Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

TIM: első körben négyszáz közintézményt fűthet korszerű konténerkazán

Már az októberben kezdődő fűtési szezonban négyszáz helyszínen, köznevelési és szociális intézményekben válthatják ki a gázfűtést újonnan beszerzett konténerkazánok. A kormány egymilliárd forinttal támogatja a hazai gyártókapacitás kiépítését – jelentette be keddi közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Létrehozva:

|

A gyors és hatékony intézkedés a földgázfelhasználás mérséklésével hozzájárul az energiaellátás biztonságának erősítéséhez is – hangsúlyozták. A minisztérium emlékeztetett: az elhúzódó háború és a szankciós politika okozta drasztikus energiaár-emelkedés, ellátási nehézségek miatt a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett. A magyar családok védelme érdekében meghozott intézkedések részeként az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs egyes állami épületek alternatív fűtési módokra való átállítását kezdeményezte. A TIM javaslata alapján ez a feladat konténerkazánok üzembe helyezésével teljesíthető. A pelletet, biomasszát elégető eszközök időigényes engedélyeztetés nélkül telepíthetők. A rendszerbe kötést is gyorsan, mindössze néhány nap alatt el lehet végezni – fűzte hozzá a minisztérium. A kormány döntése alapján első körben, már az októberben kezdődő fűtési szezon végéig 400 konténerkazán beszerzéséről és üzembe helyezéséről gondoskodik a TIM. A berendezéseket részben külföldről vásárolhatják meg, de az állam támogatást biztosít a hazai gyártókapacitás kiépítéséhez is. Az egymilliárd forintos hozzájárulás a szükséges beruházás teljes értékének több mint harmadát fedezheti. Részletezték: az új konténerkazánokat elsősorban bölcsődék, óvodák és iskolák, bentlakásos szociális otthonok kaphatják meg. A TIM és a Belügyminisztérium közös munkacsoportot hoz létre a pontos helyszínek beazonosítására és a telepítés sorrendjének meghatározására. A technológia csak ott használható, ahol a hő, meleg víz az épületben lévő radiátorokba, hőcserélőbe bejuttatható. Az alkalmassági kritérium mellett a kiválasztásnál figyelembe veszik a meglévő fűtési rendszer állapotát, működőképességét, a gázfogyasztásban elérhető csökkentés mértékét is. A program a későbbiekben további helyszíneken, szélesebb intézményi körre kiterjesztve folytatódhat – tudatta a TIM közleménye.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák