Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ugrani tudnak, de mászni nem – a kivitelező mulasztása csapdába ejti a mócvidéki békákat

Két békafaj, a vöröshasú és a sárgahasú unka védelmében kell kijavítani Erdély legdrágább és egyben leglátványosabb megyei útját, a Nagyenyed és Abrudbánya között frissen korszerűsített panorámautat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu hírportál beszámolója szerint a mócvidéket átszelő, az Erdélyi-érchegység déli részén kanyargó DJ 107I jelzésű megyei út átadását már csak az hátráltatja, hogy az építő út az alatta átvezető csőhidaknál nem tartotta be a környezetvédelmi engedély előírásait és a kétéltűeket veszélyeztető műszaki megoldást alkalmazott, amit ki kell javítani. A számvevőszék helyszíni szemléje alkalmával ugyanis kiderült, hogy az eső- és forrásvíz, illetve a kisebb patakok áramlási sebességét a csőhidak környékén lassítani hivatott aknákból a békák nem tudnak kimászni. Cristian Panea, az Elis Pavaje igazgatója szerint azért voltak kénytelenek a vízgyűjtő kamrák oldalfalát az előírt 45 fok helyett függőlegesre építeni, mert az előírás betartása felére csökkentette volna a hasznos burkolatfelületet az amúgy is keskeny, egyetlen sávos hegyi úton. A lapnak nyilatkozó építész elismerte: azt nem vették figyelembe, hogy “a békák ugrálnak ugyan, de nem tudnak a vízből kiugrani” és a meredek falú lassító kamrák csapdákká válhatnak számukra.

A környék turizmusának fellendítése érdekében 73 millió eurós beruházással leaszfaltozott, a Déli-Kárpátokat átszelő Transzfogaras, illetve Transalpina út mintájára “Transapuseana” néven reklámozott, 78 kilométeres hegyi út problémás része az 5-ös és 37-es kilométerszelvény közötti szakaszon található, ahol két Natura 2000-es természetvédelmi területen halad keresztül. Az érintett térségben 58 lassító kamra található, közülük 26-nál kötelezték a hatóságok a kivitelezőt arra, betonlejtőt építsen az út alatt átvezető csőhöz a vöröshasú és sárgahasú unkák számára, hogy az aknába esett kétéltűek legalább az út másik oldalán kiszabaduljanak. Az igazgató azt mondta, hogy cége saját költségén néhány héten belül mind az 58 kamrát kijavítja, de arra nem tért ki, hogy mi lesz azokkal a békákkal, amelyek a többi 150 aknának valamelyikébe esnek bele a környezetvédelmi területen kívül eső útszakaszon.

Advertisement

Zöldinfó

Kétmillió fecske hiányozhat Magyarországról, most még megfordítható a folyamat

A lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van a tavaszi fecskevédelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az ezredforduló óta több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, vagyis minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása érdekében a tavasz közeledtével még időben megtehetők a szükséges lépések: műfészkek kihelyezése, fecskebarát falfelújítások megtervezése, sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint úgynevezett “fecskepelenkák” felszerelése a fészkek alá. Az MME kisfilmekkel is segíti a felkészülést, bemutatva a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését – írták a sajtóanyagban.

A fecskék és más rovarevő állatok – például a denevérek – fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben. Egy fecske a költési időszak alatt legalább egy kilogramm repülő rovart fogyaszt el. Az MME becslése szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ami évente mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar környezetben maradását jelenti. A sárfészket építő fecskék mára teljesen városiasodtak, ezért a védelmük érdekében nélkülözhetetlen a lakosság aktív közreműködése – magyarázták a szakemberek. Hozzátették, hogy a meglévő, aktív fészkek és telepek védelme, a fészekleverések hatósági bejelentése, a március-áprilisban kihelyezett műfészkek, a sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint a parti fecskék esetében a költőfalak felújítása egyaránt hozzájárulhat a fecskeállomány csökkenésének megállításához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák