Zöldinfó

Ugyanazt akarják a budapestiek és a bécsiek, ha klímavédelemről van szó

Egynapos munkalátogatáson Budapesten járt 2023. január 11-én Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-15

Szerző:

Vanessza

Az osztrák városvezető kétoldalú megbeszéléseket folytatott Tüttő Kata és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesekkel. A találkozókon szó volt többek között a két főváros klímastratégiájáról, az energiaválságról valamint a részvételi eljárásokról. Kiderült, hogy a bécsiek és a budapestiek hasonló klímavédelmi projektekre szavaznak, ha megkérdezik őket.

Hősziget-jelenség, hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék – hasonló kihívások elé állítja a klímaváltozás Bécset és Budapestet, amelyekre az osztrák főváros már évekkel ezelőtt elkezdte keresni a megoldást. 2023. január 11-én Budapestre látogatott Jürgen Czernohorszky, Bécs város klímavédelmi tanácsnoka, hogy megossza tapasztalataikat budapesti kollégáival az eddigi klímavédelmi intézkedésekről és új ötleteket merítsen.

Budapesti látogatása során Jürgen Czernohorszky találkozott Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel, akivel a bécsi és a budapesti klímastratégiáról, az esővíz-gazdálkodásról valamint a két főváros előtt álló legnagyobb kihívásról, az energiaválságról esett szó. Annak érdekében, hogy Bécs minél előbb függetlenné válhasson a fosszilis energiahordozóktól és elérhesse célját, a klímasemlegességet, külön programot dolgozott ki. Ennek keretében intenzíven támogatják a napelemek telepítését, ösztönzik a távfűtésre való átállást – amelyet tovább zöldítenek – és támogatják a lakosság átállását az egyedi gázfűtésről a környezetbarátabb fűtési megoldásokra.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel elsősorban Budapest részvételi költségvetéséről esett szó, illetve Jürgen Czernohorszky bemutatta Bécs legújab részvételi eljárását, a Bécsi Klímacsapatot, amelynek keretében három kerület lakóival közösen – az ő ötleteikre alapozva, velük együtt – dolgozták ki, hol, miként zöldítsék ki és tegyék élhetőbbé szűkebb környezetüket.

A látogatás kapcsán Jürgen Czernohorszky bécsi városi tanácsnok és Kerpel-Fronius Gábor budapesti főpolgármester-helyettes megállapították, hogy a két főváros lakói a részvételi eljárások során nagyon hasonló klímavédelmi projekteket támogatnak. Éppen ezért a jövőben is folytatják a szoros együttműködést Bécs és Budapest között.

Budapesti látogatása lezárásaként Jürgen Czernohoszky megnézte a szivacsváros koncepció szerint felújított Blaha Lujza teret, a megújult Lánchidat valamint a Vizafogó parkot. Ezen kívül látogatást tett a Fővárosi Vízműveknél, ahol részletesen megismerkedett a hőcserélős projekttel, amelynek során az ivóvíz fölös hőkapacitását hasznosítják hőcserélők segítségével például épületek fűtésére.

Kapcsolódó tartalom:alternatív energia energia energiahordozó fenntarthatóság klíma klímacsoport klímavédelem környezetvédelem megújuló energia

Zöldinfó

A hozzáadott érték növelése a cél a hazai agráriumban

A magyar mezőgazdaság versenyképességének egyik lényeges eleme a korszerű terménykezelési infrastruktúra fejlesztése.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-25

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezért hirdette meg az Agrárminisztérium tavaly márciusban a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztését támogató pályázati felhívást, amely kézzelfogható segítséget nyújt a gazdálkodók számára a megtermelt termény biztonságos, hatékony és fenntartható kezeléséhez – emlékeztetett közleményében az Agrárminisztérium (AM). Az első döntési körben 116, jellemzően kis és közepes léptékű beruházás megvalósítására nyertek el támogatói döntést az érintettek, összesen 7,7 milliárd forint összegben – ismertette az alternativenergia.hu. A döntések meghozatala folyamatosan fog történni a következő hetekben, a források átcsoportosításával minden formailag megfelelő, minimum pontot elért pályázatot támogatni fognak – jelentette be Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. A tárcavezető elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben meghirdetett felhívás célja a hazai termények hozzáadott értékének növelése, amelyen keresztül a magyar agrárium piaci pozíciója erősödhet. Ez a támogatás nemcsak új létesítmények megvalósítását segíti, hanem a meglévő kapacitások korszerűsítését is, különös hangsúlyt fektetve az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására.

A felhívásra a két benyújtási szakaszban összesen 516 támogatási kérelem érkezett 38,4 milliárd forint értékben. Ez egyértelműen jelzi, hogy a gazdálkodók részéről valós igény mutatkozik a fejlesztésekre, hiszen az eredeti, 15 milliárd forintos keretösszeg 2,5-szeresére nyújtottak be pályázatot. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 100 millió forint lehet – ismertette a közlemény. Ez a támogatási konstrukció is széles pályázói kör számára volt elérhető, különös tekintettel a kis és közepes agrárvállalkozásokra. A kisebb léptékű fejlesztésekkel is jelentősen erősíthető a helyi gazdaság, hiszen a beruházások által javulnak a helyben történő feldolgozás feltételei, ami a munkahelyek megtartásán keresztül a vidék megtartóképességét is növeli.

Ezek a fejlesztések azonban nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előrelépést jelentenek. Az energiahatékony technológiák és a megújuló energia használata csökkenti az üzemeltetési költségeket, mérsékli a kibocsátást, és hosszútávon fenntarthatóbb működést biztosít az agrárüzemek számára. Ezeknek a projekteknek a megvalósulását is kedvezményes előlegigényléssel és kamattámogatott hitelek biztosításával segíti az Agrárminisztérium – írták. A kormány célja egyértelmű: az agráriumnak egyszerre kell jövedelmezőnek, versenyképesnek és környezettudatosnak lennie, miközben a kis és közepes agrárvállalkozásokra kiemelt figyelmet fordítunk. Ezek a támogatói döntések egyszerre szolgálják céljainkat – hangsúlyozta Nagy István.

Tovább olvasom