Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra

1,85 milliárd zlotyi támogatást biztosítottak a Mój Prąd programban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lengyel Mój Prąd (Az én áramom) program hatodik fordulójában rekordösszegű, 1,85 milliárd zlotyinyi (mintegy 170 milliárd forintnyi) támogatást biztosított – számol be az alternativenergia.hu. A visszatérítési program prosumereknek, vagyis termelőknek és fogyasztóknak nyújt finanszírozást mikro-fotovoltaikus eszközök, valamint villamosenergia- és hőtároló berendezések telepítéséhez. Az eredetileg 2024 szeptemberében megnyílt pályázati programra összesen 400 millió zlotyi állt rendelkezésre, de a Mój Prąd 6.0 költségvetését több mint négyszeresére emelték, hogy kielégítsék a rekordszintű igényeket. Összesen 121 ezer pályázatot nyújtottak be, ebből 114 ezer mikro-napenergia-berendezésekre vonatkozott. Körülbelül 74 ezer pályázatban kértek támogatást villamosenergia-tárolós beruházáshoz, valamint több mint 20 ezer esetben hőtároló létesítéséhez. A teljes költségvetésből több mint 1 milliárd zlotyit igényeltek energiatárolók számára.

A mostani volt az első forduló, amelyben követelményként bevezették, hogy 2024 augusztusa után csatlakozásra benyújtott mikroberendezésekhez villamosenergia- és/vagy energiatárolót kell telepíteni. Ennek eredményeként az energiatárolás aránya a benyújtott pályázatokban a Mój Prąd 6.0 program esetében 60% volt, szemben az 5.0 11%-ával és a 4.0 4%-ával. A Mój Prąd 6.0 keretében támogatott energiatároló eszközök átlagos kapacitása körülbelül 5 kWh volt.

Paweł Augustyn, a Lengyel Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap alelnöke szerint ez a felfelé ívelő tendencia jól mutatja, hogy az alap milyen fontos szerepet játszik a prosumerek energiafüggetlenségének és az energiaellátó rendszer biztonságának megteremtésében. Hozzátette, hogy ez volt az első olyan program, amelynek pályázati eljárása több mint egy évig tartott. „Az ilyen hosszú pályázati időszak lehetővé tette, hogy a programhoz széles körű prosumer csoportok férjenek hozzá” – nyilatkozta. A programot teljes egészében az Európai Infrastruktúra-, Éghajlat- és Környezetvédelmi Alap (FEnIKS 2021–2027) finanszírozza. Létrehozása óta 3,4 GW teljesítményű napenergia-mikroberendezések támogatására fordítottak forrásokat.

Advertisement

Az Ember nevű agytröszt által a hónap elején közzétett jelentés szerint Lengyelország kumulált napenergia-kapacitása jelenleg meghaladja a 23 GW-ot. Idén júniusban Lengyelországban több mint 1,5 millió napenergia-prosumer volt.

Advertisement

Zöld Energia

Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot

Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.

Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák