Zöld Energia

Tízezer háztartással bővült tavaly a bécsi távhőhálózat

Az elmúlt évben több mint nyolcvanmillió eurót fordított a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie a bécsi távhő dekarbonizálására és a hálózat bővítésére. Tízezer új ügyfél, 12,5 kilométernyi új vezeték és Európa legnagyobb hőszivattyúja az eredmény.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-15

Szerző:

Vanessza

Több mint 1.300 kilométeres vezetékhálózatával a bécsi távhő már most is Európa legjobbjai közé tartozik. Tavaly 12,5 kilométerrel, négy területi hőközponttal és kétszáz épülettel – ami tízezer lakást jelent – bővült az osztrák főváros távhő-hálózata. Ez azt jelenti, hogy a Wien Energie már 460 ezer háztartást és nyolcezer üzleti ügyfelet lát el távhővel. Mivel a cél, hogy 2040-re Bécs és a távhőellátás is klímasemleges legyen, tovább bővítik és dekarbonizálják a távhőhálózatot.

A Wien Energie az elkövetkező években 50 millió eurót fordít arra, hogy négy kísérleti területen – Rossauban, a Gumpendorfer Straßén, az Aliiertenviertelben és a Huber-Blockban – kiépítse a távhőt és annyi tapasztalatot szerezzen a további bővítésekhez valamint az alternatív fűtési megoldások kiépítésében, amennyit csak tud. Közben folyamatosan bővítik a távhőhálózatot a sűrűn lakott belső kerületekben és az elkövetkező öt évben egymillárd eurót fordítanak arra, hogy függetlenné váljanak a földgáztól. Így a jövőben sem az energiaválságtól, sem a robbanásszerűen megugró energiaáraktól nem kell többé tartaniuk. Jelenleg a bécsi távhő bő fele földgázalapú kapcsolt energiatermelésből származik, egyharmada a hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából valamint ipari hulladékhő, föld- és környezeti hő felhasználásából.

Annak érdekében, hogy 2040-re sikerüljön elérni a kitűzött klímasemlegességet, nagy szerepet szánnak a hőszivattyúknak és a mélységi geotermiának. Tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A Wien Energie célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát. Ráadásul a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe nemcsak a gázfüggetlenséget javítaná és a környezetnek tesz jót, de a fogyasztók pénztárcájának is. A Wien Energie ugyanis már egy olyan tarifarendszeren dolgozik, amely arányosan tükrözi a megújuló energiaforrások felhasználását az energiamixben.

Kapcsolódó tartalom:energia épület fűtés háztartás lakás távhő távhőellátás tél

Zöld Energia

Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrásmennyiséggel segíti a geotermia hazai térnyerését.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-08-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pályázati honlapon csütörtöktől augusztus végéig véleményezhető a földhőre a legtöbb forrást biztosító programelem – írja az alternativenergia.hu. A harmadik tematikus felhívás több mint 20 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönzi a geotermikus hőtermelő beruházásokat Budapesten kívül az ország bármely részében – tájékoztatta a tárca az MTI-t. A földhő hasznosítása az összesen több mint 42 milliárd állami hozzájárulás jóvoltából a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat – emelték ki. A közleményben emlékeztettek: az Energiaügyi Minisztérium a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyerése érdekében tavaly alkotta meg a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A dokumentumban rögzített alapvető cél, hogy 2030-ra a hazai felhasználás megduplázódjon, vagyis a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növekedjen. A koncepció szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből és az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget.

Mint írták, a Jedlik Ányos Energetikai Program három geotermikus pályázattal is segíti a hasznosítási célok elérését. A társadalmi egyeztetéseken augusztusban már átesett két felhívást most a legnagyobb keretösszegű támogatási lehetőség véleményeztetése követi. A programban kínált kamatmentes kölcsön összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A földhő hasznosítási kedvezményes hitelkonstrukció tervezetéhez 2025. augusztus 31-ig várják az észrevételeket. A tárca közleménye szerint ezzel teljessé vált a Jedlik-program földhőtámogatási palettája. Az új pályázat mellett a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását 12 milliárd forintos pályázat mozdíthatja elő. Az első geotermikus termelő kút fúrásához különálló programelemben további 10 milliárd forint támogatás válik elérhetővé idén ősszel.

A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához. A Jedlik Ányos Energetikai Program pályázati támogatásai e lehetőségek hatékony kiaknázását szolgálják minden korábbit meghaladó állami ráfordítással – áll a tárca közleményében.

Tovább olvasom