Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tiszaújvárosban épül hazánk legmodernebb, alacsony kibocsátású erőműve

Aláírták az MVM Tisza Erőmű Kft. (MVM Tisza) tiszaújvárosi telephelyén megvalósuló Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) beruházásának finanszírozását.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint beruházás célja egy 1000 megawatt teljesítménykategóriájú, két blokkból álló, részben hidrogén tüzelésére alkalmas, magas hatásfokú és alacsony széndioxid-intenzitású erőmű megépítése – írja az alternativenergia.hu. A tiszaújvárosi létesítmény a növekvő hazai áramigények kiszolgálását, további megújuló kapacitások rendszerbe illesztését támogatja. Az új alaperőmű az importkitettségek csökkentésével erősíti az energiaszuverenitást, és hozzájárul az energiaátmenethez is. “Magyarország energetikai rendszerének fejlesztése fontos mérföldkőhöz ért azzal, hogy létrejött a megállapodás az ország legnagyobb, korszerű technológiával létesülő gázerőművének finanszírozásáról” – áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint a 11 bank által nyújtandó szindikált hitel előnyös feltételek mellett biztosít több mint 1,2 milliárd euró finanszírozást az erőmű megépítéséhez. A hitelmegállapodás az olasz SACE S.p.A. exporthitelügynökség biztosításával fedezett, futamideje 16 év, mérete alapján pedig az MVM történetének legnagyobb hitelkerete. A hitelmegállapodás a Citibank, N.A. London Branch és az ING, mint megbízott főszervezők és az Intesa Sanpaolo S.p.A., London Branch, mint hitelkeret és ECA ügynök közreműködésével jött létre. Emlékeztettek: az erőmű főberendezéseinek – többek között a gáz- és gőzturbinának, a hőhasznosító kazánnak és a generátoroknak – a leszállítására, a blokkokhoz tartozó épületek és építmények tervezési, beszerzési és kivitelezési (EPC) feladataira közbeszerzési eljárást folytattak le. A beruházás kivitelezésére a Calik Enerji Swiss AG és az Ansaldo Energia S.p.A által alkotott nemzetközi konzorcium kapott megbízást az idén áprilisban, Budapesten aláírt szerződés alapján.

A hitelmegállapodás aláírása és az új erőmű létesítése az ország villamosenergia-termelése és a rendszer fenntarthatósága, stabilitása szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű fejlemény. A fejlesztés mérete és jelentősége alapján az MVM Csoport legfontosabb beruházásai közé tartozik – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák