Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM államtitkár: a jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság  

A jövő energetikájában a fő szempont a “zöldülés” és az ellátásbiztonság – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kedden Gárdonyban, a 35. Távhő Vándorgyűlésen.

Létrehozva:

|

Steiner Attila úgy vélte, az ukrajnai háború miatt kialakult európai energia válsághelyzet felgyorsíthatja a klímavédelmi célok gyorsabb elérését, közép- és hosszútávon a földgáz kiváltását megújuló energiákkal, valamint az energiahatékonyság növekedését. Ugyanakkor legalább ennyire fontossá válik az ellátásbiztonság, főleg rövidtávon, a közelgő téli fűtési szezonra tekintettel, de hosszabb távon is a megújuló energiák részarányának jelentős növelésével – tette hozzá. Az államtitkár a távfűtéses lakásokkal kapcsolatban közölte: 1100 milliárd forint fűtési költséget prognosztizálnak az idei szezonban a magas gázárak miatt. A kormány célja igazságos költségviselés kialakítása, ehhez azonban az épületrészenként nem szabályozható (egycsöves, átfolyós) fűtési rendszerű épületek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele elengedhetetlen – fűzte hozzá. Steiner Attila jelezte, hogy a költségmegosztók felszerelését a távhőfillér emeléséből finanszíroznák és 5-6 év alatt lehetne a 134 ezer érintett lakást felszerelni az eszközzel. Megemlítette, hogy tervben van az idei télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentése a távhő rendszerekben, ennek mértéke és mikéntje azonban még nincs kidolgozva.

Az államtitkár szólt a távhőszektor előtt álló fejlesztési lehetőségekről is, amelyek között említett egy hétfőn megjelent, ötmilliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőséget, amelyben távhőhálózatok hatékonyságnövelésére, modernizációjára nyújthatók be pályázatok november 21-től. Szintén előkészítés alatt van egy kilencmilliárdos csomag, amely a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelő kapacitások létrehozását célozza, továbbá tervben van egy 40 milliárd forintos keret, amelyben 2030-ig a meglévő primer távfűtési szolgáltatások fejleszthetők.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák