Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése

Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat,  cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.

Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.

Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.

Advertisement

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák