Zöldinfó
Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában
Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.
A csapat vélhetőleg gömbölyűfejű delfinekből áll, és úgy tűnik, hogy az állatok fele még életben van – mondta el a helyi környezetvédelmi minisztérium szerdán. Mentésükre szakértőket küldtek a térségbe. A helyi lakosokat felszólították, hogy maradjanak távol a szerencsétlenül járt cetektől. A minisztérium hangsúlyozta: védelem alatt álló fajról van szó. Egyelőre nem tudni, hogy az állatok miért merészkedtek a sekély vízbe. Olaf Meynecke, a Griffith Egyetem kutatója elmondta, hogy a melegebb hőmérséklet miatt megváltozhatnak az áramlatok, és módosulhat a táplálékforrások fellelhetősége. A szakértő szerint az éhező cetek többet kockáztathatnak, és a kelleténél közelebb merészkedhetnek a partokhoz, csak hogy végre táplálékoz jussanak. Hozzátette: a gömbölyűfejű delfinek más ceteknél gyakrabban vetődnek partra, mert nagy csoportokban élnek, és rendkívül szociális lények. Ha egyikük sekély vízbe merészkedik, a többiek is követik. A BBC brit műsorszolgáltató kedden beszámolt róla, hogy tizennégy fiatal nagy ámbráscet vetődött partra és pusztult el Tasmaniában. Egyelőre nem tudni, hogy miért vetődtek partra a hatalmas állatok, de szakértők vizsgálatot indítottak az ügyben. Az államban nem ritkák a hasonló esetek. 2020 szeptemberében 470 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin vetődött partra ugyancsak Tasmania partjainál. Az állatok közül 111-et sikerült megmenteni, a többi elpusztult. Ez volt a legsúlyosabb ilyen eset Ausztráliában.
mti
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
