Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM-államtitkár: kifogástalan a Sajó vízminősége

Kifogástalan a Sajó vízminősége, a folyó magyarországi szakaszán szennyeződés nem mutatható ki – ismertette Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szerdai miskolci sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

A szakpolitikus Miskolc köztisztasági társasága, a Sajóhoz közeli Mirehu telephelyén beszámolt róla, hogy a vízügyi szakemberek rendszeresen tesztelik a víz minőségét, a mérésekben a Mirehu is részt vesz. Hozzátette, a magyar kormány nyomon követi a Sajó-szennyezés után a folyó vízminőségének alakulását, erről a szlovák szakemberekkel is rendszeresen egyeztetnek. A Sajó szlovákiai szakaszán február közepén észlelték a víz vöröses elszíneződését, amelyet az alsósajói vasércbányából kifolyó víz okozott. A tavaszi vizsgálatok eredménye szerint Szlovákiában a folyó vizében a vas mennyisége tizenkétszer volt magasabb a határértéknél, továbbá emelkedett mangán-, szulfát- és arzéntartalmat is kimutattak. Nyár elejére fejezték be az alsósajói bányában a felszíni vizek elterelését, ezzel mintegy 80 százalékkal csökkent a folyóba kerülő szennyező anyag mennyisége.

Csöbör Katalin, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője a város avasi lakótelepének új, földalatti hulladéktárolójáról beszélt a sajtótájékoztatón. Azt mondta: a projekt megvalósítása szeptember végén elkezdődhet, és emlékeztetett rá, hogy a kormány 200 millió forinttal támogatja a beruházást. A képviselő azt mondta, a támogatói okiratot aláírták, a hulladéktároló építése 2023-ban elindulhat. A beruházásnak köszönhetően felszíni területek szabadulhatnak fel az Avason – tette hozzá, és megjegyezte, hogy a világ számos városában működnek ilyen hulladéktárolók, például a felvidéki Szepsiben is.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Netnográfia az állatvédelemről: a társállatok dominálják a magyar online diskurzust

A magyar társadalom kiemelt érdeklődést mutat az állatvédelem iránt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vizsgálat eredményei szerint az állatvédelem folyamatosan erősen jelen van a magyar online közösségi térben, és magas érzelmi elköteleződést vált ki a felhasználókból – írta közleményében az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyarok online állatvédelmi beszélgetéseinek többsége a társállatokról – elsősorban a kutyákról és macskákról – szól, amelyek a diskurzus hetven százalékát teszik ki, jól mutatva, hogy ezek az állatok a legtöbb családban már családtagként vannak jelen. Kisebb arányban fordulnak elő beszélgetések a vadon élő állatokról – medvékről, farkasokról, ragadozó madarakról – és a haszonállatok jóllétével kapcsolatos kérdésekről, de még mindig jelentős számban. A netnográfia, a kutatás módszertana az online közösségi terek megfigyelésére és elemzésére épülő kutatási technika, amely a felhasználók digitális platformokon – közösségi médiában, blogokon és fórumokon – folytatott beszélgetéseit, reakcióit és interakcióit vizsgálja. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók valós időben, a résztvevők viselkedésének befolyásolása nélkül kapjanak képet a társadalmi folyamatokról és véleményekről. A netnográfia így különösen alkalmas olyan érzékeny témák vizsgálatára, mint az állatvédelem, megmutatja, hogyan jelennek meg a társadalmi attitűdök és érzelmek a digitális térben, és milyen mintázatok mentén szerveződik a közösségi aktivitás.

A közlemény szerint a vizsgált időszakban 156 208 állatvédelemmel kapcsolatos megjelenést azonosítottak, amelyekhez összesen 978 490 interakció érkezett az online platformokon. A beszélgetések legnagyobb része, 40,8 százaléka a híroldalak cikkeihez és az azokhoz fűzött kommentekhez kötődik, ezt követik a blogbejegyzések (19,4 százalék) és a Facebookon zajló diskurzusok (19,1 százalék). A beszélgetések volumene elsősorban negatív események, például állatkínzási ügyek hatására ugrott meg. Egy-egy súlyos bántalmazásról szóló hír akár 30-40 ezer reakciót is kiváltott a közösségi médiában, és napokra meghatározta az online diskurzust. A kutatás rávilágított, hogy az állatvédelem témájában az emberek nemcsak olvasnak és reagálnak, hanem cselekednek is: az állatkínzásról szóló hírek hatására gyakran indulnak petíciók, adománygyűjtések és önkéntes akciók, amelyekhez széles körű társadalmi támogatás kapcsolódik.

Ismertetésük szerint a vizsgálat eredményei azt is megmutatták, hogy az állatvédelem olyan ügy, amely erősen megmozgatja a közvéleményt: míg a klímaváltozással kapcsolatos diskurzusoknál tíz megjelenésre jut egy komment, az állatvédelem esetében három megjelenésre jut egy hozzászólás. A beszélgetések túlnyomó része erősen negatív érzelmi töltetű, elsősorban felháborodást és dühöt kifejező reakciókból áll. Emellett jelen vannak a pozitív tartalmú bejegyzések is – például örökbefogadási sikertörténetek vagy állatvédelmi kampányok -, valamint a semleges megnyilvánulások, de jóval kisebb arányban. Mindez jól mutatja, hogy az állatvédelem a magyar társadalom széles rétegeiben intenzív érzelmeket vált ki.

Advertisement

“A kutatás megerősíti, hogy az állatvédelem nem csupán egy szűk réteg ügye, hanem a magyar társadalom széles körét érintő és megmozgató kérdés. Az állatvédelemben megjelenő erős érzelmek és közösségi cselekvési formák társadalomformáló erővel bírnak” – idézték Vetter Szilviát, az Állatvédelmi Központ vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy “a digitális térben megjelenő aktivitás jól jelzi, hogy milyen fontos a pozitív példák és edukációs tartalmak erősítése, hogy a társadalom ne csupán a tragédiák idején foglalkozzon az állatvédelemmel.”
A beszélgetések központi eleme a felelős állattartás, így különösen a kötelező chip, az ivartalanítás, az oltások és az örökbefogadás kérdései. Számos megjelenés foglalkozott a menhelyek helyzetével, az állatvédelmi kampányokkal, valamint a civil szervezetek és influenszerek szerepvállalásával is. A kutatásból kiderült, hogy a vizuális tartalmak – képek és rövid videók – különösen hatékonyan terjesztik az állatvédelmi üzeneteket. A TikTok és az Instagram egyre fontosabb szerepet játszik a fiatalabb generációk megszólításában, míg a Facebook továbbra is meghatározó a közösségi szerveződések és adománygyűjtések terén.

Közölték: a vizsgálat 2022. január és 2024. július között zajlott, és 978 490 online interakciót elemzett, köztük posztokat, kommenteket és megosztásokat a legnépszerűbb közösségi platformokról. A kutatás a Talkwalker elemzőrendszer segítségével, anonimizált adatok felhasználásával készült. A kutatás eredményei az Acta Animalia Hungarica folyóirat legfrissebb számában olvashatók, a tanulmány szerzői Vetter Szilvia, valamint Ritó Evelin és Paulovics Anita, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák