Zöldinfó

TIM-államtitkár: kifogástalan a Sajó vízminősége

Kifogástalan a Sajó vízminősége, a folyó magyarországi szakaszán szennyeződés nem mutatható ki – ismertette Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szerdai miskolci sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-18

Szerző:

Hell

A szakpolitikus Miskolc köztisztasági társasága, a Sajóhoz közeli Mirehu telephelyén beszámolt róla, hogy a vízügyi szakemberek rendszeresen tesztelik a víz minőségét, a mérésekben a Mirehu is részt vesz. Hozzátette, a magyar kormány nyomon követi a Sajó-szennyezés után a folyó vízminőségének alakulását, erről a szlovák szakemberekkel is rendszeresen egyeztetnek. A Sajó szlovákiai szakaszán február közepén észlelték a víz vöröses elszíneződését, amelyet az alsósajói vasércbányából kifolyó víz okozott. A tavaszi vizsgálatok eredménye szerint Szlovákiában a folyó vizében a vas mennyisége tizenkétszer volt magasabb a határértéknél, továbbá emelkedett mangán-, szulfát- és arzéntartalmat is kimutattak. Nyár elejére fejezték be az alsósajói bányában a felszíni vizek elterelését, ezzel mintegy 80 százalékkal csökkent a folyóba kerülő szennyező anyag mennyisége.

Csöbör Katalin, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője a város avasi lakótelepének új, földalatti hulladéktárolójáról beszélt a sajtótájékoztatón. Azt mondta: a projekt megvalósítása szeptember végén elkezdődhet, és emlékeztetett rá, hogy a kormány 200 millió forinttal támogatja a beruházást. A képviselő azt mondta, a támogatói okiratot aláírták, a hulladéktároló építése 2023-ban elindulhat. A beruházásnak köszönhetően felszíni területek szabadulhatnak fel az Avason – tette hozzá, és megjegyezte, hogy a világ számos városában működnek ilyen hulladéktárolók, például a felvidéki Szepsiben is.

mti

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem Sajó vízminőség

Zöld Energia

5 ok, amiért az új EU-csomag forradalmasítja az energiatárolást

Az Európai Bizottság új tervvel növelné az EU-ban az energiatárolási kapacitást.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2025 utolsó negyedévében elindítja az európai hálózati csomagot, amelynek középpontjában az energiatárolási kapacitás növelése áll – írja az alternativenergia.hu. A cél a tiszta energián alapuló villamosításba történő beruházások ösztönzése. A tagállamok nemzeti energia- és klímapolitikai terveinek (NECP) felülvizsgálata jelenleg zajlik, az ennek részeként nyilvánosságra hozott jogalkotási tervezet alapján az EU tovább fogja egyszerűsíteni és racionalizálni az uniós jogszabályokat, valamint lerövidíteni az engedélyezési időket. Az Európai Unió végrehajtó szervének NECP-jelentésében nyomon követik a térség előrehaladását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése felé, az irányelv alapján 2030-ig 55%-os mérséklésre van szükség. Európa jelenleg mindössze 1%-kal marad el ettől a céltól. Spanyolország, amelynek energiamixében a tiszta energia aránya 47,9%, az EU azon 12 tagállama közé tartozik, amelyek elérték a 42,5%-os célt – az uniós átlag 41%. 2022 és 2024 között a tagállamok mintegy 205 GW megújuló energia kapacitást telepítettek. Az új nap- és szélenergia-kapacitások révén az európai áramfogyasztók a 2021-2023 közötti időszakban mintegy 100 milliárd eurót takaríthattak meg.

Az unió belső energiapiacán a tagállamok NECP-eikben intézkedéseket vezettek be a hálózat rugalmasságának javítására, a piacok stabilizálása és a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése érdekében. Az EB azonban megjegyezte, hogy további intézkedésekre van szükség a határokon átnyúló fejlesztésék érdekében.

„A villamosenergia-hálózatok infrastruktúrájába történő beruházás és a jól integrált európai energiarendszer optimalizálása kulcsfontosságú a tiszta és költséghatékony energetikai átálláshoz az energiaátviteltől az elosztásig” – áll a bizottság közleményében. Egyes tagországok, így Magyarország már most messze meghaladják a 2030-ra kitűzött 15%-os összekapcsoltsági szintet, igaz, más államok, például Görögország jelentős lemaradásban vannak.

Az EU Energiaügyi Szabályozó Hatóságok Együttműködési Ügynökségének becslése szerint 2030-ig további 32 GW határokon átnyúló kapacitást kellene biztosítani. Az Európai Bizottság 2026-ra európai éghajlat-alkalmazkodási tervet terjeszt elő a tagállamok támogatására, ennek részeként különös figyelmet fordítanak az időjárási viszonyoktól függő változásokhoz való alkalmazkodásra.

Tovább olvasom