Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új nukleáris technológiát támogató központot alapított a BME

A Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontnak oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatai lesznek.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A BME Természettudományi Kara (TTK) Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontot alapított. A Nukleáris Technika Intézetben létrehozott központ a mikro- és kis moduláris reaktorok (SMR-ek) magyarországi és régiós ipari megvalósíthatóságának elősegítése érdekében végez oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatósági vizsgálatokat. Ezzel támogatja a magyar gazdaság és a nemzetközi ipar szereplőit az új technológia biztonságos, gazdaságos és fenntartható elterjesztésében.

A mikroreaktorok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség definíciója szerint 10 MWe alatti, míg a kis moduláris reaktorok tipikusan 300 MWe alatti teljesítményű létesítmények. Előnyük, hogy gyorsan felépíthetők és rugalmasan üzemeltethetők. A kis moduláris reaktorok iránt intenzív az érdeklődés az Európai Unióban, Amerikában és a Távol-Keleten is.

A technológia fontos szerepet játszhat nemcsak a villamosenergia-termelésben, hanem a nehézipari, vegyipari folyamatok dekarbonizációjában, a hidrogéntermelésben és a fosszilis energiahordozóktól mentes ipari és lakossági távhőellátásban is – mondta a bme.hu-nak Aszódi Attila egyetemi tanár, a TTK dékánja. A technológiai megoldások beható vizsgálata, a műszaki megoldások továbbfejlesztése, a berendezések engedélyezése, az ezekhez kapcsolódó elemzési feladatok terén a Műegyetem a kompetenciáit és kapacitásait tudatosan és koordináltan kívánja továbbfejleszteni.

Advertisement

A BME TTK Nukleáris Technikai Intézete működteti az ország egyetlen oktatóreaktorát, amely kiváló, nemzetközi szinten is elismert szellemi műhely és infrastruktúra az atomreaktorokhoz kapcsolódó tudás továbbfejlesztéséhez.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák