Zöldinfó
Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában
Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.
A csapat vélhetőleg gömbölyűfejű delfinekből áll, és úgy tűnik, hogy az állatok fele még életben van – mondta el a helyi környezetvédelmi minisztérium szerdán. Mentésükre szakértőket küldtek a térségbe. A helyi lakosokat felszólították, hogy maradjanak távol a szerencsétlenül járt cetektől. A minisztérium hangsúlyozta: védelem alatt álló fajról van szó. Egyelőre nem tudni, hogy az állatok miért merészkedtek a sekély vízbe. Olaf Meynecke, a Griffith Egyetem kutatója elmondta, hogy a melegebb hőmérséklet miatt megváltozhatnak az áramlatok, és módosulhat a táplálékforrások fellelhetősége. A szakértő szerint az éhező cetek többet kockáztathatnak, és a kelleténél közelebb merészkedhetnek a partokhoz, csak hogy végre táplálékoz jussanak. Hozzátette: a gömbölyűfejű delfinek más ceteknél gyakrabban vetődnek partra, mert nagy csoportokban élnek, és rendkívül szociális lények. Ha egyikük sekély vízbe merészkedik, a többiek is követik. A BBC brit műsorszolgáltató kedden beszámolt róla, hogy tizennégy fiatal nagy ámbráscet vetődött partra és pusztult el Tasmaniában. Egyelőre nem tudni, hogy miért vetődtek partra a hatalmas állatok, de szakértők vizsgálatot indítottak az ügyben. Az államban nem ritkák a hasonló esetek. 2020 szeptemberében 470 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin vetődött partra ugyancsak Tasmania partjainál. Az állatok közül 111-et sikerült megmenteni, a többi elpusztult. Ez volt a legsúlyosabb ilyen eset Ausztráliában.
mti
Zöldinfó
Aszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
Magyar fejlesztésű készítmény segíthet a növénytermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Segítheti a növénytermesztést egy magyar fejlesztésű készítmény, a FitoWool gyapjúpellet, amely előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható termék lehet nemzetközi szinten is – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban – részletezi tovább az alternativenergia.hu. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább. Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára.
Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is. A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
