Zöldinfó
TIM-államtitkár: kifogástalan a Sajó vízminősége
Kifogástalan a Sajó vízminősége, a folyó magyarországi szakaszán szennyeződés nem mutatható ki – ismertette Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szerdai miskolci sajtótájékoztatóján.
A szakpolitikus Miskolc köztisztasági társasága, a Sajóhoz közeli Mirehu telephelyén beszámolt róla, hogy a vízügyi szakemberek rendszeresen tesztelik a víz minőségét, a mérésekben a Mirehu is részt vesz. Hozzátette, a magyar kormány nyomon követi a Sajó-szennyezés után a folyó vízminőségének alakulását, erről a szlovák szakemberekkel is rendszeresen egyeztetnek. A Sajó szlovákiai szakaszán február közepén észlelték a víz vöröses elszíneződését, amelyet az alsósajói vasércbányából kifolyó víz okozott. A tavaszi vizsgálatok eredménye szerint Szlovákiában a folyó vizében a vas mennyisége tizenkétszer volt magasabb a határértéknél, továbbá emelkedett mangán-, szulfát- és arzéntartalmat is kimutattak. Nyár elejére fejezték be az alsósajói bányában a felszíni vizek elterelését, ezzel mintegy 80 százalékkal csökkent a folyóba kerülő szennyező anyag mennyisége.
Csöbör Katalin, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője a város avasi lakótelepének új, földalatti hulladéktárolójáról beszélt a sajtótájékoztatón. Azt mondta: a projekt megvalósítása szeptember végén elkezdődhet, és emlékeztetett rá, hogy a kormány 200 millió forinttal támogatja a beruházást. A képviselő azt mondta, a támogatói okiratot aláírták, a hulladéktároló építése 2023-ban elindulhat. A beruházásnak köszönhetően felszíni területek szabadulhatnak fel az Avason – tette hozzá, és megjegyezte, hogy a világ számos városában működnek ilyen hulladéktárolók, például a felvidéki Szepsiben is.
mti
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
