Zöld Közlekedés
TIM-államtitkár: hidrogén üzemanyagcellás motorvonat beszerzéséhez szükséges piackutatást indított a MÁV-Start
Hidrogén üzemanyagcellás motorvonat beszerzéséhez szükséges piackutatást indított a MÁV-Start kedden – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedésért felelős államtitkára a közösségi oldalán.
Vitézy Dávid Facebook-bejegyzése szerint nyilvános előzetes piaci konzultációt, lényegében a közbeszerzési eljárások szabályain belül lefolytatható piackutatást indított a MÁV-Start a potenciális gyártók számára, hogy felmérje, mire képes a járműpiac jelenleg. A hidrogén üzemanyagcellás motorvonatok első kísérleti darabjai már megjelentek Európában. A két piacvezető, az Alstom és a Siemens is bemutatta már a járművét, és több más gyártó is kapott már megrendeléseket Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Az új technológia alapvetően a dízel motorvonatok mellékvonalakon való kiváltását szolgálja – jelezte az államtitkár. A hidrogén üzemanyagcellás hajtás gyakorlati alkalmazása vasúti járművekben még nagyon új, mindegyik gyártó a kísérleti szakaszban van, az első szériákra szóló megrendeléseket adták ki nemrég Németországban. A piacfelmérés éppen ezért nyilvános, bármilyen gyártó jelentkezhet rá, de az iparág szóba jöhető 15 cégének külön is elküldte a MÁV-Start a felhívást – írta.
Az államtitkár szerint a hidrogén üzemanyagcellás motorvonat lehet az egyik megoldás a nem villamosított, főképp regionális vasútvonalak emissziómentes személyszállítására. A dízel motorvonatok cseréje Magyarországon különösen sürgős, de a hagyományos dízel technológiájú motorvonatok a klímavédelmi szempontok miatt lényegében kikopnak a járműgyártók kínálatából, az akkus és a hidrogéncellás technológiában látja a jövőt a vasúti járműipar a nem villamosított vonalakon. A hidrogéncellás járművek előnye az akkusokkal szemben, hogy sokkal nagyobb a hatótávuk, egy töltés akár 1000 kilométerre, azaz több napra is elég, emellett a tartályokat gyorsan, a gázolajéhoz hasonló idő alatt lehet feltölteni. A hidrogéncellás technológia lényege, hogy a járművön tartályokban, nagy nyomáson szállított hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik az üzemanyagcellákon (tehát nem elégetik), és így áramot termelnek. A végtermék víz, amelyet pára formájában a levegőbe lehet engedni vagy hasznosítani lehet például télen a jármű fűtésére, illetve a víztartályok feltöltésére. Alapvetően környezet- és klímabarát technológiáról van szó, főleg, ha a hidrogén előállítása is zöld módon történik, amire szintén van szándék már Magyarországon. Mivel a szerelvény induláskor nagy teljesítményt vesz föl, akkumulátorokat is beépítenek, a kezdeti gyorsításkor ezek is segítik a hajtást, illetve a fékezési energiával lehet őket tölteni – ismertette Vitézy Dávid.
Bejegyzése szerint piacfelmérésről van szó, még maga a vásárlás nem biztos, de a kérdések jól körülírják, hogy ha lesz később beszerzés, milyen paraméterekre lehet számítani. A MÁV-Starttal egy 18 járműves keretszerződésben gondolkodnak, amelyen belül először 6 vonatot lehetne lehívni, majd később legalább hármas csoportokban a többit. A legnagyobb sebesség 140 vagy 160 km/óra lehet, az ülőhelyek száma 120, illetve egyes járművek esetében 180 vagy 200. A piackutatás eredményeként 2022 végéig döntenek a továbblépésről. Ha a technológia hazai alkalmazása mellett döntenek Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájával összhangban, az új motorvonatokat az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére a magyar kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében finanszíroznák – közölte a TIM államtitkára.
mti
Zöld Közlekedés
Visszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
Tovább bővült az európai újautó-piac 2026 első kilenc hónapjában: az Európai Unióban 5,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal nőtt az új személyautók forgalomba helyezése az Európai Unióban, miközben jelentősen emelkedett az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése – írja az alternativenergia.hu. Január és szeptember között 8,52 millió új személyautót helyeztek forgalomba az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 8,06 millióval. Szeptemberben 971 ezer új autó kapott rendszámot, ami 9,3 százalékos növekedés éves összevetésben. Az akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 48,5 százalékkal, 1,93 millióra emelkedett, piaci részesedésük pedig 22,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 16,1 százalékról. A hibridek maradtak a legnépszerűbb hajtásláncok 36,3 százalékos részesedéssel és 3,09 millió eladott járművel. A tölthető hibridek (PHEV) forgalomba helyezése 18,6 százalékkal, 860 ezerre bővült, részesedésük 10,1 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a benzinüzemű autók eladása 19,1 százalékkal, a dízeleké 19,5 százalékkal csökkent; együttes piaci részesedésük 28,2 százalékra mérséklődött a tavalyi 36,9 százalékról.
A négy legnagyobb uniós piac közül Németországban 5,3 százalékkal, Spanyolországban 6,7 százalékkal, Olaszországban 8,6 százalékkal nőtt az új autók forgalomba helyezése az első kilenc hónapban, Franciaországban pedig 4,1 százalékos bővülést regisztráltak. A tisztán elektromos autók értékesítése Franciaországban 79,1 százalékkal, Németországban 58,1 százalékkal, Spanyolországban 39,5 százalékkal, Olaszországban pedig 66,7 százalékkal emelkedett. A hibrid járművek iránti kereslet Olaszországban 20,8 százalékkal, Spanyolországban 20,5 százalékkal nőtt, míg Németországban 4,9 százalékos, Franciaországban pedig 0,6 százalékos bővülést mértek.
Magyarországon január és szeptember között 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba, ami 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az akkumulátoros elektromos autók eladása 30,1 százalékkal, 10 443-ra nőtt, a tölthető hibrideké 111,8 százalékkal, 9834-re emelkedett, a hibrideké pedig 12,7 százalékkal, 54 774-re bővült. A benzinüzemű autók forgalomba helyezése 2,5 százalékkal csökkent, a dízeleké pedig 8,5 százalékkal mérséklődött.
Gyártói bontásban a Volkswagen-csoport maradt a legnagyobb szereplő az EU-ban 2,23 millió eladott autóval, ami 0,7 százalékos növekedés éves összevetésben. A Stellantis 5,1 százalékkal, 1,34 millióra bővítette értékesítését. A BMW-csoport eladásai 4,6 százalékkal, a Mercedes-Benzé 3,6 százalékkal emelkedtek. A gyorsan növekvő márkák közül a kínai BYD 154,4 százalékkal, 206 ezer járműre növelte uniós eladásait, míg az amerikai Tesla 68,9 százalékos bővüléssel 188 ezer autót értékesített az év első kilenc hónapjában.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
