

Zöld Energia
Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat
Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.
Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.
A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.
Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

Zöld Energia
Helyi valuta, közösségi fogyasztás – lehet-e ez a jövő energiája?
A Rosières naperőművel a cél az volt, hogy a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyom.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egyedi gazdasági modelljével tűnik ki a fotovoltaikus erőművek közül a délközép-franciaországi Haute-Loire megyében található, 300 kWp névleges teljesítményű Rosières naperőmű – számol be a PV Magazine. A létesítmény egy korábbi hulladéklerakó helyén épült, és ötvözi a kollektív sajátfogyasztást és az áram helyi pénznemben történő értékesítését. A termelés körülbelül 10%-át a helyi hulladékgazdálkodási vállalat, a SICTOM Emblavez-Meygal és a Puy-en-Velay városi terület fogyasztja el, az arány más helyi szereplők későbbi csatlakozásával még növekedhet. A legnagyobb újítás a felesleges villamos energia értékesítésében rejlik, az energiát a Haute-Loire térségben forgalomban lévő lien nevű helyi valutában vásárolja meg az Energie d’Ici hatóság és energiaszolgáltató. „Az energia helyi pénznemben történő fizetésével ez a projekt elősegíti a rövid ellátási láncokat, mind gazdasági, mind energetikai szempontból” – mondta Yann Petroff lien-koordinátor. „Ez egy nagy lépés egy rugalmasabb, a helyi közösségekben mélyebben gyökerező rendszer felé” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ez egy egyedülálló módja az értékmegosztással és a helyi gazdasági előnyökkel kapcsolatos gondolkodásban.
További érdekesség, hogy a 736 fotovoltaikus panel nyers fa szerkezetekre van felszerelve, amelyek fenntarthatóan kezelt helyi erdőkből származnak, elkészítésükért pedig a Mecowood cég felelős. Ez a megoldás, amely nem igényel földmunkát vagy betont, lehetővé teszi a rehabilitált területen történő visszafordítható integrációt.
A projektet az ERE43, egy helyi kollektív érdekű szövetkezet (SCIC) fejlesztette ki, a finanszírozást a Nef, egy szakembereket és magánszemélyeket tömörítő banki szövetkezet hiteleiből oldották meg. „A projektet úgy terveztük, hogy ökológiai lábnyomát minimálisra csökkentsük, miközben a helyi előnyöket maximalizáljuk” – mondta Jacques Villevieille, az ERE42 vezetője. „Az Énergie d’ici részvétele és a lien felhasználása tovább erősíti elkötelezettségünket a szolidaritáson alapuló energiamodell iránt” – emelte ki. A különleges naperőművet május 24-én avatják fel.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta