Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új nukleáris technológiát támogató központot alapított a BME

A Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontnak oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatai lesznek.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A BME Természettudományi Kara (TTK) Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontot alapított. A Nukleáris Technika Intézetben létrehozott központ a mikro- és kis moduláris reaktorok (SMR-ek) magyarországi és régiós ipari megvalósíthatóságának elősegítése érdekében végez oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatósági vizsgálatokat. Ezzel támogatja a magyar gazdaság és a nemzetközi ipar szereplőit az új technológia biztonságos, gazdaságos és fenntartható elterjesztésében.

A mikroreaktorok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség definíciója szerint 10 MWe alatti, míg a kis moduláris reaktorok tipikusan 300 MWe alatti teljesítményű létesítmények. Előnyük, hogy gyorsan felépíthetők és rugalmasan üzemeltethetők. A kis moduláris reaktorok iránt intenzív az érdeklődés az Európai Unióban, Amerikában és a Távol-Keleten is.

A technológia fontos szerepet játszhat nemcsak a villamosenergia-termelésben, hanem a nehézipari, vegyipari folyamatok dekarbonizációjában, a hidrogéntermelésben és a fosszilis energiahordozóktól mentes ipari és lakossági távhőellátásban is – mondta a bme.hu-nak Aszódi Attila egyetemi tanár, a TTK dékánja. A technológiai megoldások beható vizsgálata, a műszaki megoldások továbbfejlesztése, a berendezések engedélyezése, az ezekhez kapcsolódó elemzési feladatok terén a Műegyetem a kompetenciáit és kapacitásait tudatosan és koordináltan kívánja továbbfejleszteni.

Advertisement

A BME TTK Nukleáris Technikai Intézete működteti az ország egyetlen oktatóreaktorát, amely kiváló, nemzetközi szinten is elismert szellemi műhely és infrastruktúra az atomreaktorokhoz kapcsolódó tudás továbbfejlesztéséhez.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák