Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tízből négy család tervezi korszerűsíteni otthonát egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

A magyar háztartások 53 százaléka kizárólag az energiafogyasztás csökkentésével próbál lefaragni a költségeiből, 41 százalék ugyanakkor felújítást tervez a rezsi csökkentése érdekében, és az energetikai korszerűsítéshez 24 százalék hitelt is felvenne – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített friss, reprezentatív kutatásból.

Az MTI-hez kedden elküldött összefoglaló szerint az áramár változása többeket érint (51 százalék), mint a gázár változása (41 százalék). Átlagban 10-60 ezer forinttal nő a megkérdezettek rezsiszámlája, az emelkedő rezsiköltségek kifizetése a válaszadók 59 százalékának kihívást jelent. A válaszadók 54 százaléka nem tartja korszerűnek lakóhelyét, és a nagy többség nem is újította fel azt az elmúlt öt évben. Akik felújítás mellett döntöttek a közelmúltban, azok leginkább a nyílászárókat cserélték (25 százalék), illetve a szigetelést és a fűtési rendszert korszerűsítették (15-15 százalék). A közeljövőben felújítást tervezők a hőmegtartást igyekeznek leginkább fejleszteni, a nyílászárókat 50 százalékuk cserélné ki, hőszigetelést 45 százalékuk végeztetne. Népszerűek a megújuló energiát használó berendezések is, a válaszadók 38 százaléka tervezi ezek beszerzését, 35 százalék pedig energiatakarékos háztartási gépeket vásárolna.

A válaszadók 47 százaléka 1 és 10 millió forint közötti összeget költene a korszerűsítésre, 52 százaléka pedig 100 ezer és 1 millió forint közötti összeget. Mindezt 52 százalék saját megtakarításból fedezné.
A válaszadóknak csak 10 százaléka igényelt korábban hitelt energetikai felújításhoz, a jövőben viszont 24 százalékuk vállalná be ezt, leginkább 1-5 millió forint közötti összegig, főként 1 és 10 év közötti futamidővel.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák