Zöldinfó

Ugyanazt akarják a budapestiek és a bécsiek, ha klímavédelemről van szó

Egynapos munkalátogatáson Budapesten járt 2023. január 11-én Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-15

Szerző:

Vanessza

Az osztrák városvezető kétoldalú megbeszéléseket folytatott Tüttő Kata és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesekkel. A találkozókon szó volt többek között a két főváros klímastratégiájáról, az energiaválságról valamint a részvételi eljárásokról. Kiderült, hogy a bécsiek és a budapestiek hasonló klímavédelmi projektekre szavaznak, ha megkérdezik őket.

Hősziget-jelenség, hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék – hasonló kihívások elé állítja a klímaváltozás Bécset és Budapestet, amelyekre az osztrák főváros már évekkel ezelőtt elkezdte keresni a megoldást. 2023. január 11-én Budapestre látogatott Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka, hogy megossza tapasztalataikat budapesti kollégáival az eddigi klímavédelmi intézkedésekről és új ötleteket merítsen.

Budapesti látogatása során Jürgen Czernohorszky találkozott Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel, akivel a bécsi és a budapesti klímastratégiáról, az esővíz-gazdálkodásról valamint a két főváros előtt álló legnagyobb kihívásról, az energiaválságról esett szó. Annak érdekében, hogy Bécs minél előbb függetlenné válhasson a fosszilis energiahordozóktól és elérhesse célját, a klímasemlegességet, külön programot dolgozott ki. Ennek keretében intenzíven támogatják a napelemek telepítését, ösztönzik a távfűtésre való átállást – amelyet tovább zöldítenek – és támogatják a lakosság átállását az egyedi gázfűtésről a környezetbarátabb fűtési megoldásokra.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel elsősorban Budapest részvételi költségvetéséről esett szó, illetve Jürgen Czernohorszky bemutatta Bécs legújab részvételi eljárását, a Bécsi Klímacsapatot, amelynek keretében három kerület lakóival közösen – az ő ötleteikre alapozva, velük együtt – dolgozták ki, hol, miként zöldítsék ki és tegyék élhetőbbé szűkebb környezetüket.

A látogatás kapcsán Jürgen Czernohorszky bécsi városi tanácsnok és Kerpel-Fronius Gábor budapesti főpolgármester-helyettes megállapították, hogy a két főváros lakói a részvételi eljárások során nagyon hasonló klímavédelmi projekteket támogatnak. Éppen ezért a jövőben is folytatják a szoros együttműködést Bécs és Budapest között.

Budapesti látogatása lezárásaként Jürgen Czernohoszky megnézte a szivacsváros koncepció szerint felújított Blaha Lujza teret, a megújult Lánchidat valamint a Vizafogó parkot. Ezen kívül látogatást tett a Fővárosi Vízműveknél, ahol részletesen megismerkedett a hőcserélős projekttel, amelynek során az ivóvíz fölös hőkapacitását hasznosítják hőcserélők segítségével például épületek fűtésére.

Kapcsolódó tartalom:alternatív energia energia energiahordozó fenntarthatóság klíma klímacsoport klímavédelem környezetvédelem megújuló energia

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom