Zöldinfó
Természetvédelem termálvízzel: példaértékű együttműködés a szikes tavak jövőjéért
A szikes tavak revitalizációjára kerestek megoldást a Homokhátságon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Homokhátság szikes tavainak revitalizációjára kerestek megoldást a szűrt termálvíz hasznosításával a magyar és szerb együttműködéssel megvalósult SPArrow projekt során – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az egyedülálló élőhelynek számító szikes tavak évszázadok óta jelentős emberi hatásnak vannak kitéve. A vízelvezetés, a szennyezés és a környezet átalakítása miatt számos ilyen tó eltűnt. A mórahalmi önkormányzat és az Újvidéki Egyetem műszaki karának együttműködésével, uniós támogatással megvalósult, 200 ezer eurós (76,4 millió forintos) költségvetésű projekt célja olyan helyreállítási terv kidolgozása volt, amely a különleges élőhely megőrzésével hozzájárul a térség biodiverzitásának védelméhez. A magyar és szerb szakemberek több mintavétel során vizsgálták a termálvizet és a talaj összetételét a vajdasági Nagybecskerek (Zrenjanin) közelében található Ruszanda-tónál és Mórahalmon. Terveket készítettek a vízminőség javítása és a biodiverzitás megőrzése érdekében. Eljárásrendet dolgoztak ki a gyógyfürdőkben használt termálvíz-kivezetésre, a gyógyvíz hőenergiájának hasznosítására, a víz sótalanítását, valamint a sótartalom esetleges gyógyászati felhasználására.
A projekt fő eredménye a mórahalmi Bite-szék revitalizációs terveinek elkészítése egy ökológiailag fenntartható, integrált vízgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében. A Mórahalomtól keletre található, mélyfekvésű szikes terület még a kétezres évek elején rendszeresen víz alá került, így fontos szerepet töltött be a vízimadarak életében mint táplálkozó, fészkelő és pihenőhely. A terv más, hasonló kihívásokkal küzdő települések számára is adaptálható lesz. A mórahalmi önkormányzat a Bite-szék revitalizációját szintén pályázati források felhasználásával tervezi, ehhez a jogszabályok megváltoztatására is szükség lesz.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
