Zöldinfó

Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése

Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat, cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.

Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.

Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.

Kapcsolódó tartalom:erdő fásítás klímaváltozás környezetvédelem

Zöldinfó

Egységes rendszerbe kerülnek a hazai természetvédelmi adatok

Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentősen megnövekedtek a természetvédelmi adatkörök, így az adatbázisok korszerűsítésére van szükség. Erre a célra indul egy 970 millió forint értékű projekt uniós és költségvetési vissza nem térítendő forrásból – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a 16. MAVIR madárvédelmi konferencián Budapesten. A természetvédelemmel kapcsolatos adatok, adatkörök egységes rendszerbe szedése, tárolása és az adatbázisok karbantartása évtizedek óta kiemelt feladata a természetvédelmi ágazatnak – írta meg az alternativenergia.hu. A folyamatos fejlesztések és együttműködések eredménye, hogy mára a környezetvédelem és a szabadvezeték-hálózat adatbázisai kölcsönösen átjárhatóvá váltak. Minden egyes középfeszültségű vezetékszakasz oszlopszintű értékelésével elérhetővé váltak azok madárvédelmi vonatkozásai. Ez a modernizálás az AM, az áramszolgáltató partnerek, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével valósulhatott meg – hangsúlyozta Rácz András.

Az államtitkár a közlemény szerint arról is beszélt, hogy az adatbázisok közötti átjárhatóság a 2008-ban elinduló Akadálymentes Égbolt megállapodás eredményeként jött létre. Hosszú évek alatt a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás annyira súlyossá vált, hogy szükségessé vált az összefogás a kormány és az áramszolgáltatók között. Ezzel egy időben elindult a MAVIR madárvédelmi konferencia is – tették hozzá. Az idei, 16. madárvédelmi konferencia mottója a “Szárnyaló adatok – A madárvédelem számokban”, amelyhez szorosan kapcsolódik a most induló KEHOP projekt, ami tovább segíti majd a természetvédelmi adatbázisok építését.

A Magyarországon előforduló védett, védelemre érdemes és közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító adatgyűjtés, adattárolás és adatmegosztás országos egységes rendszere pedig megújul – fejtette ki az államtitkár. Ez a hiánypótló fejlesztés az AM, a Herman Ottó Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg, és széles kutatói bázis támogatja. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, valamint az adatfeldolgozás módszertana is újjászületik. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt 20-25 évből már rendelkezésre álló, belföldi élővilággal kapcsolatos biotikai adatok átfogó elemzése, értékelése, és egységes keretrendszerbe foglalása is teljesül, ezeket az adatokat pedig a program másik fő pillérébe a “BÁRKA” természetvédelmi adattárba töltik fel – emelte ki az államtitkár. Rácz András hozzátette, az idei év másik természetvédelmi aktualitása, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az elsők között adta le az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv alapján hatévente esedékes országjelentést. A jelentések tartalma hozzájárul a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv alapértékeihez is – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom