Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.

Az idei felmérés kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 ezer 867 bagoly minimum 5 millió 200 ezer 125 mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban.

Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 130 tonna. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Zöld tanösvény a természetért: megnyílt a Zümmögő sétány

Beporzóbarát kerttel bővült a budapesti Állatkert növénykerti része.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben szombaton a BeporZOOna elnevezésű új kert, amely a növényeket beporzó rovarok védelme mellett oktatási célokat is szolgál – írja az alternativenergia.hu. Az intézmény MTI-hez elküldött közleménye szerint az új kert menedéket és táplálékot nyújt a vadméheknek, poszméheknek, fadongóknak, lepkéknek, zengőlegyeknek és más viráglátogató rovaroknak. A tanösvényként is működő területen információs felületek segítik a látogatókat abban, hogy megismerjék a beporzók szerepét, valamint a védelmük lehetőségeit. A tájékoztató szerint a BeporZOOna kialakításánál a beporzó rovarok igényeit vették figyelembe. Ennek részeként olyan növényeket telepítettek, amelyek kora tavasztól késő őszig folyamatosan biztosítanak virágzó táplálékforrást. Előnyben részesítették az őshonos fajokat, emellett vegyszermentes fenntartást alkalmaznak. A kertbe rovarhotelek, holtfák, avarsávok, csupasz talajfoltok és biztonságos itatóhelyek is kerültek, hogy a rovarok számára megfelelő élőhelyet biztosítsanak.

A BeporZOOna része a Zümmögő sétány elnevezésű tanösvény, amely a méhekről és a méhészetről nyújt ismereteket. A fejlesztést az állatkert, pedagógusok számára rendezett szombati nyílt napján mutatták be. A beporzók védelme ugyanis kiemelt téma az intézmény zoopedagógiai programjaiban is – hangsúlyozzák a közleményben. A projekt megvalósításában az Állatkert az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, a BKM FŐKERT-tel és az Állatkerti Alapítvánnyal működött együtt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák