Zöldinfó

Új génkezelési technikák: az EP a zöld átállás érdekében támogatja a szabályokat

Egyszerűsített engedélyeztetés a hagyományos nemesített növényekkel egyenértékűnek tekintett génszerkesztett növényeknél.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-18

Szerző:

Vanessza

A hagyományos növényekkel egyenértékű NGT-növények esetében leegyszerűsítené, más génszerkesztett növények esetében fenntartaná a jelenlegi szigorú engedélyeztetési eljárást a Parlament. A képviselők 307 szavazattal, 263 ellenében és 41 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokon. Az élelmiszerrendszer fenntarthatósága és válságállósága érdekében olyan növényfajtákra van szükség, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak és a kártevőknek, nagyobb a terméshozamuk, és amelyeknek a termesztése kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényel.

A javaslat különbséget kíván tenni a célzott génszerkesztési eljárással előállított növények (NGT-növények) és a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) között, amelyekre jelenleg azonos szabályok vonatkoznak. A képviselők egyetértenek azzal, hogy két külön kategóriára kellene bontani, és ennek megfelelően kétféleképpen kellene szabályozni magukat az NGT-növényeket is. A hagyományos nemesített növényekkel egyenértékű, 1. kategóriába sorolt NGT-növényekre nem vonatkozna a szigorú GMO-szabályozás, a 2. kategóriába soroltakra viszont igen. A képviselők szeretnék megtartani az 1. és 2. kategóriába sorolt NGT-növényekből származó termékek kötelező címkézését.

A képviselők abban is egyetértettek, hogy az új génkezelési technikákkal előállított növények felhasználását továbbra is tiltani kellene az ökológiai termelésben, mivel kérdéses még a növénykultúrák összeférhetősége. A képviselők azt is szorgalmazzák, hogy a Bizottság kövesse nyomon az új génkezelési technikák elfogadottságát a fogyasztók és a termelők körében, és következtetéseit hét évvel a jogszabály hatálybalépését követően foglalja jelentésbe.

Az 1. kategóriába sorolt NGT-növények

Az ilyen NGT-növények genomját érintő genetikai módosítások mértékének és számának egyenértékűnek kell lennie a természetben található, illetve a hagyományos nemesítéssel előállított szervezetek genetikai módosulásaival. Az átláthatóság érdekében a képviselők egyetértenek abban, hogy nyilvános jegyzéket kellene online közzétenni az összes ilyen NGT-növényről.

A 2. kategóriába sorolt NGT-növények

Ebben a kategóriában nagyrészt megmaradnának a GMO-szabályozás követelményei, amelyek a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Így a termékek nem mentesülnének a kötelező engedélyeztetés alól. Az agrár-élelmezési rendszer fenntarthatósága érdekében a képviselők felgyorsítanák bizonyos 2. kategóriás NGT-növények engedélyeztetését, ám mindenkor tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét.

Teljes szabadalmi tilalom az NGT-növényekre

A képviselők teljes tilalmat kértek az NGT-növények, a növényi anyagok és részek, a genetikai információk és a folyamatjellemzők szabadalmaztatására, hogy el lehessen kerülni a jogbizonytalanságot és a felesleges költségeket, illetve ne kerüljenek függő helyzetbe a gazdák és a nemesítők. Azt szeretnék, ha a Bizottság 2025 júniusáig jelentést készítene arról, hogy milyen hatást gyakorolnak a szabadalmak a nemesítők és a mezőgazdasági termelők változatos növényi szaporítóanyagokhoz való hozzáférésére, és jogalkotási javaslatot sürgetnek a szellemitulajdon-jogok uniós szabályozásának ennek megfelelő kiigazítására.

A jelentéstevő szerint

A szavazás után a jelentéstevő, Jessica Polfjärd (EPP, Svédország) azt mondta: „Az NGT-növények nélkülözhetetlenek Európa élelmezésbiztonságának erősítéséhez és a mezőgazdasági termelés kizöldítéséhez. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy magasabb terméshozamú, új növényfajtákat hozzunk létre, amelyek jobban tűrik a klímaváltozás viszontagságait, és nem igényelnek annyi műtrágyát és növényvédő szert. Remélem, hogy a tagállamok mihamarabb állást foglalnak a kérdésben, és hogy még az európai választások előtt el tudjuk fogadni az új szabályokat, hogy a gazdákat még egy eszköz segítse a zöld átállásban.”

A következő lépések

A Parlament készen áll arra, hogy a jogszabály végleges formába öntéséhez megkezdje a tárgyalásokat a tagországokkal.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Kapcsolódó tartalom:élélmiszer fenntarthatóság génszerkezet környezetvédelem növény

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Tovább olvasom