Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM-államtitkár: az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret

A környezetbarát termékek iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az európai uniós ökocímke fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett eseményen Raisz Anikó kiemelte: ha az emberek ezt a minősítő címkét látják, biztosak lehetnek abban, hogy az adott termék az előállítástól a hulladékká válásáig megfelel a környezetvédelmi normáknak és használata kevésbé terheli a környezetet. Az ökocímke megszerzésének kritériumai között olyan szempontok szerepelnek, mint a fenntarthatóság, az energiatakarékosság, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, a terméktartósság, valamint a veszélyes anyagok használatának kizárása. Az államtitkár szerint a fogyasztók környezettudatossága az elmúlt években Magyarországon is egyre nő, mindez pedig ösztönzőleg hat a gyártókra, a forgalmazókra és a szolgáltatókra. 

Rámutatott, azok a gyártók és vállalatok tudják megszerezni az ökocímkét, amelyek a fenntarthatóság előnyeit a hatékonyság növelésére szeretnék fordítani, ezen felül céljuk a stabil, jövőbe mutató és fenntartható üzletmenet. Mindezek miatt Raisz Anikó úgy vélekedett, az ökocímke valójában egy díj, amely a környezeti fenntarthatóság terén elért eredményekért jár. Közölte, az ökocímke annak a jelképe, hogy egy társadalom és gazdaság hogyan fog össze egy jobb jövő érdekében. A környezetbarát vásárlási szokások kialakulása ugyanis a gyártókat, a szolgáltatókat és a forgalmazókat is arra ösztönzi, hogy jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékeket állítsanak elő, azaz környezetbarát gazdasági szerkezet alakuljon ki – fűzte hozzá.  

“Bízom abban, hogy az ökocímke Magyarországon is jelentős környezet- és fogyasztáspolitikai eszközzé válik” – fogalmazott az államtitkár, aki egyúttal megjegyezte, terveik között szerepel például, hogy az ökocímke megszerzéséhez szükséges adminisztratív költségekre támogatást nyújtanak. Barta Géza Róbert, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója a helyszínen található elektromos kerékpár által húzott kocsiról, az úgynevezett gördülő kiállítóteremről elmondta, hogy az idén májusban indult el Brüsszelből és szombaton érkezett meg Magyarországra. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a 30. évforduló eredményeire és bemutassa az ökocímke hozzájárulását a fenntartható fogyasztási döntésekhez. Az érdeklődők az országban Budapest nevezetességei mellett Fonyód, Biatorbágy és Bábolna településeken találkozhatnak a gördülő kiállítóteremmel, amely majd visszatér Brüsszelbe. A szakember arra is kitért, hogy az európai uniós ökocímke 30. évfordulója alkalmából a TIM támogatásával a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. meghirdette idén szeptemberre az ökocímke hónapját.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában

A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.

Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.

Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.

Advertisement

Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák