Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM-államtitkár: az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret

A környezetbarát termékek iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az európai uniós ökocímke fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett eseményen Raisz Anikó kiemelte: ha az emberek ezt a minősítő címkét látják, biztosak lehetnek abban, hogy az adott termék az előállítástól a hulladékká válásáig megfelel a környezetvédelmi normáknak és használata kevésbé terheli a környezetet. Az ökocímke megszerzésének kritériumai között olyan szempontok szerepelnek, mint a fenntarthatóság, az energiatakarékosság, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, a terméktartósság, valamint a veszélyes anyagok használatának kizárása. Az államtitkár szerint a fogyasztók környezettudatossága az elmúlt években Magyarországon is egyre nő, mindez pedig ösztönzőleg hat a gyártókra, a forgalmazókra és a szolgáltatókra. 

Rámutatott, azok a gyártók és vállalatok tudják megszerezni az ökocímkét, amelyek a fenntarthatóság előnyeit a hatékonyság növelésére szeretnék fordítani, ezen felül céljuk a stabil, jövőbe mutató és fenntartható üzletmenet. Mindezek miatt Raisz Anikó úgy vélekedett, az ökocímke valójában egy díj, amely a környezeti fenntarthatóság terén elért eredményekért jár. Közölte, az ökocímke annak a jelképe, hogy egy társadalom és gazdaság hogyan fog össze egy jobb jövő érdekében. A környezetbarát vásárlási szokások kialakulása ugyanis a gyártókat, a szolgáltatókat és a forgalmazókat is arra ösztönzi, hogy jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékeket állítsanak elő, azaz környezetbarát gazdasági szerkezet alakuljon ki – fűzte hozzá.  

“Bízom abban, hogy az ökocímke Magyarországon is jelentős környezet- és fogyasztáspolitikai eszközzé válik” – fogalmazott az államtitkár, aki egyúttal megjegyezte, terveik között szerepel például, hogy az ökocímke megszerzéséhez szükséges adminisztratív költségekre támogatást nyújtanak. Barta Géza Róbert, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója a helyszínen található elektromos kerékpár által húzott kocsiról, az úgynevezett gördülő kiállítóteremről elmondta, hogy az idén májusban indult el Brüsszelből és szombaton érkezett meg Magyarországra. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a 30. évforduló eredményeire és bemutassa az ökocímke hozzájárulását a fenntartható fogyasztási döntésekhez. Az érdeklődők az országban Budapest nevezetességei mellett Fonyód, Biatorbágy és Bábolna településeken találkozhatnak a gördülő kiállítóteremmel, amely majd visszatér Brüsszelbe. A szakember arra is kitért, hogy az európai uniós ökocímke 30. évfordulója alkalmából a TIM támogatásával a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. meghirdette idén szeptemberre az ökocímke hónapját.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Öntözés, élelmiszeripar, környezetkímélő gazdálkodás – épül a magyar agrárium

Jelentős eredményeket értünk el 2010 óta, és világosan kimondhatjuk: 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István azt mondta: sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, amelyek munkahelyeket, biztos megélhetést és jövőt jelentenek a magyar vidéken – írja az alternativenergia.hu. “A gazdák pontosan tudják, az elmúlt években nem volt könnyű dolgunk: voltak járványok, volt aszály, Brüsszel elhibázott agrárpolitikája, a háború és az energiaválság is jelentősen nehezíti a működést, de az elmúlt 15 év következetes építkezésének köszönhetően a magyar agrárium megállta a helyét, és ma már kézzelfogható eredményekről beszélhetünk” – emelte ki a tárcavezető. Nagy István leszögezte, hogy 2026 valóban az építkezés éve: mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek, istállók épülnek, bővül az élelmiszeripar, fejlődnek a kertészetek; egyre korszerűbb a feldolgozóipar, egyre kisebb a kiszolgáltatottság, és a magyar gazdák versenyképesebbé válnak itthon és külföldön is.

Csak az elmúlt időszakban több mint 730 milliárd forint jutott gazdasági fejlesztést ösztönző beruházásokra, 800 élelmiszeripari projekt kapott támogatást, 1100 állattartó telep újul meg, és mintegy 2100 kertészeti fejlesztés indulhat el – sorolta. Megjegyezte, hogy Magyarország lakosságának több mint kétszerese, 20 millió ember élelmiszer-ellátására képes, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdák munkája értékes és versenyképes, pénzt hoz az országnak, és ez a pénz visszakerül a magyar gazdaságba, a vidékre. Az agrárminiszter úgy folytatta, hogy az aszály elleni védekezésben is komoly lépéseket tettek: 178 milliárd forintból valósultak meg öntözési beruházások, miközben az öntözött területek mértéke folyamatosan növekszik, s ez a termésbiztonságot és a gazdák kiszámíthatóbb jövőjét szolgálja.

Nagy István közölte, egyre többen választják a környezetkímélő gazdálkodást, és Magyarország továbbra is GMO-mentes ország. Az új Agrár-környezetgazdálkodási Programban több mint 19 600 kérelmet támogattak, csaknem 1,6 millió hektár terület vonatkozásában; az ökológiai gazdálkodás esetében pedig 5700 gazdálkodót, 375 ezer hektár területen. “Ez jó a földnek, jó a fogyasztónak, és jó a gazdáknak is” – húzta alá. “Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy megvédjük a magyar állatállományt és az agráriumot a járványoktól, mert a biztonság az alapja mindennek!” – hangsúlyozta a miniszter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák