Zöldinfó

Új génkezelési technikák: az EP a zöld átállás érdekében támogatja a szabályokat

Egyszerűsített engedélyeztetés a hagyományos nemesített növényekkel egyenértékűnek tekintett génszerkesztett növényeknél.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-18

Szerző:

Vanessza

A hagyományos növényekkel egyenértékű NGT-növények esetében leegyszerűsítené, más génszerkesztett növények esetében fenntartaná a jelenlegi szigorú engedélyeztetési eljárást a Parlament. A képviselők 307 szavazattal, 263 ellenében és 41 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokon. Az élelmiszerrendszer fenntarthatósága és válságállósága érdekében olyan növényfajtákra van szükség, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak és a kártevőknek, nagyobb a terméshozamuk, és amelyeknek a termesztése kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényel.

A javaslat különbséget kíván tenni a célzott génszerkesztési eljárással előállított növények (NGT-növények) és a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) között, amelyekre jelenleg azonos szabályok vonatkoznak. A képviselők egyetértenek azzal, hogy két külön kategóriára kellene bontani, és ennek megfelelően kétféleképpen kellene szabályozni magukat az NGT-növényeket is. A hagyományos nemesített növényekkel egyenértékű, 1. kategóriába sorolt NGT-növényekre nem vonatkozna a szigorú GMO-szabályozás, a 2. kategóriába soroltakra viszont igen. A képviselők szeretnék megtartani az 1. és 2. kategóriába sorolt NGT-növényekből származó termékek kötelező címkézését.

A képviselők abban is egyetértettek, hogy az új génkezelési technikákkal előállított növények felhasználását továbbra is tiltani kellene az ökológiai termelésben, mivel kérdéses még a növénykultúrák összeférhetősége. A képviselők azt is szorgalmazzák, hogy a Bizottság kövesse nyomon az új génkezelési technikák elfogadottságát a fogyasztók és a termelők körében, és következtetéseit hét évvel a jogszabály hatálybalépését követően foglalja jelentésbe.

Az 1. kategóriába sorolt NGT-növények

Az ilyen NGT-növények genomját érintő genetikai módosítások mértékének és számának egyenértékűnek kell lennie a természetben található, illetve a hagyományos nemesítéssel előállított szervezetek genetikai módosulásaival. Az átláthatóság érdekében a képviselők egyetértenek abban, hogy nyilvános jegyzéket kellene online közzétenni az összes ilyen NGT-növényről.

A 2. kategóriába sorolt NGT-növények

Ebben a kategóriában nagyrészt megmaradnának a GMO-szabályozás követelményei, amelyek a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Így a termékek nem mentesülnének a kötelező engedélyeztetés alól. Az agrár-élelmezési rendszer fenntarthatósága érdekében a képviselők felgyorsítanák bizonyos 2. kategóriás NGT-növények engedélyeztetését, ám mindenkor tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét.

Teljes szabadalmi tilalom az NGT-növényekre

A képviselők teljes tilalmat kértek az NGT-növények, a növényi anyagok és részek, a genetikai információk és a folyamatjellemzők szabadalmaztatására, hogy el lehessen kerülni a jogbizonytalanságot és a felesleges költségeket, illetve ne kerüljenek függő helyzetbe a gazdák és a nemesítők. Azt szeretnék, ha a Bizottság 2025 júniusáig jelentést készítene arról, hogy milyen hatást gyakorolnak a szabadalmak a nemesítők és a mezőgazdasági termelők változatos növényi szaporítóanyagokhoz való hozzáférésére, és jogalkotási javaslatot sürgetnek a szellemitulajdon-jogok uniós szabályozásának ennek megfelelő kiigazítására.

A jelentéstevő szerint

A szavazás után a jelentéstevő, Jessica Polfjärd (EPP, Svédország) azt mondta: „Az NGT-növények nélkülözhetetlenek Európa élelmezésbiztonságának erősítéséhez és a mezőgazdasági termelés kizöldítéséhez. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy magasabb terméshozamú, új növényfajtákat hozzunk létre, amelyek jobban tűrik a klímaváltozás viszontagságait, és nem igényelnek annyi műtrágyát és növényvédő szert. Remélem, hogy a tagállamok mihamarabb állást foglalnak a kérdésben, és hogy még az európai választások előtt el tudjuk fogadni az új szabályokat, hogy a gazdákat még egy eszköz segítse a zöld átállásban.”

A következő lépések

A Parlament készen áll arra, hogy a jogszabály végleges formába öntéséhez megkezdje a tárgyalásokat a tagországokkal.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Kapcsolódó tartalom:élélmiszer fenntarthatóság génszerkezet környezetvédelem növény

Zöldinfó

Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben

Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.

Létrehozva:

13 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-14

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.

Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.

Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.

Tovább olvasom