Zöldinfó
Több mint 2,7 millió mobilkészülék vár otthonainkban arra, hogy a megfelelő helyre kerüljön
A Magyar Telekom kutatása szerint Magyarországon háztartásonként átlagosan 1,7 darab, mindösszesen 2,7 millió használaton kívüli mobiltelefon lapul otthon, fiókjainkban.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A jelenleg használatban lévő mobilok átlagos életkora 2,8 év, ezek 11%-a került jelenlegi használóikhoz használt vagy felújított állapotban. A mobil készülékek körfogását biztosító egyik európai szereplő, a Recommerce adatai alapján a magyarok 41%-a hajlandó arra, hogy megbízható forrásból felújított készüléket vásároljon. A Telekomnál a körforgásos gazdaság jegyében a régi, használhatatlan készülékek újrahasznosítási célú leadása, a használható készülékek eladása, valamint felújított készülékek vásárlása egyaránt biztosított. A Magyar Telekom partnere, a Recommerce Csoport és a Kantar által készített reprezentatív kutatás alapján az európai vásárlók 30%-a már vásárolt felújított okostelefont, Franciaországban például a megkérdezett szülők 60%-a szerzett már be gyermekének ilyen eszközt. Magyarországon egy év alatt 22-ről 25%-ra nőtt ugyanezen vásárlók aránya, 41%-uk pedig megfontolná a felújított készülék vásárlását.
A Magyar Telekom kutatása szerint Magyarországon háztartásonként átlagosan 1,7 darab, mindösszesen 2,7 millió használaton kívüli mobilkészüléket tárolhatunk otthonainkban. A kutatásban résztvevők 58%-a állította, hogy a fiók mélyén, polcokon, egyéb helyeken elfekvő, régi mobilokat tartaléknak tartotta meg. 18%-uk azért nem vált meg ezektől az új készülékek beszerzését követően sem, mert számára fontos adatok, fényképek vannak a régi mobilon, 17% pedig egyszerűen csak nem szeretné szemétbe dobni, és nem tudja, mit kezdjen vele. A megkérdezettek 58%-a mindenféle külön ellentételezés nélkül is leadná használaton kívüli, otthon kallódó készülékeit, ha tudná, pontosan hol és hogyan teheti meg mindezt. 19%-uknak azonban külön motivációra lenne szüksége ahhoz, hogy megváljon a használaton kívüli mobilkészülékektől. Ilyen motiváció lehet a kedvezmény új telefon vásárlásánál, adomány felajánlása vagy faültetés a leadott használt mobilok után. A válaszadók majdnem egy negyede, 23%-a azonban egyáltalán nem szeretne megválni ezektől a készülékektől- elsősorban a 60 év felettiek, és az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező válaszadók ragaszkodnak eszközeikhez.
A fogyasztói magatartásokat vizsgáló kutatás alapján a Magyar Telekom három jól elkülöníthető csoportot határoz meg az alapján, hogy az emberek mit kezdenek használaton kívüli, régi mobiljaikkal. A megkérdezettek legnagyobb része (66%) megtartja régi készülékét. Ennek több oka is lehet: van, aki tartaléknak teszi el; van, aki tudja, hogy kezdeni kellene vele valamit, de egyrészt könnyebb otthon eltenni a fiókba, semmint leadni valahol, másrészt pedig nem is tudják pontosan, hogyan kellene elindulni ebben. A megtartók között olyanok is akadnak, akik aggódnak a telefonon tárolt adatok (elsősorban banki adatok) miatt, és vannak, akik szerint jó lesz még majd valamire, hiszen értéke van. Azt azonban kevesen gondolják végig, hogy az évek alatt a fiókban porosodó eszközök folyamatosan veszítenek értékükből és funkciójukból egyaránt. A megtartó típusú ügyfelek a működő és értékes telefonokat ugyanúgy megtartják, mint a nem működő, értékteleneket.
A következő legnagyobb csoportot képezik az ajándékozók (22%). Az ajándékozók elsősorban kis közösségekben: családon belül vagy közeli ismerősöknek adják tovább már nem használt készülékeiket. Motivációik között említhető, hogy valamilyen jót szeretnének tenni, spórolnak, vagy saját új készülékvásárlási vágyukat igazolják: szeretnének egy új telefont, ezért keresnek valakit szűk körükben, akiknek továbbadhatják a meglévőt.
Az emberek legkisebb csoportja (7%) minden esetben értékesíti régi készülékét, mielőtt vagy miután új eszközt vásárol. Ők az így megszerzett bevételt az új telefon megvásárlására fordítják, vagy váratlan extra bevételként tekintenek az eladott telefon árára. Ők azok, akik élvezik az eladás folyamatát és nem is értik, miért vagy mire kellene megtartani a régi készülékeket.
A Telekom kutatása alapján a jelenleg használt mobilok átlagéletkora 2,8 év, ez lassú csökkenés az 5 évvel ezelőtti átlagos 3,1 éve használatban lévő eszközökhöz képest. Ezek kisebb része, 11%-a került használt vagy felújított állapotban jelenlegi használóikhoz. Új készülékeiket az emberek több mint fele (56%) továbbra is személyesen, üzletben, mobilszolgáltatójától vásárolja. Kis mértékben, de nő az online vásárolt mobilok aránya, legyen az mobilszolgáltató webshopja (7%), vagy más online bolt (11%). A megkérdezettek 37%-a a következő készülékét is biztosan saját mobilszolgáltatójától, 9% biztosan máshonnan fogja beszerezni, 48% számára pedig mindkét megoldás elképzelhető.
A Magyar Telekom a mobilkészülékek körforgásának minden szintjén kínál megoldást ügyfelei számára. Évek óta visszagyűjti a működésképtelen, használaton kívüli mobilokat, melyek újrahasznosításra kerülnek. Csak a tavalyi évben 5 tonna elektronikai hulladékot gyűjtött vissza ügyfeleitől, ezzel a vállalat és ügyfelei olyan értékes anyagokat juttatnak vissza a körforgásba, mint például az arany, az ezüst, a réz, vagy a palladium. Emellett tavaly decembere óta a Telekom partnerével, a Recommerce-szel közösen online felületet biztosít ahhoz, hogy bárki eladhassa jó minőségű, még használható telefonját. Az oldalon mobilt, tabletet és játékkonzolt egyaránt lehet értékesíteni egy egyszerű folyamatban. Előzetesen megadott adatok alapján egy becsült átvételi árat kap az eladó a készülékre, amit ha elfogad, és a párnapos bevizsgáláson átmegy az eszköz, akár 3-5 munkanap alatt meg is kaphatja az árát a korábbi tulajdonos. 2023 októbere óta kínál termékportfóliójában a Magyar Telekom A+ prémium kategóriájú, szinte új állapotú, csak minimális esztétikai hibával bíró, legalább 85%- os akkumulátor kapacitással rendelkező és töltőkábellel ellátott készülékeket szintén a Recommerce partnereként. 2024-ben az online értékesített készülékek 10%-a már felújított volt a Telekom webshopján, ezzel az ügyfelek több mint 723 ezer kg Co2 kibocsátástól és 2,2 millió kg alapanyag felhasználástól óvták meg a Földet ahhoz képest, mintha új készülékeket választottak volna.
Zöldinfó
A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme
A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.
Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.
Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.
Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.
Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.
Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
