Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM-államtitkár: az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret

A környezetbarát termékek iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az európai uniós ökocímke fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett eseményen Raisz Anikó kiemelte: ha az emberek ezt a minősítő címkét látják, biztosak lehetnek abban, hogy az adott termék az előállítástól a hulladékká válásáig megfelel a környezetvédelmi normáknak és használata kevésbé terheli a környezetet. Az ökocímke megszerzésének kritériumai között olyan szempontok szerepelnek, mint a fenntarthatóság, az energiatakarékosság, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, a terméktartósság, valamint a veszélyes anyagok használatának kizárása. Az államtitkár szerint a fogyasztók környezettudatossága az elmúlt években Magyarországon is egyre nő, mindez pedig ösztönzőleg hat a gyártókra, a forgalmazókra és a szolgáltatókra. 

Rámutatott, azok a gyártók és vállalatok tudják megszerezni az ökocímkét, amelyek a fenntarthatóság előnyeit a hatékonyság növelésére szeretnék fordítani, ezen felül céljuk a stabil, jövőbe mutató és fenntartható üzletmenet. Mindezek miatt Raisz Anikó úgy vélekedett, az ökocímke valójában egy díj, amely a környezeti fenntarthatóság terén elért eredményekért jár. Közölte, az ökocímke annak a jelképe, hogy egy társadalom és gazdaság hogyan fog össze egy jobb jövő érdekében. A környezetbarát vásárlási szokások kialakulása ugyanis a gyártókat, a szolgáltatókat és a forgalmazókat is arra ösztönzi, hogy jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékeket állítsanak elő, azaz környezetbarát gazdasági szerkezet alakuljon ki – fűzte hozzá.  

“Bízom abban, hogy az ökocímke Magyarországon is jelentős környezet- és fogyasztáspolitikai eszközzé válik” – fogalmazott az államtitkár, aki egyúttal megjegyezte, terveik között szerepel például, hogy az ökocímke megszerzéséhez szükséges adminisztratív költségekre támogatást nyújtanak. Barta Géza Róbert, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanúsítási igazgatója a helyszínen található elektromos kerékpár által húzott kocsiról, az úgynevezett gördülő kiállítóteremről elmondta, hogy az idén májusban indult el Brüsszelből és szombaton érkezett meg Magyarországra. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a 30. évforduló eredményeire és bemutassa az ökocímke hozzájárulását a fenntartható fogyasztási döntésekhez. Az érdeklődők az országban Budapest nevezetességei mellett Fonyód, Biatorbágy és Bábolna településeken találkozhatnak a gördülő kiállítóteremmel, amely majd visszatér Brüsszelbe. A szakember arra is kitért, hogy az európai uniós ökocímke 30. évfordulója alkalmából a TIM támogatásával a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. meghirdette idén szeptemberre az ökocímke hónapját.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák