Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Terepen bizonyítanak a jövő erdészei

Egyetemi hallgatóként a vizsga helyszínét nem választhatja ki az ember.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Államvizsgázni általában egy teremben, csendben, szigorú bizottság előtt ülve szoktak. A Soproni Egyetem végzős erdőmérnökei azonban erdőben, terepi körülmények között számolnak be tudásukról már harmadik éve. Idén a Bakonyerdő Zrt. ad majd helyet a terepi vizsgának június végén. A felkészülés az elmúlt hetekben lezajlott, a hallgatók kiscsoportokban dolgoztak, és a különböző mérési feladatokat végeztek el a kijelölt bakonyi mintaterületeken.

Egy jelentős szemléletváltás vette kezdetét a Soproni Egyetem erdőmérnök képzésében – és úgy tűnik, a gyakorlatorientált megközelítés nemcsak, hogy bevált, hanem új lehetőségeket is hozott. 2023-ban először nyílt lehetőség arra, hogy az erdőmérnök-hallgatók ne a megszokott vizsgatermi körülmények között bizonyítsák tudásukat, hanem a valódi erdészeti munkához hasonló feladatokon keresztül, terepen. A hagyományos, tételhúzós, frontális vizsgaformát egy olyan portfólióalapú rendszer váltotta fel, amelyben a hallgatók a gyakorlatban, egy konkrét erdőrészletet vizsgálva mutatják be tudásukat.

A 2022-es záróvizsgák tapasztalatai alapján világossá vált: az elméletcentrikus, ismétlődő vizsgatétel-kidolgozás nem tükrözi hűen a valós erdőgazdálkodási kihívásokat. Az volt a célunk, hogy a hallgatók már a záróvizsga előtt is olyan típusú feladatokkal találkozzanak, amelyeket később a munkájuk során valóban meg kell majd oldaniuk – mondta dr. Kovács Gábor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese.

A portfólió elkészítése során a hallgatók egy-egy kijelölt erdőrészlet gazdálkodási tervét dolgozzák ki tízéves időtávra, miközben erdőművelési, erdőhasználati, erdőrendezési, és kapcsolódó szakmai szempontokat is integrálnak. A feladat összetett, komplex gondolkodást és sokoldalú ismeretanyagot igényel – tette hozzá a Soproni Egyetem szakembere.

Advertisement

Míg a korábbi években a felkészülés és a vizsga a TAEG Zrt. területein zajlott, az erdőgazdaság szakembereinek, erdőgondnokainak bevonásával, addig a 2025-ös év újdonsága, hogy a gyakorlati felkészítés a Bakonyban valósult meg, új dimenziókat nyitva a Bakonyerdő Zrt. példaértékű partnerségének köszönhetően. A cég nemcsak terepi helyszíneket biztosított, hanem a saját térinformatikai és gazdálkodási rendszereinek demo verzióját is elérhetővé tette a hallgatók számára, így valósághű környezetben sajátíthatták el azokat az adatelemzési módszereket, amelyeket a későbbi munkájuk során napi szinten használniuk kell.

A terepi gyakorlat során 48 hallgató gyűjtött adatokat, végzett felméréseket a faállományról, vegetációról, infrastrukturális elemekről – mindezt a portfóliójuk megalapozásához. A gyakorlati tapasztalat révén az elmélet is életre kelt számukra, hiszen azonnal láthatták, hogyan alkalmazható a tananyag a valós erdei viszonyok között.

Advertisement

A gyakorlat előtt minden hallgató „kihúzta” azt az erdőrészletet, amelyen a későbbiekben dolgoznia kellett. Már az indulás előtt hozzáfértek ezekhez a területekhez a TEREPI nevű mobilalkalmazásnak köszönhetően, amely digitálisan tartalmazta az adott rész térképét és alapadatait. A hallgatók már előzetesen megismerkedhettek az erdőállománnyal, és gondolkodhattak azon, hogyan közelítenék meg a feladatot – ismertette a felkészülés részleteit Göde Tamás, a Soproni Egyetem tanársegédje.

A program hosszú távú célja, hogy a terepi vizsgarendszer rotálódjon különböző erdőgazdaságok között. Így az országos szakmai együttműködés azt is biztosítja, hogy újabb és újabb hazai tájak erdőgazdálkodásának szakmai sajátosságai kerülnek a záróvizsga elemei közé. Már most megfogalmazódott a jövőbeli együttműködés lehetősége a Szombathelyi Erdőgazdasággal, sőt, később a főváros környéki erdők is szóba jöhetnek.

Ez a példa is azt mutatja, ha az oktatás nyit a gyakorlat felé, a hallgatók nemcsak motiváltabbá válnak, de felkészültebben is lépnek ki az egyetem falai közül. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara vizsgarendszerének köszönhetően a jövő erdészei már nem csak a tankönyvekben keresik a válaszokat – hanem ott, ahol a szakma valóban él: az erdő mélyén.

Advertisement

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöld Energia

Akár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban

Lengyelország a Modernizációs Alapból finanszírozott, egymilliárd zlotys programmal segíti a napelemes háztartásokat legalább 10 kWh-s energiatárolók beszerzésében, a helyi függetlenség és a zöldátállás erősítésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Körülbelül 83,6 milliárd forintnak megfelelő, egymilliárd zlotys keretösszegű programot indít Lengyelország az otthoni energiatárolók lakossági telepítésének támogatására – jelentette be a lengyel klímaügyi minisztérium. A kezdeményezés célja a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása és az országszerte növekvő energiabiztonság megteremtése. A Ceenergynews beszámolója szerint a program részleteit Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter ismertette. A politikus kiemelte, hogy a finanszírozási háttér a Modernizációs Alapból származik, a forrásokat pedig a lengyel környezetvédelmi és vízgazdálkodási alap közvetíti a lakosság felé. A pályázat keretében a napelemmel rendelkező háztartások legfeljebb 19 ezer zloty, azaz megközelítőleg 1,6 millió forint támogatáshoz juthatnak, írja az alternativenergia.hu. A támogatási összeget az alábbi struktúra szerint bonthatják meg az igénylők:
  • Legfeljebb 16 ezer zloty (kb. 1,3 millió forint) jár magára az akkumulátoros energiatárolóra;
  • 1000 zloty (kb. 84 ezer forint) igényelhető hőtárolós rendszerek kiegészítésére;
  • 2000 zloty (kb. 167 ezer forint) extra bónuszt kapnak azok a háztartások, amelyek Európai Unióban gyártott berendezést választanak.
A hazai Otthoni Energiatároló Programhoz hasonlóan Lengyelországban is csak a hálózatra kötött háztartási méretű kiserőművekkel – például meglévő napelemes rendszerrel – rendelkező ingatlanok tulajdonosai pályázhatnak. A műszaki feltételek értelmében a telepítendő akkumulátornak legalább 10 kilowattórás kapacitással és integrált energiamenedzsment-vezérléssel (EMS) kell rendelkeznie. Lengyelország határozott célt tűzött ki: 2027 végére szeretnék elérni a több mint 200 ezer működő otthoni tárolót. Mivel 2026 közepén már mintegy 150 ezer ilyen berendezés üzemelt az országban, a hiányzó 50 ezer egység telepítését pontosan lefedheti a most bejelentett egymilliárd zlotys keret, amely a maximális támogatási összeggel számolva nagyjából 52-53 ezer háztartás számára elegendő.
„A háztartási napelemes rendszerek energiatárolóval való felszerelése az egyik fő prioritásunk” – hangsúlyozta Hennig-Kloska miniszter. Hozzátette: az energiatárolók elterjedése nemcsak a zöldenergia hatékonyabb helyi felhasználását segíti, hanem áramkimaradások esetén az érintett otthonok hálózattól független működését is garantálja. A pályázatok benyújtásának végső határideje 2027. október elseje.
Kép: Fox ESS
Tovább olvasom

Ezeket olvassák