Zöld Energia
Új korszakot nyit Kína 100 megawattos hőerőműve
Kína napenergiára épülő hőerőművekké alakítja át nem hasznosított területeit.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kína északnyugati részén, a Kanszu tartománybeli Csiucsüan város közelében üzembe helyezték a Csinta nevű, több energiaforrást hasznosító, 100 megawattos, olvadt sóval működő napkollektoros hőerőművet, amely a Góbi és más sivatagi terméketlen területeken megvalósított projektek közül a legnagyobb ilyen típusú létesítmény az országban – tudatta az alternativenergia.hu. A jelentés szerint az erőműben több mint 25 ezer, koncentrikus körökben elhelyezett heliosztát (a nap mozgását követő és a sugarát egy irányba terelő eszköz) működik, amelyek együttesen 770 ezer négyzetméternyi tükröző felületet alkotnak. A tükrök a napfényt egy központi hőelnyelő toronyra irányítják, ahol az olvadt sót 550 Celsius-fok fölé hevítik, majd a hőtartályokban tárolják, és később gőztermelésre, illetve villamosenergia-előállítására használják fel. “A létesítmény június óta csatlakozik az elektromos hálózathoz, éves termelése várhatóan eléri az 1,45 milliárd kilowattórát, ami mintegy 480 ezer tonna szabványos szén felhasználását váltja ki” – közölte Huang Lu-san, a projekt helyettes vezetője.
Kanszu tartomány Kína egyik legkedvezőbb térsége a szél- és napenergia fejlesztésére: a tartomány területének fele, mintegy 197 ezer négyzetkilométer jelenleg nem hasznosított terület. “A tartományban jelenleg 620 megawatt beépített napkollektoros hőerőművi kapacitás működik. A térség nagy projektje a jümeni, 100 megawattos, lineáris Fresnel-rendszerű, olvadt sót használó napkollektoros hőerőmű, amely alacsonyabb építési és karbantartási igénnyel működik, és évente mintegy 1,7 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet” – mondta el Csu Ji, az állomás termelési és üzemeltetési vezetője.
A kínai nemzeti energiaügyi hivatal adatai szerint az idei első három negyedévben összesen 240 millió kilowatt új napenergia-kapacitás létesült. A kormányzati intézkedések és a piaci kereslet hatására technológiai áttörések születtek az alapanyagok és berendezések terén, ami a kapcsolódó iparágak, így az üveg-, acél- és sóipar fejlődését is élénkíti.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
