Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM-államtitkár: az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret

A környezetbarát termékek iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az európai uniós ökocímke fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett eseményen Raisz Anikó kiemelte: ha az emberek ezt a minősítő címkét látják, biztosak lehetnek abban, hogy az adott termék az előállítástól a hulladékká válásáig megfelel a környezetvédelmi normáknak és használata kevésbé terheli a környezetet. Az ökocímke megszerzésének kritériumai között olyan szempontok szerepelnek, mint a fenntarthatóság, az energiatakarékosság, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, a terméktartósság, valamint a veszélyes anyagok használatának kizárása. Az államtitkár szerint a fogyasztók környezettudatossága az elmúlt években Magyarországon is egyre nő, mindez pedig ösztönzőleg hat a gyártókra, a forgalmazókra és a szolgáltatókra. 

Rámutatott, azok a gyártók és vállalatok tudják megszerezni az ökocímkét, amelyek a fenntarthatóság előnyeit a hatékonyság növelésére szeretnék fordítani, ezen felül céljuk a stabil, jövőbe mutató és fenntartható üzletmenet. Mindezek miatt Raisz Anikó úgy vélekedett, az ökocímke valójában egy díj, amely a környezeti fenntarthatóság terén elért eredményekért jár. Közölte, az ökocímke annak a jelképe, hogy egy társadalom és gazdaság hogyan fog össze egy jobb jövő érdekében. A környezetbarát vásárlási szokások kialakulása ugyanis a gyártókat, a szolgáltatókat és a forgalmazókat is arra ösztönzi, hogy jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékeket állítsanak elő, azaz környezetbarát gazdasági szerkezet alakuljon ki – fűzte hozzá.  

“Bízom abban, hogy az ökocímke Magyarországon is jelentős környezet- és fogyasztáspolitikai eszközzé válik” – fogalmazott az államtitkár, aki egyúttal megjegyezte, terveik között szerepel például, hogy az ökocímke megszerzéséhez szükséges adminisztratív költségekre támogatást nyújtanak. Barta Géza Róbert, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója a helyszínen található elektromos kerékpár által húzott kocsiról, az úgynevezett gördülő kiállítóteremről elmondta, hogy az idén májusban indult el Brüsszelből és szombaton érkezett meg Magyarországra. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a 30. évforduló eredményeire és bemutassa az ökocímke hozzájárulását a fenntartható fogyasztási döntésekhez. Az érdeklődők az országban Budapest nevezetességei mellett Fonyód, Biatorbágy és Bábolna településeken találkozhatnak a gördülő kiállítóteremmel, amely majd visszatér Brüsszelbe. A szakember arra is kitért, hogy az európai uniós ökocímke 30. évfordulója alkalmából a TIM támogatásával a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. meghirdette idén szeptemberre az ökocímke hónapját.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák