Zöld Közlekedés
TIM-államtitkár: hidrogén üzemanyagcellás motorvonat beszerzéséhez szükséges piackutatást indított a MÁV-Start
Hidrogén üzemanyagcellás motorvonat beszerzéséhez szükséges piackutatást indított a MÁV-Start kedden – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedésért felelős államtitkára a közösségi oldalán.
Vitézy Dávid Facebook-bejegyzése szerint nyilvános előzetes piaci konzultációt, lényegében a közbeszerzési eljárások szabályain belül lefolytatható piackutatást indított a MÁV-Start a potenciális gyártók számára, hogy felmérje, mire képes a járműpiac jelenleg. A hidrogén üzemanyagcellás motorvonatok első kísérleti darabjai már megjelentek Európában. A két piacvezető, az Alstom és a Siemens is bemutatta már a járművét, és több más gyártó is kapott már megrendeléseket Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Az új technológia alapvetően a dízel motorvonatok mellékvonalakon való kiváltását szolgálja – jelezte az államtitkár. A hidrogén üzemanyagcellás hajtás gyakorlati alkalmazása vasúti járművekben még nagyon új, mindegyik gyártó a kísérleti szakaszban van, az első szériákra szóló megrendeléseket adták ki nemrég Németországban. A piacfelmérés éppen ezért nyilvános, bármilyen gyártó jelentkezhet rá, de az iparág szóba jöhető 15 cégének külön is elküldte a MÁV-Start a felhívást – írta.
Az államtitkár szerint a hidrogén üzemanyagcellás motorvonat lehet az egyik megoldás a nem villamosított, főképp regionális vasútvonalak emissziómentes személyszállítására. A dízel motorvonatok cseréje Magyarországon különösen sürgős, de a hagyományos dízel technológiájú motorvonatok a klímavédelmi szempontok miatt lényegében kikopnak a járműgyártók kínálatából, az akkus és a hidrogéncellás technológiában látja a jövőt a vasúti járműipar a nem villamosított vonalakon. A hidrogéncellás járművek előnye az akkusokkal szemben, hogy sokkal nagyobb a hatótávuk, egy töltés akár 1000 kilométerre, azaz több napra is elég, emellett a tartályokat gyorsan, a gázolajéhoz hasonló idő alatt lehet feltölteni. A hidrogéncellás technológia lényege, hogy a járművön tartályokban, nagy nyomáson szállított hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik az üzemanyagcellákon (tehát nem elégetik), és így áramot termelnek. A végtermék víz, amelyet pára formájában a levegőbe lehet engedni vagy hasznosítani lehet például télen a jármű fűtésére, illetve a víztartályok feltöltésére. Alapvetően környezet- és klímabarát technológiáról van szó, főleg, ha a hidrogén előállítása is zöld módon történik, amire szintén van szándék már Magyarországon. Mivel a szerelvény induláskor nagy teljesítményt vesz föl, akkumulátorokat is beépítenek, a kezdeti gyorsításkor ezek is segítik a hajtást, illetve a fékezési energiával lehet őket tölteni – ismertette Vitézy Dávid.
Bejegyzése szerint piacfelmérésről van szó, még maga a vásárlás nem biztos, de a kérdések jól körülírják, hogy ha lesz később beszerzés, milyen paraméterekre lehet számítani. A MÁV-Starttal egy 18 járműves keretszerződésben gondolkodnak, amelyen belül először 6 vonatot lehetne lehívni, majd később legalább hármas csoportokban a többit. A legnagyobb sebesség 140 vagy 160 km/óra lehet, az ülőhelyek száma 120, illetve egyes járművek esetében 180 vagy 200. A piackutatás eredményeként 2022 végéig döntenek a továbblépésről. Ha a technológia hazai alkalmazása mellett döntenek Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájával összhangban, az új motorvonatokat az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére a magyar kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében finanszíroznák – közölte a TIM államtitkára.
mti
Zöld Közlekedés
A debreceni BMW iX3 az elektromos autók élvonalába került
A vártnál sokkal erősebb a kereslet a Debrecenben gyártott iX3 modell iránt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 50 ezer megrendelés érkezett eddig a BMW Group debreceni gyárában készülő iX3 modellre, és a kereslet várhatóan 2026 után is erős marad – mondta Glenn Schmidt, a BMW Group globális fenntarthatóságért felelős alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a modell a vártnál sokkal jobban teljesít, ezért a második műszakot már februárban, az eredetileg tervezettnél korábban elindították a debreceni üzemben, ami a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz, de részleteket nem árult el – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a debreceni gyár sikere a közép- és kelet-európai régióban is pozitív hatást gyakorolhat a beruházásokra és a beszállítói hálózat fejlődésére. A magyarországi gyártás bizonyítja, hogy Európában is lehet nemzetközileg versenyképes elektromos járművet előállítani – fogalmazott.
Emlékeztetett: a Debrecenben gyártott BMW iX3 (a Neue Klasse modellcsalád első tagja) több rangos autóipari díjat is elnyert, így az Év Magyar Autója 2026 díjat, valamint a globális Világ Év Autója és a Világ Év Elektromos Autója elismerést. A társaság az európai piacok közelsége, a kiépült beszállítói háttér, valamint a rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő miatt döntött Debrecen mellett – erősítette meg az alelnök, hozzátéve: a beruházási döntésben a magyar autóipar több évtizedes gyártási tapasztalata is fontos szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy a BMW-csoport nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni vámok vagy egyéb kereskedelmi korlátozások alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtését. A kínai piacot rendkívül erős verseny és innováció jellemzi, ami véleménye szerint hozzájárul a technológiai fejlődéshez és a globális versenyképesség fenntartásához.
Glenn Schmidt kiemelte: a technológiai semlegesség továbbra is alapvető jelentőségű a BWM számára. A vállalat célja, hogy valamennyi ügyféligényt lefedjen, ezért a benzin- és dízelüzemű, plug-in hibrid, elektromos és hidrogén meghajtású modellek egyaránt szerepelnek kínálatában. Ez a technológiai nyitottság és a rugalmasság stabilitást és folytonosságot biztosít a vállalat számára a változékony piaci és szabályozási környezetben, figyelembe véve a fogyasztói igények és az egyes piacok eltérő szabályozásának különbségeit is – mutatott rá. Az autóiparban hosszú távon kiszámítható stratégiai irányokra van szükség – húzta alá az európai szabályozási környezet változásaira utalva. A BMW stratégiájának egyik alapelve, hogy a főbb piacokat lehetőség szerint helyi gyártással szolgálják ki, miközben az iparágat alapvetően globális működés jellemzi – fejtette ki. A Kínában értékesített járműveik több mint 85 százalékát helyben gyártják. Az Egyesült Államokban harminc éve hozták létre a dél-karolinai üzemet, amely ma a vállalat legnagyobb gyára, és az amerikai piacon értékesített autók mintegy felét állítja elő.
Az MTI kérdésére az autóiparban várható konszolidációs folyamatokról szólva elmondta: az iparág sajátossága, hogy egy adott régió vezető autógyártója hosszabb távon jellemzően egy helyi gyártó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Ford és a General Motors tölti be ezt a szerepet. Kínában viszont, ahol erős konszolidáció várható a közeljövőben, szintén egy kínai gyártónak lehet majd a legnagyobb piaci részesedése, és Európában is helyi gyártó maradhat az élen. A sajtóbeszélgetést megelőző, a Transport Research Arena 2026 konferencia keretében tartott előadásában Glenn Schmidt kiemelte: a fenntarthatóság és a versenyképesség egymást erősítő tényezők.
Hangsúlyozta, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes értékláncában, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Hozzátette: a világos és átfogó fenntarthatósági célok hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a vállalatok számára.
Ismertetése szerint egy jármű értékének mintegy 70 százaléka a beszállítóktól származik. A BMW világszerte mintegy 2700 első körös beszállítóval működik együtt, miközben több tízezer második és harmadik körös partner kapcsolódik az ellátási lánchoz. A vállalat ösztönzi partnereit a körforgásos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására – mondta.
A körforgásos gazdaságra épülő működés jelenti az egyetlen hosszú távon fenntartható irányt Európa számára, és a kontinens versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen ennek erősítése – vélekedett. Az előadást követő panelbeszélgetésen elmondta: Kínában úgy nőtt 50 százalék fölé a plug-in hibrid és tisztán elektromos járművek értékesítési aránya, hogy az ország nem tűzte ki célul a teljes elektrifikációt, és nem tiltotta be a belső égésű motorokat. Ehelyett célzott iparpolitikával, valamint a helyi gyártók és beszállítók támogatásával építette fel autóiparát. Ezzel szemben Európában jelenleg alig minden ötödik új jármű elektromos meghajtású, eközben szigorú szabályokat hoztak a teljes elektrifikáció eléréséhez – hívta fel a figyelmet.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
