Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.

Az idei felmérés kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 ezer 867 bagoly minimum 5 millió 200 ezer 125 mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban.

Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 130 tonna. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Új korszak a karbonkibocsátás csökkentésében

A tervek szerint halad a Danube Removals szén-dioxid-tárolási projekt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tervek szerint halad a Danube Removals, a bioetanolt gyártó Pannonia Bio Zrt. dunaföldvári üzemében keletkező szén-dioxid geológiai tárolási projektje, amely az Európai Unió Innovációs Alapjának 48 millió eurós támogatásával zajlik – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság honlapjának ismertetése szerint a 2024. májusban kezdődött projekt célja évente 500 ezer tonnányi, a dunaföldvári üzemben az erjedés és a lebomlás során keletkező szén-dioxid összegyűjtése, majd tárolása. Az ütemezés szerint a jövő év szeptemberétől működő rendszert 2037-ig kell fenntartani. A projekt keretében a Pannonia Bio üzeme mellett épül egy kompresszorállomás, amely a szén-dioxidot sűríti össze, egy 10-15 kilométer hosszú csővezeték, amelyen három besajtoló kúthoz szállítja a szén-dioxidot, és fúrnak két monitoring kutat is.

A szén-dioxidot körülbelül 1500 méter mélyre, a Pannon-medence sós víztartó rétegébe préselik le, amely több mint ezer évig alkalmas a tárolásra. Az EB szerint a javasolt modell akár több tízmillió tonna szén-dioxid tárolására is alkalmas lehet a Pannon-medencében. A fejlesztésben a Clon Bio – a Pannonia Bio Zrt. tulajdonosa – mellett részt vesz az EMOV Ltd. brit energiacég és az OGD Green Storage Kft. is. A Pannonia Bio az MTI érdeklődésére azt írta, a projekt megvalósítása az eredeti terveknek megfelelően halad, jelenleg az első kutató- és tesztkút előkészítése zajlik, a projekt várható indulása ugyanakkor továbbra is több jövőbeli mérföldkő teljesülésétől függ.

A 2009-ben alapított cég közölte azt is, hogy 2025-ben az elmúlt évekhez hasonlóan csaknem 1,3 millió tonna kukoricát dolgozott fel, amelyből körülbelül 550 millió liter bioetanolt és jelentős mennyiségű, az élelmiszer- és takarmányiparban hasznosítható fehérjeterméket, valamint biogén szén-dioxidot állítottak elő. A feldolgozott kukorica növekedése során hozzávetőleg 500 ezer tonna biogén szén-dioxidot kötött meg, amelyet a biofinomítási folyamat során hasznosítanak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák