Zöld Energia

TIM államtitkár: a jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság

A jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kedden Gárdonyban, a 35. Távhő Vándorgyűlésen.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-17

Szerző:

Hell

Steiner Attila úgy vélte, az ukrajnai háború miatt kialakult európai energia válsághelyzet felgyorsíthatja a klímavédelmi célok gyorsabb elérését, közép- és hosszútávon a földgáz kiváltását megújuló energiákkal, valamint az energiahatékonyság növekedését. Ugyanakkor legalább ennyire fontossá válik az ellátásbiztonság, főleg rövidtávon, a közelgő téli fűtési szezonra tekintettel, de hosszabb távon is a megújuló energiák részarányának jelentős növelésével – tette hozzá. Az államtitkár a távfűtéses lakásokkal kapcsolatban közölte: 1100 milliárd forint fűtési költséget prognosztizálnak az idei szezonban a magas gázárak miatt. A kormány célja igazságos költségviselés kialakítása, ehhez azonban az épületrészenként nem szabályozható (egycsöves, átfolyós) fűtési rendszerű épületek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele elengedhetetlen – fűzte hozzá.

Steiner Attila jelezte, hogy a költségmegosztók felszerelését a távhőfillér emeléséből finanszíroznák és 5-6 év alatt lehetne a 134 ezer érintett lakást felszerelni az eszközzel. Megemlítette, hogy tervben van az idei télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentése a távhő rendszerekben, ennek mértéke és mikéntje azonban még nincs kidolgozva. Az államtitkár szólt a távhőszektor előtt álló fejlesztési lehetőségekről is, amelyek között említett egy hétfőn megjelent, ötmilliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőséget, amelyben távhőhálózatok hatékonyságnövelésére, modernizációjára nyújthatók be pályázatok november 21-től. Szintén előkészítés alatt van egy kilencmilliárdos csomag, amely a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelő kapacitások létrehozását célozza, továbbá tervben van egy 40 milliárd forintos keret, amelyben 2030-ig a meglévő primer távfűtési szolgáltatások fejleszthetők.

mti

Kapcsolódó tartalom:energetika fenntarthatóság zöldítés

Zöld Energia

Zöld fordulat napfényből: hogyan lett Magyarország napelemes nagyhatalom?

A mi felelősségünk az, hogy úgy használjuk bolygónk erőforrásait, hogy a gyerekeink és az unokáink életlehetőségei megmaradjanak.

Létrehozva:

33 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Zöld átmenet, energia, akkumulátortechnológia – Hol állunk, merre tartunk? című előadásában idézte a meteorológiai világszervezet jelentését, amely szerint a hőerőművek egyharmada olyan helyén működik a világnak, ami vízhiányos, tehát nincsen elegendő mennyiségű víz a hőerőmű hűtéséhez – ismertette az alternativenergia.hu. A vízerőművek közül minden tizedik olyan helyen van, ahol már nincs elegendő víz a folyóban és a tározóban ahhoz, hogy a vízerőművet megfelelő kapacitással tudják működtetni – közölte. Áder János elmondta, hogy Magyarországon a megtermelt energia több mint 43 százaléka nukleáris alapú, ezt Pakson állítjuk elő. További több mint egyharmada még mindig fosszilis, ennek a nagy része gáz. Mintegy 21 százalék a megújuló – több mint kétharmadában naperőművekben előállított – energia.

A tervek között szerepel a villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia arányának növelése – ismertette. Magyarországon az elmúlt években minden évben megdupláztuk a naperőművi kapacitást, aminek a következtében ma már nyolcezer megawatt beépített naperőművi kapacitás van. A beépített nyolcezer megawatt 25 százaléka ténylegesen alkalmas lesz majd energiatermelésre – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt tizenkétezer megawatt kapacitásra tervezik bővíteni. Az energiatermelésen belül a napenergia arányát tekintve Magyarország az Európai Unió első helyén áll az elmúlt évek fejlesztései révén – emelte ki.

Megemlítette, hogy épül majd egy gázerőmű is. Előadásában a volt köztársasági elnök beszélt arról, hogy az akkumulátorok a mindennapi életünk részévé váltak. Európában negyven helyen gyártanak már akkumulátorokat, emellett tíz üzemet építenek, és másik tízet terveznek. “Európa az akkumulátoripar fejlesztése irányába halad, tetszik vagy nem tetszik nekünk” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az akkumulátorok gyártásánál szigorú környezetvédelmi szabályokat kell betartani, és rendszeresen ellenőrzik az ilyen üzemek működését. Hozzátette: kutatások zajlanak az akkumulátortechnológia területén, a minél környezetbarátabb előállítás, újrahasznosítás érdekében. A Planet Budapest 2026 második napján, február 26-án egy erről szóló magyar fejlesztést mutatnak majd be – jelezte Áder János.

Tovább olvasom