Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.

Az idei felmérés kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 ezer 867 bagoly minimum 5 millió 200 ezer 125 mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban.

Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 130 tonna. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről – olvasható a közleményben.

Zöldinfó

A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak

A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak, ami ellen közösen kell tenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Kiemelték, a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is.

Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is van. A legjobb megoldás, hogy a munkát a téli, nyugalmi időszakban végzik el. Különösen a települési famatuzsálemek esetén pedig a visszavágás, a magas törzsmeghagyásos kivágás, vagy az emlékmű jellegű megőrzés is ott van a lehetőségek között – írták a közleményben. Fontos a lakossági aktivitás, pusztítással szembesülve az emberek értesítsék a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű, például bizonyító fotók készítésével okostelefonnal, néhány soros tájékoztató e-mail küldésével a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére – tájékoztatott a MME.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák