Zöldinfó
Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése
Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat, cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.
Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.
Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.
Zöldinfó
Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában
Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.
A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.
Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.
“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
