Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat

Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.

Létrehozva:

|

Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.

Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

Advertisement

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Advertisement

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák