Zöld Energia
TIM államtitkár: a jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság
A jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kedden Gárdonyban, a 35. Távhő Vándorgyűlésen.
Steiner Attila úgy vélte, az ukrajnai háború miatt kialakult európai energia válsághelyzet felgyorsíthatja a klímavédelmi célok gyorsabb elérését, közép- és hosszútávon a földgáz kiváltását megújuló energiákkal, valamint az energiahatékonyság növekedését. Ugyanakkor legalább ennyire fontossá válik az ellátásbiztonság, főleg rövidtávon, a közelgő téli fűtési szezonra tekintettel, de hosszabb távon is a megújuló energiák részarányának jelentős növelésével – tette hozzá. Az államtitkár a távfűtéses lakásokkal kapcsolatban közölte: 1100 milliárd forint fűtési költséget prognosztizálnak az idei szezonban a magas gázárak miatt. A kormány célja igazságos költségviselés kialakítása, ehhez azonban az épületrészenként nem szabályozható (egycsöves, átfolyós) fűtési rendszerű épületek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele elengedhetetlen – fűzte hozzá.
Steiner Attila jelezte, hogy a költségmegosztók felszerelését a távhőfillér emeléséből finanszíroznák és 5-6 év alatt lehetne a 134 ezer érintett lakást felszerelni az eszközzel. Megemlítette, hogy tervben van az idei télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentése a távhő rendszerekben, ennek mértéke és mikéntje azonban még nincs kidolgozva. Az államtitkár szólt a távhőszektor előtt álló fejlesztési lehetőségekről is, amelyek között említett egy hétfőn megjelent, ötmilliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőséget, amelyben távhőhálózatok hatékonyságnövelésére, modernizációjára nyújthatók be pályázatok november 21-től. Szintén előkészítés alatt van egy kilencmilliárdos csomag, amely a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelő kapacitások létrehozását célozza, továbbá tervben van egy 40 milliárd forintos keret, amelyben 2030-ig a meglévő primer távfűtési szolgáltatások fejleszthetők.
mti
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
