Zöldinfó
Természetes védelem szőlőre szabva: ragadozómadarak és denevérek segítik a gazdákat
A kutatás eredményei szerint az ökológiai gazdálkodás és az élőhelyek megőrzése kézzelfogható előnnyel jár a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata szerint a madarak és denevérek a szőlőültetvények védelmezői lehetnek, a repülő ragadozók pedig nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is. A kutatásból az is kiderült, hogy az erdős környezet különösen kedvező a denevérek jelenlétéhez – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Mint írták, a modern mezőgazdaság intenzív módszerei – például a fokozott növényvédőszer-használat – komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel több kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak – tették hozzá. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában. Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
Kiemelték: a kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai, valamint integrált) és táji környezet (erdős, illetve nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A közlemény szerint a madarak és denevérek ketrecekkel történő kizárásával végzett kísérletek megmutatták, hogy ahol ezek a ragadozók jelen voltak, ott kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájak különösen kedveztek a denevérek tavaszi aktivitásának, ami csökkentette a szőlőmoly jelenlétét, közvetlen hatást gyakorolva a terméshozamra – tették hozzá. “Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – idézi a közlemény Korányi Dávidot, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont terepi tanulmányt vezető kutatóját.
A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a levél- és terméskártétel, ami megerősíti a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét – olvasható az összegzésben. Mint írták, a tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben. Ezzel kapcsolatban a kutatás vezető szerzője, Batáry Péter kiemelte: “A kártevők biológiai szabályozása az ökológiai gazdálkodás révén tovább fokozható, amely a gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket nélkülözve elősegíti a hasznos ízeltlábú szervezetek betelepülését és növeli az általuk biztosított predációs nyomást a szőlőültetvényekben”. A magyar és olasz kutatók eredményeit a Journal of Applied Ecology szaklapban publikálták – áll a közleményben.
Zöldinfó
A természetvédelem újabb sikere: pingvinfióka született Szegeden
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát a Szegedi Vadasparkban.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, amely augusztus végén kelt ki, és a tervek szerint egy hónap múlva a madár már csatlakozhat az állatkert pingvincsapatához – írta az alternativenergia.hu. A fióka – amely szülei már a Szegedi Vadasparkban születtek – augusztus 27-én bújt ki a tojásból. Anyja elpusztult, és apja egyedül nem folytatta a gondozását, így az állatkert munkatársai vették át a fióka ellátását. A szülőktől való elválasztás egyébként is erre az időszakra esett volna, hiszen az állatkertben nevelt fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket be lehessen adni nekik. A következő lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a fióka és társai is megbarátkozhassanak egymással.
A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban. A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is. A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A fiókák első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete-fehér színű tollazat két év alatt alakul ki.
A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek. Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor – ami könnyebben lehűlhet.
Képesek akár 20 km/h sebességgel úszni és akár 30-70 km-t megtesznek egy út alatt. A táplálékért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozók, fekete színű hátuk a ragadozó madarak megtévesztésére szolgál. Veszélyt jelent rájuk az olajszennyezés, a táplálékuk megritkulása a halászat miatt, valamint a guanóbányászat, amely során a madarakat megzavarták és ez a létszámuk csökkenéséhez vezetett.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
