Zöldinfó
Ugrani tudnak, de mászni nem – a kivitelező mulasztása csapdába ejti a mócvidéki békákat
Két békafaj, a vöröshasú és a sárgahasú unka védelmében kell kijavítani Erdély legdrágább és egyben leglátványosabb megyei útját, a Nagyenyed és Abrudbánya között frissen korszerűsített panorámautat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu hírportál beszámolója szerint a mócvidéket átszelő, az Erdélyi-érchegység déli részén kanyargó DJ 107I jelzésű megyei út átadását már csak az hátráltatja, hogy az építő út az alatta átvezető csőhidaknál nem tartotta be a környezetvédelmi engedély előírásait és a kétéltűeket veszélyeztető műszaki megoldást alkalmazott, amit ki kell javítani. A számvevőszék helyszíni szemléje alkalmával ugyanis kiderült, hogy az eső- és forrásvíz, illetve a kisebb patakok áramlási sebességét a csőhidak környékén lassítani hivatott aknákból a békák nem tudnak kimászni. Cristian Panea, az Elis Pavaje igazgatója szerint azért voltak kénytelenek a vízgyűjtő kamrák oldalfalát az előírt 45 fok helyett függőlegesre építeni, mert az előírás betartása felére csökkentette volna a hasznos burkolatfelületet az amúgy is keskeny, egyetlen sávos hegyi úton. A lapnak nyilatkozó építész elismerte: azt nem vették figyelembe, hogy “a békák ugrálnak ugyan, de nem tudnak a vízből kiugrani” és a meredek falú lassító kamrák csapdákká válhatnak számukra.
A környék turizmusának fellendítése érdekében 73 millió eurós beruházással leaszfaltozott, a Déli-Kárpátokat átszelő Transzfogaras, illetve Transalpina út mintájára “Transapuseana” néven reklámozott, 78 kilométeres hegyi út problémás része az 5-ös és 37-es kilométerszelvény közötti szakaszon található, ahol két Natura 2000-es természetvédelmi területen halad keresztül. Az érintett térségben 58 lassító kamra található, közülük 26-nál kötelezték a hatóságok a kivitelezőt arra, betonlejtőt építsen az út alatt átvezető csőhöz a vöröshasú és sárgahasú unkák számára, hogy az aknába esett kétéltűek legalább az út másik oldalán kiszabaduljanak. Az igazgató azt mondta, hogy cége saját költségén néhány héten belül mind az 58 kamrát kijavítja, de arra nem tért ki, hogy mi lesz azokkal a békákkal, amelyek a többi 150 aknának valamelyikébe esnek bele a környezetvédelmi területen kívül eső útszakaszon.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában