Zöld Energia
Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat
Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.
Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.
A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.
Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.
Zöld Energia
Állami támogatással javulhat a napelemes rendszerek megtérülése és az energiabiztonság
Az Otthoni Energiatároló Program elsősorban azoknak a napelemeseknek lehet hasznos, akik bruttó elszámolási rendszerbe kerültek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Új lendületet adhat a hazai napelemes piacnak az Otthoni Energiatároló Program, amely akár 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít napelemekhez kapcsolódó energiatároló rendszerek telepítésére – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A konstrukció különösen azoknak a háztartásoknak jelent komoly segítséget, amelyek a bruttó elszámolási rendszerbe kerültek, és így a hálózatba visszatáplált energia alacsonyabb átvételi ára miatt romló megtérüléssel szembesültek. A 2026. február 2-án elstartolt lakossági pályázaton meglévő és újonnan telepítendő napelemekkel egyaránt lehet indulni. A 100 milliárd forint összkeretű programból maximum 2,5 millió forint nyerhetnek el a résztvevők.
„Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – mondta Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója. Mint hangsúlyozta: a pályázat támogatja a bruttó elszámolási rendszerbe kényszerült háztartások önfogyasztási arányának maximalizálását, így pedig mérsékli a hálózati kitettséget, miközben növeli az egyéni energiabiztonságot.
Az energiatárolás lehetővé teszi, hogy a nappal megtermelt áram ne alacsony áron kerüljön vissza a rendszerbe, hanem a háztartás este vagy csúcsidőben használja fel. Ez nemcsak gazdaságosabb működést eredményez, hanem kiszámíthatóbbá is teszi az energiafelhasználást.
Koszorús Zsolt szerint iparági szempontból a kezdeményezés túlmutat az egyéni beruházásokon: a modern lítiumtechnológiás akkumulátorok, különösen a LiFePO4 rendszerek elterjedése gyorsulhat, miközben a telepítői piac műszaki színvonala is emelkedik. A szakértő úgy véli, a program ösztönzi a telepítői piac technológiai fejlődését és a rendszerszintű hálózati rugalmasság megteremtését is.
A decentralizált energiatárolók képesek a termelési és fogyasztási csúcsok közötti időkülönbség áthidalására, csökkentve a kisfeszültségű hálózat terhelését és a feszültségingadozásokat. A támogatás így nem csupán a lakosság számára előnyös, hanem a teljes villamosenergia-rendszer stabilitását is erősítheti.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
