Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ugyanazt akarják a budapestiek és a bécsiek, ha klímavédelemről van szó

Egynapos munkalátogatáson Budapesten járt 2023. január 11-én Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka.

Létrehozva:

|

Az osztrák városvezető kétoldalú megbeszéléseket folytatott Tüttő Kata és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesekkel. A találkozókon szó volt többek között a két főváros klímastratégiájáról, az energiaválságról valamint a részvételi eljárásokról. Kiderült, hogy a bécsiek és a budapestiek hasonló klímavédelmi projektekre szavaznak, ha megkérdezik őket.

Hősziget-jelenség, hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék – hasonló kihívások elé állítja a klímaváltozás Bécset és Budapestet, amelyekre az osztrák főváros már évekkel ezelőtt elkezdte keresni a megoldást. 2023. január 11-én Budapestre látogatott Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka, hogy megossza tapasztalataikat budapesti kollégáival az eddigi klímavédelmi intézkedésekről és új ötleteket merítsen.

Budapesti látogatása során Jürgen Czernohorszky találkozott Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel, akivel a bécsi és a budapesti klímastratégiáról, az esővíz-gazdálkodásról valamint a két főváros előtt álló legnagyobb kihívásról, az energiaválságról esett szó. Annak érdekében, hogy Bécs minél előbb függetlenné válhasson a fosszilis energiahordozóktól és elérhesse célját, a klímasemlegességet, külön programot dolgozott ki. Ennek keretében intenzíven támogatják a napelemek telepítését, ösztönzik a távfűtésre való átállást – amelyet tovább zöldítenek – és támogatják a lakosság átállását az egyedi gázfűtésről a környezetbarátabb fűtési megoldásokra. 

Advertisement

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel elsősorban Budapest részvételi költségvetéséről esett szó, illetve Jürgen Czernohorszky bemutatta Bécs legújab részvételi eljárását, a Bécsi Klímacsapatot, amelynek keretében három kerület lakóival közösen – az ő ötleteikre alapozva, velük együtt – dolgozták ki, hol, miként zöldítsék ki és tegyék élhetőbbé szűkebb környezetüket. 

A látogatás kapcsán Jürgen Czernohorszky bécsi városi tanácsnok és Kerpel-Fronius Gábor budapesti főpolgármester-helyettes megállapították, hogy a két főváros lakói a részvételi eljárások során nagyon hasonló klímavédelmi projekteket támogatnak. Éppen ezért a jövőben is folytatják a szoros együttműködést Bécs és Budapest között.

Advertisement

Budapesti látogatása lezárásaként Jürgen Czernohoszky megnézte a szivacsváros koncepció szerint felújított Blaha Lujza teret, a megújult Lánchidat valamint a Vizafogó parkot. Ezen kívül látogatást tett a Fővárosi Vízműveknél, ahol részletesen megismerkedett a hőcserélős projekttel, amelynek során az ivóvíz fölös hőkapacitását hasznosítják hőcserélők segítségével például épületek fűtésére.

Advertisement

Zöldinfó

Az Európai Unió felülvizsgálja a kvótatartalék működését

Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu szerint a javaslat az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (MSR) működésének módosítására irányul. A bizottság azt indítványozza, hogy szüntessék meg a jelenlegi szabályt, amely szerint a tartalékban a 400 millió egységet meghaladó kibocsátási egységeket törlik. Az új rendszerben ezek az egységek megmaradnának, és kiegyensúlyozó eszközként szolgálnának a piac stabilizálására. Az MSR mechanizmusa jelenleg csökkenti a forgalomban lévő kvóták számát túlkínálat esetén, illetve növeli azt hiány idején. A tervezett módosítás célja, hogy a rendszer rugalmasabban tudjon reagálni a jövőbeni piaci változásokra, főként a várható kínálati szűkösségre. A bizottság hangsúlyozta: az EU ETS kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mérsékelte az importfüggőséget és ösztönözte a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházásokat. Az uniós adatok szerint a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU belföldi kibocsátásai 1990 és 2024 között 39 százalékkal csökkentek, miközben a gazdaság 71 százalékkal nőtt.

A közlemény szerint az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt szükségessé vált a rendszer korszerűsítése, hogy továbbra is stabil és kiszámítható eszközként működjön. Az MSR 2019 óta működik szabályalapú mechanizmusként, és a 2008-as pénzügyi válságot követően felhalmozódott kvótatöbblet kezelésében játszott szerepet. 2024 végéig összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet vontak ki a rendszerből. A jogszabály-módosítási javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, ahol rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. Az EU ETS átfogó felülvizsgálata 2026 júliusában várható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák