Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Természetközeli módszerekkel újult meg a kőbányai erdő

Ökoszisztéma és rekreációs szolgáltatásaikkal a városi erdők az élhetőség nélkülözhetetlen feltételei.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A városierdő-fejlesztési program kőbányai projektjének bemutatóján Zambó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország céltudatosan foglalkozik az erdőkkel, az állami erdőgazdaságok 22 ezer hektár parkerdőről gondoskodnak – írja az alternativenergia.hu. Budapesten az erdők területe többszörösen meghaladja a parkokét, ezért nem mindegy, milyen kezelésben részesülnek. Ma az egyik legfontosabb megoldás a folyamatos erdőborítottság, az örökerdő-gazdálkodás, amely Budapesten is kiemelt jelentőségű. A nagyvárosokban az erdő léte nem magától értetődő, hanem hosszas és tudatos munka gyümölcse, a kőbányai erdő megújítása pedig példaértékű összefogás eredménye, amelyet a Pilisi Parkerdő és az önkormányzat együttműködése tett lehetővé – fogalmazott. A Pilisi Parkerdő vezérigazgatója szerint a városi erdők klímavédelmi pajzsok, a fenntartható erdőgazdálkodás laboratóriumai. Ezzel a felismeréssel kezdődött el a városierdő-fejlesztési program, amely hagyományos erdőgazdálkodási eljárásokat keresett a környezeti kihívásokra – mondta Reinitz Gábor, aki úgy látja, hogy az új stratégia a gyakorlatban is bevált, eredményeit az itt élők is elismerik.

A budapesti erdők kétharmada, több mint 3600 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll, ám a jövőjük nem csupán erdészeti, hanem társadalmi, gazdasági, közjóléti ügy is, amiért közösen kell tenni – hangsúlyozta. Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője elmondta, hogy a kőbányai erdő folyamatos erdőborítással kezelve, természetközeli eljárásokkal újulhatott meg, és várhatóan ellenáll majd a klímaváltozás hatásainak. Kiemelte, hogy a városi erdők milliók életét befolyásolják, ezért bízik benne, hogy lesznek újabb források és együttműködések, hogy ne csak a kőbányai projekthez hasonló mintaterületek újulhassanak meg. D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere hangsúlyozta, hogy a főváros keleti zöld tüdeje a klimatikus viszonyok alakításában betöltött szerepét csak akkor képes ellátni, ha megfelelő gondozást kap. Az önkormányzat ezért jelentős összegeket biztosított az itteni erdők megújításához, és hasonló projekt kezdődhet a közeli nagyiccei erdőben is mintegy 200 millió forintos állami támogatással.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák