Zöldinfó
Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában
Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.
A csapat vélhetőleg gömbölyűfejű delfinekből áll, és úgy tűnik, hogy az állatok fele még életben van – mondta el a helyi környezetvédelmi minisztérium szerdán. Mentésükre szakértőket küldtek a térségbe. A helyi lakosokat felszólították, hogy maradjanak távol a szerencsétlenül járt cetektől. A minisztérium hangsúlyozta: védelem alatt álló fajról van szó. Egyelőre nem tudni, hogy az állatok miért merészkedtek a sekély vízbe. Olaf Meynecke, a Griffith Egyetem kutatója elmondta, hogy a melegebb hőmérséklet miatt megváltozhatnak az áramlatok, és módosulhat a táplálékforrások fellelhetősége. A szakértő szerint az éhező cetek többet kockáztathatnak, és a kelleténél közelebb merészkedhetnek a partokhoz, csak hogy végre táplálékoz jussanak. Hozzátette: a gömbölyűfejű delfinek más ceteknél gyakrabban vetődnek partra, mert nagy csoportokban élnek, és rendkívül szociális lények. Ha egyikük sekély vízbe merészkedik, a többiek is követik. A BBC brit műsorszolgáltató kedden beszámolt róla, hogy tizennégy fiatal nagy ámbráscet vetődött partra és pusztult el Tasmaniában. Egyelőre nem tudni, hogy miért vetődtek partra a hatalmas állatok, de szakértők vizsgálatot indítottak az ügyben. Az államban nem ritkák a hasonló esetek. 2020 szeptemberében 470 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin vetődött partra ugyancsak Tasmania partjainál. Az állatok közül 111-et sikerült megmenteni, a többi elpusztult. Ez volt a legsúlyosabb ilyen eset Ausztráliában.
mti
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balatoni Turizmus Szövetség által készített hangulatjelentésben azt kérdezték a tihanyi és siófoki strandolóktól, van-e elég fa a parton? A kérdés első hallásra evidens, a válaszok mégis meglepőek voltak – írja az alternativenergia.hu.
„Egyértelmű, hogy a turisták árnyékot akarnak a melegben! De ha jobban megnézzük a kérdésre adott válaszokat, nagyon érdekes dolog rajzolódik ki – mondta Éskovács Péter, a kérdőív ötletgazdája, kommunikációs tanácsadó. A balatoni felmérésben 350 ember mondta el a véleményét. A megkérdezettek 70%-a több árnyékot is el tudna képzelni a strandokon, de a helyzet még ennél is árnyaltabb. Az emberek nemcsak úgy „zöldet” akarnak a strandon, hanem hasznos árnyékot; ha lehet, olyat, amit nem a kihelyezett napvitorlák vagy napernyők adnak, hanem a természet. Éskovács elmondta, hogy 200 embert részletesen, offline kérdeztek a strandokon, egy egyszerűbb kérdést pedig az online térben is feltettek a témáról. „A közösségi médiában, a hozzászólásokból érdekes részletek derültek ki: sokan említették, hogy mostanában divatos lett gömbkoronájú díszfákat ültetni a parkokba és a partokra. Ezek nagyon szépen néznek ki, csak éppen az a baj van velük, hogy alig adnak árnyékot.”
A hivatalos statisztikákban egy pici csemete és a hatalmas, ötvenéves fa is ugyanúgy „egy darab fának” számít, a strandolónak viszont nem mindegy. Jól bizonyítják ezt azok a kutatás során elhangzott megjegyzések, amelyek arról szólnak, hogy sok vendég évek, évtizedek óta ugyanaz alatt a fa alatt pihen, amikor nyaralni jön. Ha egy ilyen fát kivágnak a strandról és helyette egy díszfát ültetnek oda, a turisták elveszítik kedvenc helyüket. Több hozzászólás megjegyzi azt is, hogy a Balatonon sok helyen a lakóparki építkezések miatt kivágták a nagyobb fákat és a helyüket a már említett kisebb díszfák vették át, amelyek a túlzott térkövezéssel együtt sokat rontanak a helyzeten.
Máshol is aktuális ez a probléma
Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke hozzátette: Balatonboglár, Vonyarcvashegy, Csopak mellett, talán Balatonföldvár az egyik legjobb példa arra, hogyan kell igazán zöld tereket létesíteni egy településen, különösen a strandon. Itt társadalmi összefogással telepítettek több tucat fát a város különböző helyszínein, köztük a partra is, ezzel is támogatva a települési zöld terek kialakítását és bővítését. Szerinte a földvári turisták között is sok olyan nyaraló akad, aki mindig ugyanannak a régi fának az árnyékát szeretné élvezni. Mint mondta: a balatoni kérdőív eredményei egyébként teljesen összhangban vannak a nemzetközi kutatásokkal.
“Szingapúrban egy korábbi kutatás azt bizonyította, hogy a tengerparti parkokban a látogatók sokkal többre értékelik a természetes elemeket, mint a különféle sport- és épített játékokat. A walesi strandokon is kiderült, hogy az emberek nem a túlzsúfolt, betonozott, kiépített szolgáltatásokat keresik, hanem a természetes környezetet. Az Egyesült Államokban, a Colorado folyónál is vizsgálták a pihenőket: teljesen mindegy volt, hogy ki milyen csoporttal vagy milyen céllal érkezett a vízparthoz, mindenki számára a fa által adott árnyék volt a legfontosabb kényelmi szempont pihenéskor”- mondta Fekete Tamás.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
