Zöldinfó

TIM: első körben négyszáz közintézményt fűthet korszerű konténerkazán

Már az októberben kezdődő fűtési szezonban négyszáz helyszínen, köznevelési és szociális intézményekben válthatják ki a gázfűtést újonnan beszerzett konténerkazánok. A kormány egymilliárd forinttal támogatja a hazai gyártókapacitás kiépítését – jelentette be keddi közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-25

Szerző:

Hell

A gyors és hatékony intézkedés a földgázfelhasználás mérséklésével hozzájárul az energiaellátás biztonságának erősítéséhez is – hangsúlyozták. A minisztérium emlékeztetett: az elhúzódó háború és a szankciós politika okozta drasztikus energiaár-emelkedés, ellátási nehézségek miatt a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett. A magyar családok védelme érdekében meghozott intézkedések részeként az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs egyes állami épületek alternatív fűtési módokra való átállítását kezdeményezte. A TIM javaslata alapján ez a feladat konténerkazánok üzembe helyezésével teljesíthető. A pelletet, biomasszát elégető eszközök időigényes engedélyeztetés nélkül telepíthetők. A rendszerbe kötést is gyorsan, mindössze néhány nap alatt el lehet végezni – fűzte hozzá a minisztérium. A kormány döntése alapján első körben, már az októberben kezdődő fűtési szezon végéig 400 konténerkazán beszerzéséről és üzembe helyezéséről gondoskodik a TIM. A berendezéseket részben külföldről vásárolhatják meg, de az állam támogatást biztosít a hazai gyártókapacitás kiépítéséhez is. Az egymilliárd forintos hozzájárulás a szükséges beruházás teljes értékének több mint harmadát fedezheti. Részletezték: az új konténerkazánokat elsősorban bölcsődék, óvodák és iskolák, bentlakásos szociális otthonok kaphatják meg. A TIM és a Belügyminisztérium közös munkacsoportot hoz létre a pontos helyszínek beazonosítására és a telepítés sorrendjének meghatározására. A technológia csak ott használható, ahol a hő, meleg víz az épületben lévő radiátorokba, hőcserélőbe bejuttatható. Az alkalmassági kritérium mellett a kiválasztásnál figyelembe veszik a meglévő fűtési rendszer állapotát, működőképességét, a gázfogyasztásban elérhető csökkentés mértékét is. A program a későbbiekben további helyszíneken, szélesebb intézményi körre kiterjesztve folytatódhat – tudatta a TIM közleménye.

mti

Kapcsolódó tartalom:földgáz fűtés kazán

Zöldinfó

Nem a vízhiány a legnagyobb gond – a vízmegtartás lehet a megoldás

Magyarország vízgazdálkodása három területen is beavatkozásra szorul.

Létrehozva:

14 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi vízhálózati szivárgások felszámolása, a jogtalan vízkivételek visszaszorítása, és főképpen a táj vízmegtartásának erősítése szükséges a GKI Gazdaságkutató legújabb elemzése szerint – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött elemzésben ismertetik: Magyarországon a felszín alatti vizekből származik a közüzemi vízszolgáltatók által kezelt víz döntő többsége, a fürdőkben és gyógyászati célú létesítményekben használt víz, de az ipari és mezőgazdasági célú kivétel is jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as adatai szerint ez a kivétel 710 millió köbmétert tett ki. Az illegális vízhasználat mennyiségét az OECD 16 százalékra becsüli, tehát a teljes felszín alatti vízkivétel 850 millió köbméterre becsülhető. A felszíni vízkivétel 260 millió köbméterre, az engedély nélküli fogyasztás beszámításával 310 millió köbméterre tehető. Ez az érték azonban nem tartalmazza a paksi és az egyéb erőművek vízkivételét, ugyanis ezek nagy része visszakerül az élő vizekbe.

Az ipari vízfelhasználás 2020 után nőtt. A felszíni vízkivétel csökkent, de a felszín alatti víznyerés 2023-ig több mint megkétszereződött. A hazai ipar nettó vízfogyasztása 2023-ban 27 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Az azóta átadott akkugyárak valószínűleg jelentősen tovább emelték a felhasználást. A mezőgazdaság területén még nagyobb ütemben nőtt a felhasználás. A klímaváltozásra adott válasz az öntözés erőteljes növelése, ennek eredményeként az agrárium 2023-as vízfelhasználása több mint megháromszorozódott 2010-hez képest. A lakossági fogyasztás csak enyhe ütemben bővült, ugyanakkor a lakosságot kiszolgáló infrastruktúra állapota kritikus, a hálózatba betáplált víz 27 százaléka elszivárog. A veszteség lakossági tarifával számolva évente 50-55 milliárd forint kárt okoz. A vízközműszektor teljes árbevétele 2024-ben 380 milliárd forint volt, önköltsége pedig 500 milliárd forint, a 120 milliárd forintos különbséget költségvetési forrásokból fedezték.

Az elemzés szerint Magyarországon az egy főre jutó elméleti vízkészlet – csaknem évi 11 ezer köbméter – nagynak tűnik a Duna és a Tisza miatt, de ennek 94 százaléka külföldről folyik be, így rendkívül sebezhető az ország. A GKI szerint a jövő kulcsa nem a fogyasztás drasztikus visszavágása, sokkal inkább szemléletváltásra lenne szükség. Az elemzésben a csőhálózati szivárgások felszámolása és a jogtalan vízkivételek kifehérítése mellett kiemelték a táj vízmegtartásának erősítését. Példaként említették az ellenőrzött elárasztásokat, a csatornahálózat átalakítását, illetve a szántóföldi művelés feladását a mélyebb fekvésű területeken, illetve azok felváltását erdőkkel, fás legelőkkel, amelyek sokkal jobban bírják és tartják a vizet.

Tovább olvasom