Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tízből négy család tervezi korszerűsíteni otthonát egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

A magyar háztartások 53 százaléka kizárólag az energiafogyasztás csökkentésével próbál lefaragni a költségeiből, 41 százalék ugyanakkor felújítást tervez a rezsi csökkentése érdekében, és az energetikai korszerűsítéshez 24 százalék hitelt is felvenne – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített friss, reprezentatív kutatásból.

Az MTI-hez kedden elküldött összefoglaló szerint az áramár változása többeket érint (51 százalék), mint a gázár változása (41 százalék). Átlagban 10-60 ezer forinttal nő a megkérdezettek rezsiszámlája, az emelkedő rezsiköltségek kifizetése a válaszadók 59 százalékának kihívást jelent. A válaszadók 54 százaléka nem tartja korszerűnek lakóhelyét, és a nagy többség nem is újította fel azt az elmúlt öt évben. Akik felújítás mellett döntöttek a közelmúltban, azok leginkább a nyílászárókat cserélték (25 százalék), illetve a szigetelést és a fűtési rendszert korszerűsítették (15-15 százalék). A közeljövőben felújítást tervezők a hőmegtartást igyekeznek leginkább fejleszteni, a nyílászárókat 50 százalékuk cserélné ki, hőszigetelést 45 százalékuk végeztetne. Népszerűek a megújuló energiát használó berendezések is, a válaszadók 38 százaléka tervezi ezek beszerzését, 35 százalék pedig energiatakarékos háztartási gépeket vásárolna.

A válaszadók 47 százaléka 1 és 10 millió forint közötti összeget költene a korszerűsítésre, 52 százaléka pedig 100 ezer és 1 millió forint közötti összeget. Mindezt 52 százalék saját megtakarításból fedezné.
A válaszadóknak csak 10 százaléka igényelt korábban hitelt energetikai felújításhoz, a jövőben viszont 24 százalékuk vállalná be ezt, leginkább 1-5 millió forint közötti összegig, főként 1 és 10 év közötti futamidővel.

Advertisement

Zöldinfó

Átszabják az energiahatékonysági rendszert, már 2027-ben életbe léphet

Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) az iparági egyeztetések alapján – mondta Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten. Kiemelte: céljuk, hogy az EKR kiszámítható és fenntarthatóbb rendszer legyen, amely valódi energiamegtakarítást eredményez az ipari és lakossági felhasználóknál egyaránt – írja az alternativenergia.hu. A mostani EKR-rel a fő gond az, hogy forrásai alacsony hatásfokkal hasznosulnak, és lehetőséget ad a visszaélésekre – tette hozzá. Az EKR európai uniós elvárás alapján működik a tagországokban, Magyarországon 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók és energiakereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső energiafelhasználóknál.

Az államtitkár kifejtette, fontos, hogy az EKR-ben valós megtakarításokat eredményező fejlesztések valósuljanak meg, amelyek gazdaságilag a legtöbb hasznot hozzák. Tótth András ismertette, a tervek szerint az új EKR-hez szükséges jogszabályokat még az idén elfogadják, és 2027. január elsejétől lépnek hatályba. A tervezett változtatásokról elmondta: az új EKR elsősorban az ipart motiválja majd transzparensen az energiafelhasználás csökkentésére, a lakosságnál pedig főként az energiaszegényebb háztartásokban keletkezhetnek megtakarítások.

Az új rendszer minimalizálja a visszaéléseket a több és célzott ellenőrzéssel, a szigorúbb szankcióval – emelte ki. Szakértők bevonásával átdolgozzák az EKR-ben megvalósítható projekteket felsoroló katalógust, a vitatott elemeket törlik, javítják. Ezzel a munkával várhatóan jövő év tavaszára készülnek el – tette hozzá. Céljuk, hogy a rendszer olyan stabil, kiszámítható kereteket adjon az energiaszektornak, amelyet legalább négy évig nem kell módosítani – mondta Tótth András.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák