Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM-államtitkár: az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret

A környezetbarát termékek iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az európai uniós ökocímke fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett eseményen Raisz Anikó kiemelte: ha az emberek ezt a minősítő címkét látják, biztosak lehetnek abban, hogy az adott termék az előállítástól a hulladékká válásáig megfelel a környezetvédelmi normáknak és használata kevésbé terheli a környezetet. Az ökocímke megszerzésének kritériumai között olyan szempontok szerepelnek, mint a fenntarthatóság, az energiatakarékosság, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, a terméktartósság, valamint a veszélyes anyagok használatának kizárása. Az államtitkár szerint a fogyasztók környezettudatossága az elmúlt években Magyarországon is egyre nő, mindez pedig ösztönzőleg hat a gyártókra, a forgalmazókra és a szolgáltatókra. 

Rámutatott, azok a gyártók és vállalatok tudják megszerezni az ökocímkét, amelyek a fenntarthatóság előnyeit a hatékonyság növelésére szeretnék fordítani, ezen felül céljuk a stabil, jövőbe mutató és fenntartható üzletmenet. Mindezek miatt Raisz Anikó úgy vélekedett, az ökocímke valójában egy díj, amely a környezeti fenntarthatóság terén elért eredményekért jár. Közölte, az ökocímke annak a jelképe, hogy egy társadalom és gazdaság hogyan fog össze egy jobb jövő érdekében. A környezetbarát vásárlási szokások kialakulása ugyanis a gyártókat, a szolgáltatókat és a forgalmazókat is arra ösztönzi, hogy jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékeket állítsanak elő, azaz környezetbarát gazdasági szerkezet alakuljon ki – fűzte hozzá.  

“Bízom abban, hogy az ökocímke Magyarországon is jelentős környezet- és fogyasztáspolitikai eszközzé válik” – fogalmazott az államtitkár, aki egyúttal megjegyezte, terveik között szerepel például, hogy az ökocímke megszerzéséhez szükséges adminisztratív költségekre támogatást nyújtanak. Barta Géza Róbert, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója a helyszínen található elektromos kerékpár által húzott kocsiról, az úgynevezett gördülő kiállítóteremről elmondta, hogy az idén májusban indult el Brüsszelből és szombaton érkezett meg Magyarországra. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a 30. évforduló eredményeire és bemutassa az ökocímke hozzájárulását a fenntartható fogyasztási döntésekhez. Az érdeklődők az országban Budapest nevezetességei mellett Fonyód, Biatorbágy és Bábolna településeken találkozhatnak a gördülő kiállítóteremmel, amely majd visszatér Brüsszelbe. A szakember arra is kitért, hogy az európai uniós ökocímke 30. évfordulója alkalmából a TIM támogatásával a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. meghirdette idén szeptemberre az ökocímke hónapját.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák