Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat

Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.

Létrehozva:

|

Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.

Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

Advertisement

Zöld Energia

Zöld fordulat napfényből: hogyan lett Magyarország napelemes nagyhatalom?

A mi felelősségünk az, hogy úgy használjuk bolygónk erőforrásait, hogy a gyerekeink és az unokáink életlehetőségei megmaradjanak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Zöld átmenet, energia, akkumulátortechnológia – Hol állunk, merre tartunk? című előadásában idézte a meteorológiai világszervezet jelentését, amely szerint a hőerőművek egyharmada olyan helyén működik a világnak, ami vízhiányos, tehát nincsen elegendő mennyiségű víz a hőerőmű hűtéséhez – ismertette az alternativenergia.hu. A vízerőművek közül minden tizedik olyan helyen van, ahol már nincs elegendő víz a folyóban és a tározóban ahhoz, hogy a vízerőművet megfelelő kapacitással tudják működtetni – közölte. Áder János elmondta, hogy Magyarországon a megtermelt energia több mint 43 százaléka nukleáris alapú, ezt Pakson állítjuk elő. További több mint egyharmada még mindig fosszilis, ennek a nagy része gáz. Mintegy 21 százalék a megújuló – több mint kétharmadában naperőművekben előállított – energia.

A tervek között szerepel a villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia arányának növelése – ismertette. Magyarországon az elmúlt években minden évben megdupláztuk a naperőművi kapacitást, aminek a következtében ma már nyolcezer megawatt beépített naperőművi kapacitás van. A beépített nyolcezer megawatt 25 százaléka ténylegesen alkalmas lesz majd energiatermelésre – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt tizenkétezer megawatt kapacitásra tervezik bővíteni. Az energiatermelésen belül a napenergia arányát tekintve Magyarország az Európai Unió első helyén áll az elmúlt évek fejlesztései révén – emelte ki.

Megemlítette, hogy épül majd egy gázerőmű is. Előadásában a volt köztársasági elnök beszélt arról, hogy az akkumulátorok a mindennapi életünk részévé váltak. Európában negyven helyen gyártanak már akkumulátorokat, emellett tíz üzemet építenek, és másik tízet terveznek. “Európa az akkumulátoripar fejlesztése irányába halad, tetszik vagy nem tetszik nekünk” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az akkumulátorok gyártásánál szigorú környezetvédelmi szabályokat kell betartani, és rendszeresen ellenőrzik az ilyen üzemek működését. Hozzátette: kutatások zajlanak az akkumulátortechnológia területén, a minél környezetbarátabb előállítás, újrahasznosítás érdekében. A Planet Budapest 2026 második napján, február 26-án egy erről szóló magyar fejlesztést mutatnak majd be – jelezte Áder János.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák