogó felméréssel, a köztes időszakokban pedig matematikai modellek segítségével becsülik fel. A legutóbbi, tavalyi számítás mintegy 950 medvét jelzett Szlovéniában, amit a tárca kedvező természetvédelmi helyzetnek minősített. A bírósági felfüggesztés tavaly júliusi elrendeléséig 22 medvét lőttek ki az engedély alapján. További egyedek közúti balesetben, természetes okból vagy más módon pusztultak el.
A felfüggesztés idején is elrendelhető volt egy-egy veszélyes medve kilövése az emberek biztonsága érdekében. Az idén tizenegy ilyen beavatkozásra került sor. A minisztérium szerint ezek az egyedi intézkedések csak átmeneti megoldást jelentenek, nem helyettesítik az állomány tervszerű szabályozását, és önmagukban nem szavatolják az emberek biztonságát. A vadászszövetség továbbra is a kilövést tartja az egyik legfontosabb eszköznek a medveállomány kezelésére. A szervezet szerint az erről szóló döntéseket tényekre, rendszeres megfigyelésekre és genetikai vizsgálatokra kell alapozni. A minisztérium úgy véli, Szlovéniában ennek megfelelően járnak el. Az Alpe Adria Green ezzel szemben tudományosan megalapozatlannak és fenntarthatatlannak tartja a medvék kilövését.
Szlovénia júniusban csatlakozott ahhoz a román kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségének enyhítését sürgeti. A szlovén kormány szerint az országban az egyik legsűrűbb Európa medveállománya, és egyre több a medvével való találkozás, valamint a haszonállatokat érő támadás.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
