Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM-államtitkár: az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret

A környezetbarát termékek iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az európai uniós ökocímke fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett eseményen Raisz Anikó kiemelte: ha az emberek ezt a minősítő címkét látják, biztosak lehetnek abban, hogy az adott termék az előállítástól a hulladékká válásáig megfelel a környezetvédelmi normáknak és használata kevésbé terheli a környezetet. Az ökocímke megszerzésének kritériumai között olyan szempontok szerepelnek, mint a fenntarthatóság, az energiatakarékosság, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, a terméktartósság, valamint a veszélyes anyagok használatának kizárása. Az államtitkár szerint a fogyasztók környezettudatossága az elmúlt években Magyarországon is egyre nő, mindez pedig ösztönzőleg hat a gyártókra, a forgalmazókra és a szolgáltatókra. 

Rámutatott, azok a gyártók és vállalatok tudják megszerezni az ökocímkét, amelyek a fenntarthatóság előnyeit a hatékonyság növelésére szeretnék fordítani, ezen felül céljuk a stabil, jövőbe mutató és fenntartható üzletmenet. Mindezek miatt Raisz Anikó úgy vélekedett, az ökocímke valójában egy díj, amely a környezeti fenntarthatóság terén elért eredményekért jár. Közölte, az ökocímke annak a jelképe, hogy egy társadalom és gazdaság hogyan fog össze egy jobb jövő érdekében. A környezetbarát vásárlási szokások kialakulása ugyanis a gyártókat, a szolgáltatókat és a forgalmazókat is arra ösztönzi, hogy jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékeket állítsanak elő, azaz környezetbarát gazdasági szerkezet alakuljon ki – fűzte hozzá.  

“Bízom abban, hogy az ökocímke Magyarországon is jelentős környezet- és fogyasztáspolitikai eszközzé válik” – fogalmazott az államtitkár, aki egyúttal megjegyezte, terveik között szerepel például, hogy az ökocímke megszerzéséhez szükséges adminisztratív költségekre támogatást nyújtanak. Barta Géza Róbert, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója a helyszínen található elektromos kerékpár által húzott kocsiról, az úgynevezett gördülő kiállítóteremről elmondta, hogy az idén májusban indult el Brüsszelből és szombaton érkezett meg Magyarországra. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a 30. évforduló eredményeire és bemutassa az ökocímke hozzájárulását a fenntartható fogyasztási döntésekhez. Az érdeklődők az országban Budapest nevezetességei mellett Fonyód, Biatorbágy és Bábolna településeken találkozhatnak a gördülő kiállítóteremmel, amely majd visszatér Brüsszelbe. A szakember arra is kitért, hogy az európai uniós ökocímke 30. évfordulója alkalmából a TIM támogatásával a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. meghirdette idén szeptemberre az ökocímke hónapját.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem a vízhiány a legnagyobb gond – a vízmegtartás lehet a megoldás

Magyarország vízgazdálkodása három területen is beavatkozásra szorul.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi vízhálózati szivárgások felszámolása, a jogtalan vízkivételek visszaszorítása, és főképpen a táj vízmegtartásának erősítése szükséges a GKI Gazdaságkutató legújabb elemzése szerint – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött elemzésben ismertetik: Magyarországon a felszín alatti vizekből származik a közüzemi vízszolgáltatók által kezelt víz döntő többsége, a fürdőkben és gyógyászati célú létesítményekben használt víz, de az ipari és mezőgazdasági célú kivétel is jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as adatai szerint ez a kivétel 710 millió köbmétert tett ki. Az illegális vízhasználat mennyiségét az OECD 16 százalékra becsüli, tehát a teljes felszín alatti vízkivétel 850 millió köbméterre becsülhető. A felszíni vízkivétel 260 millió köbméterre, az engedély nélküli fogyasztás beszámításával 310 millió köbméterre tehető. Ez az érték azonban nem tartalmazza a paksi és az egyéb erőművek vízkivételét, ugyanis ezek nagy része visszakerül az élő vizekbe.

Az ipari vízfelhasználás 2020 után nőtt. A felszíni vízkivétel csökkent, de a felszín alatti víznyerés 2023-ig több mint megkétszereződött. A hazai ipar nettó vízfogyasztása 2023-ban 27 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Az azóta átadott akkugyárak valószínűleg jelentősen tovább emelték a felhasználást. A mezőgazdaság területén még nagyobb ütemben nőtt a felhasználás. A klímaváltozásra adott válasz az öntözés erőteljes növelése, ennek eredményeként az agrárium 2023-as vízfelhasználása több mint megháromszorozódott 2010-hez képest. A lakossági fogyasztás csak enyhe ütemben bővült, ugyanakkor a lakosságot kiszolgáló infrastruktúra állapota kritikus, a hálózatba betáplált víz 27 százaléka elszivárog. A veszteség lakossági tarifával számolva évente 50-55 milliárd forint kárt okoz. A vízközműszektor teljes árbevétele 2024-ben 380 milliárd forint volt, önköltsége pedig 500 milliárd forint, a 120 milliárd forintos különbséget költségvetési forrásokból fedezték.

Az elemzés szerint Magyarországon az egy főre jutó elméleti vízkészlet – csaknem évi 11 ezer köbméter – nagynak tűnik a Duna és a Tisza miatt, de ennek 94 százaléka külföldről folyik be, így rendkívül sebezhető az ország. A GKI szerint a jövő kulcsa nem a fogyasztás drasztikus visszavágása, sokkal inkább szemléletváltásra lenne szükség. Az elemzésben a csőhálózati szivárgások felszámolása és a jogtalan vízkivételek kifehérítése mellett kiemelték a táj vízmegtartásának erősítését. Példaként említették az ellenőrzött elárasztásokat, a csatornahálózat átalakítását, illetve a szántóföldi művelés feladását a mélyebb fekvésű területeken, illetve azok felváltását erdőkkel, fás legelőkkel, amelyek sokkal jobban bírják és tartják a vizet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák