Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat

Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.

Létrehozva:

|

Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.

Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

Advertisement

Zöld Energia

Új korszakot nyit Kína 100 megawattos hőerőműve

Kína napenergiára épülő hőerőművekké alakítja át nem hasznosított területeit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína északnyugati részén, a Kanszu tartománybeli Csiucsüan város közelében üzembe helyezték a Csinta nevű, több energiaforrást hasznosító, 100 megawattos, olvadt sóval működő napkollektoros hőerőművet, amely a Góbi és más sivatagi terméketlen területeken megvalósított projektek közül a legnagyobb ilyen típusú létesítmény az országban – tudatta az alternativenergia.hu. A jelentés szerint az erőműben több mint 25 ezer, koncentrikus körökben elhelyezett heliosztát (a nap mozgását követő és a sugarát egy irányba terelő eszköz) működik, amelyek együttesen 770 ezer négyzetméternyi tükröző felületet alkotnak. A tükrök a napfényt egy központi hőelnyelő toronyra irányítják, ahol az olvadt sót 550 Celsius-fok fölé hevítik, majd a hőtartályokban tárolják, és később gőztermelésre, illetve villamosenergia-előállítására használják fel. “A létesítmény június óta csatlakozik az elektromos hálózathoz, éves termelése várhatóan eléri az 1,45 milliárd kilowattórát, ami mintegy 480 ezer tonna szabványos szén felhasználását váltja ki” – közölte Huang Lu-san, a projekt helyettes vezetője.

Kanszu tartomány Kína egyik legkedvezőbb térsége a szél- és napenergia fejlesztésére: a tartomány területének fele, mintegy 197 ezer négyzetkilométer jelenleg nem hasznosított terület. “A tartományban jelenleg 620 megawatt beépített napkollektoros hőerőművi kapacitás működik. A térség nagy projektje a jümeni, 100 megawattos, lineáris Fresnel-rendszerű, olvadt sót használó napkollektoros hőerőmű, amely alacsonyabb építési és karbantartási igénnyel működik, és évente mintegy 1,7 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet” – mondta el Csu Ji, az állomás termelési és üzemeltetési vezetője.

A kínai nemzeti energiaügyi hivatal adatai szerint az idei első három negyedévben összesen 240 millió kilowatt új napenergia-kapacitás létesült. A kormányzati intézkedések és a piaci kereslet hatására technológiai áttörések születtek az alapanyagok és berendezések terén, ami a kapcsolódó iparágak, így az üveg-, acél- és sóipar fejlődését is élénkíti.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák