Zöldinfó
Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon
Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.
Az idei felmérés kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 ezer 867 bagoly minimum 5 millió 200 ezer 125 mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban.
Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 130 tonna. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés
Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.
Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.
A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
