Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ugyanazt akarják a budapestiek és a bécsiek, ha klímavédelemről van szó

Egynapos munkalátogatáson Budapesten járt 2023. január 11-én Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka.

Létrehozva:

|

Az osztrák városvezető kétoldalú megbeszéléseket folytatott Tüttő Kata és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesekkel. A találkozókon szó volt többek között a két főváros klímastratégiájáról, az energiaválságról valamint a részvételi eljárásokról. Kiderült, hogy a bécsiek és a budapestiek hasonló klímavédelmi projektekre szavaznak, ha megkérdezik őket.

Hősziget-jelenség, hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék – hasonló kihívások elé állítja a klímaváltozás Bécset és Budapestet, amelyekre az osztrák főváros már évekkel ezelőtt elkezdte keresni a megoldást. 2023. január 11-én Budapestre látogatott Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka, hogy megossza tapasztalataikat budapesti kollégáival az eddigi klímavédelmi intézkedésekről és új ötleteket merítsen.

Budapesti látogatása során Jürgen Czernohorszky találkozott Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel, akivel a bécsi és a budapesti klímastratégiáról, az esővíz-gazdálkodásról valamint a két főváros előtt álló legnagyobb kihívásról, az energiaválságról esett szó. Annak érdekében, hogy Bécs minél előbb függetlenné válhasson a fosszilis energiahordozóktól és elérhesse célját, a klímasemlegességet, külön programot dolgozott ki. Ennek keretében intenzíven támogatják a napelemek telepítését, ösztönzik a távfűtésre való átállást – amelyet tovább zöldítenek – és támogatják a lakosság átállását az egyedi gázfűtésről a környezetbarátabb fűtési megoldásokra. 

Advertisement

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel elsősorban Budapest részvételi költségvetéséről esett szó, illetve Jürgen Czernohorszky bemutatta Bécs legújab részvételi eljárását, a Bécsi Klímacsapatot, amelynek keretében három kerület lakóival közösen – az ő ötleteikre alapozva, velük együtt – dolgozták ki, hol, miként zöldítsék ki és tegyék élhetőbbé szűkebb környezetüket. 

A látogatás kapcsán Jürgen Czernohorszky bécsi városi tanácsnok és Kerpel-Fronius Gábor budapesti főpolgármester-helyettes megállapították, hogy a két főváros lakói a részvételi eljárások során nagyon hasonló klímavédelmi projekteket támogatnak. Éppen ezért a jövőben is folytatják a szoros együttműködést Bécs és Budapest között.

Advertisement

Budapesti látogatása lezárásaként Jürgen Czernohoszky megnézte a szivacsváros koncepció szerint felújított Blaha Lujza teret, a megújult Lánchidat valamint a Vizafogó parkot. Ezen kívül látogatást tett a Fővárosi Vízműveknél, ahol részletesen megismerkedett a hőcserélős projekttel, amelynek során az ivóvíz fölös hőkapacitását hasznosítják hőcserélők segítségével például épületek fűtésére.

Advertisement

Zöldinfó

Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában

A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.

Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.

Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.

Advertisement

Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák