Zöldinfó
Természetes védelem szőlőre szabva: ragadozómadarak és denevérek segítik a gazdákat
A kutatás eredményei szerint az ökológiai gazdálkodás és az élőhelyek megőrzése kézzelfogható előnnyel jár a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata szerint a madarak és denevérek a szőlőültetvények védelmezői lehetnek, a repülő ragadozók pedig nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is. A kutatásból az is kiderült, hogy az erdős környezet különösen kedvező a denevérek jelenlétéhez – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Mint írták, a modern mezőgazdaság intenzív módszerei – például a fokozott növényvédőszer-használat – komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel több kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak – tették hozzá. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában. Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
Kiemelték: a kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai, valamint integrált) és táji környezet (erdős, illetve nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A közlemény szerint a madarak és denevérek ketrecekkel történő kizárásával végzett kísérletek megmutatták, hogy ahol ezek a ragadozók jelen voltak, ott kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájak különösen kedveztek a denevérek tavaszi aktivitásának, ami csökkentette a szőlőmoly jelenlétét, közvetlen hatást gyakorolva a terméshozamra – tették hozzá. “Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – idézi a közlemény Korányi Dávidot, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont terepi tanulmányt vezető kutatóját.
A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a levél- és terméskártétel, ami megerősíti a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét – olvasható az összegzésben. Mint írták, a tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben. Ezzel kapcsolatban a kutatás vezető szerzője, Batáry Péter kiemelte: “A kártevők biológiai szabályozása az ökológiai gazdálkodás révén tovább fokozható, amely a gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket nélkülözve elősegíti a hasznos ízeltlábú szervezetek betelepülését és növeli az általuk biztosított predációs nyomást a szőlőültetvényekben”. A magyar és olasz kutatók eredményeit a Journal of Applied Ecology szaklapban publikálták – áll a közleményben.
Zöldinfó
Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.
A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.
“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.
“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf
A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
