Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ugyanazt akarják a budapestiek és a bécsiek, ha klímavédelemről van szó

Egynapos munkalátogatáson Budapesten járt 2023. január 11-én Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka.

Létrehozva:

|

Az osztrák városvezető kétoldalú megbeszéléseket folytatott Tüttő Kata és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesekkel. A találkozókon szó volt többek között a két főváros klímastratégiájáról, az energiaválságról valamint a részvételi eljárásokról. Kiderült, hogy a bécsiek és a budapestiek hasonló klímavédelmi projektekre szavaznak, ha megkérdezik őket.

Hősziget-jelenség, hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék – hasonló kihívások elé állítja a klímaváltozás Bécset és Budapestet, amelyekre az osztrák főváros már évekkel ezelőtt elkezdte keresni a megoldást. 2023. január 11-én Budapestre látogatott Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka, hogy megossza tapasztalataikat budapesti kollégáival az eddigi klímavédelmi intézkedésekről és új ötleteket merítsen.

Budapesti látogatása során Jürgen Czernohorszky találkozott Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel, akivel a bécsi és a budapesti klímastratégiáról, az esővíz-gazdálkodásról valamint a két főváros előtt álló legnagyobb kihívásról, az energiaválságról esett szó. Annak érdekében, hogy Bécs minél előbb függetlenné válhasson a fosszilis energiahordozóktól és elérhesse célját, a klímasemlegességet, külön programot dolgozott ki. Ennek keretében intenzíven támogatják a napelemek telepítését, ösztönzik a távfűtésre való átállást – amelyet tovább zöldítenek – és támogatják a lakosság átállását az egyedi gázfűtésről a környezetbarátabb fűtési megoldásokra. 

Advertisement

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel elsősorban Budapest részvételi költségvetéséről esett szó, illetve Jürgen Czernohorszky bemutatta Bécs legújab részvételi eljárását, a Bécsi Klímacsapatot, amelynek keretében három kerület lakóival közösen – az ő ötleteikre alapozva, velük együtt – dolgozták ki, hol, miként zöldítsék ki és tegyék élhetőbbé szűkebb környezetüket. 

A látogatás kapcsán Jürgen Czernohorszky bécsi városi tanácsnok és Kerpel-Fronius Gábor budapesti főpolgármester-helyettes megállapították, hogy a két főváros lakói a részvételi eljárások során nagyon hasonló klímavédelmi projekteket támogatnak. Éppen ezért a jövőben is folytatják a szoros együttműködést Bécs és Budapest között.

Advertisement

Budapesti látogatása lezárásaként Jürgen Czernohoszky megnézte a szivacsváros koncepció szerint felújított Blaha Lujza teret, a megújult Lánchidat valamint a Vizafogó parkot. Ezen kívül látogatást tett a Fővárosi Vízműveknél, ahol részletesen megismerkedett a hőcserélős projekttel, amelynek során az ivóvíz fölös hőkapacitását hasznosítják hőcserélők segítségével például épületek fűtésére.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák