Zöldinfó
Terepen bizonyítanak a jövő erdészei
Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.
Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.
A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.
A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.
Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.
A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.
A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.
A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.
Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöldinfó
Madáretetők, sünodúk és környezeti nevelés – zöld programokat támogat a Schneider Electric
A Schneider Electric támogatást ad a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak környezeti nevelésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A környezeti neveléshez kapcsolódó programokhoz kétmillió forint értékű anyagi támogatást nyújt a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) okosgyára a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak (KNPA) – közölte az alternativenergia.hu. A támogatásról szóló végleges döntés áprilisban született meg, a megállapodás két évre szól. A DSPS által biztosított összeg egy részét fiatalok számára szervezett oktatási-szemléletformálási célú rendezvények megvalósítására fordítják majd. Emellett a támogatásból finanszírozzák a Natura 2000 ökológiai hálózat részét képező homoki erdőssztyepp élőhely, a Peszéri-erdő helyreállítási és területkezelési programjaiban a gyakorlaton résztvevő egyetemi hallgatók ellátását. A Schneider Electric és a KNPA, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) közötti együttműködés mintegy ötéves múltra tekint vissza. Az elmúlt 5 év alatt a DSPS 1,5 millió forinttal támogatta az alapítvány munkáját.
A cég felidézte, hogy a dunavecsei gyár tavaly kezdődött, 44 millió eurós beruházással megvalósuló bővítése kapcsán a telephely területén egy kisméretű tó kialakításában dolgoztak együtt a KNPI szakemberei és a Schneider Electric munkatársai. A távlati cél az, hogy felmérjék, milyen hatással lehet a helyi élővilágra egy ilyen, őshonos növényekkel betelepített tó kialakítása. 2025-ben a dunavecsei gyár szélesebb körben is elindított egy környezetvédelmi programot, amelybe szintén bevonták a KNPI munkatársait. A kezdeményezés részeként az üzem dolgozói madáretetőket, sünodúkat, illetve denevérlakokat készítettek, amelyeket nemcsak a létesítmény környékén helyeztek el, hanem felajánlották a környékbeli óvodáknak és iskoláknak is.
Oltvai Márton, a DSPS gyárigazgatója a közleményben jelezte, hogy a jövőben is szeretnék megvalósítani a környezeti neveléshez kapcsolódó együttműködéseket. Vadász Csaba a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője szerint a Schneider Electric DSPS okosgyárával való együttműködés nagy jelentőséggel bír számukra. Emlékeztetett, hogy a cég munkatársai már többször végeztek önkéntes munkát az egyik legértékesebb hazai erdőssztyeppben, hozzájárulva annak kedvező természetvédelmi állapotának helyreállításához. A cég segítségével több száz gyermekhez és fiatal felnőtthöz tudták eljuttatni a legfontosabb üzeneteiket a természeti rendszerek és az önkéntes munka fontosságáról, valamint az élővilággal szembeni felelős viselkedés jelentőségéről. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 1991 óta van jelen Magyarországon. Gyártóhellyel rendelkezik Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén.
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon
