Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.

Az idei felmérés kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 ezer 867 bagoly minimum 5 millió 200 ezer 125 mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban.

Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 130 tonna. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Új lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére

Továbbra is segítik a vidéki önkormányzatok zártkerti fejlesztéseit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A vidéki térségek gazdasági, környezeti és közösségi megerősítését szolgálja az a 2 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amelyet az Agrárminisztérium (AM) júliustól nyit meg a vidéki önkormányzatok számára a zártkerti területek fejlesztésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter az AM közleménye szerint. A miniszter hozzátette, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett felhívásban legfeljebb 50 millió forint támogatás igényelhető, kiemelten magas, akár 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – tette hozzá az alternativenergia.hu. A kérelmek benyújtására első körben július 2. és 15. között lesz lehetőség, a teljes benyújtási időszak pedig 2026. október 28-ig tart – áll a közleményben. A miniszter kifejtette, a korábban kizárólag hazai forrásból finanszírozott Zártkert Program 3 felhívásán 2017-2021 között 668 önkormányzat nyert el támogatást, mintegy 10 milliárd forint összegben. A korábbi program népszerűsége miatt döntött úgy az agrártárca, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében ismét meghirdeti a kiírást – írták.

A felhívás célja a zártkerti területek fejlesztése és azok mezőgazdasági hasznosításának elősegítése, a zártkerti életforma fennmaradása, az önellátás erősítése, illetve a vidéki táj értékeinek megőrzése. Az uniós forrással, amelyhez 80 százalékos hazai finanszírozás társul, az érintett önkormányzatoknak lehetősége nyílik a zártkertek megközelíthetőségének és az ivóvízellátást szolgáló fejlesztéseknek, a villamosenergia-ellátást biztosító, a vadvédelmet és a vadgazdálkodást szolgáló fejlesztéseknek a megvalósítására, a kulturális örökség megőrzése és a közösségi értékteremtés erősítése mellett – tették hozzá.

A kormány komplex módon segíti a vidék gazdaságának fejlődését, a kis- és közepes gazdaságok fizetőképességének fenntartásától, azok beruházásain át, egészen a vidéki önkormányzatok számára biztosított forrásokig, ugyanis kiemelt figyelmet fordít azokra az önkormányzati fejlesztésekre, amelyekkel a kistelepülések lakosságmegtartó ereje egyszerre fokozható a helyi értékek megőrzésével – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák