Zöldinfó
Új nukleáris technológiát támogató központot alapított a BME
A Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontnak oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatai lesznek.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A BME Természettudományi Kara (TTK) Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontot alapított. A Nukleáris Technika Intézetben létrehozott központ a mikro- és kis moduláris reaktorok (SMR-ek) magyarországi és régiós ipari megvalósíthatóságának elősegítése érdekében végez oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatósági vizsgálatokat. Ezzel támogatja a magyar gazdaság és a nemzetközi ipar szereplőit az új technológia biztonságos, gazdaságos és fenntartható elterjesztésében.
A mikroreaktorok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség definíciója szerint 10 MWe alatti, míg a kis moduláris reaktorok tipikusan 300 MWe alatti teljesítményű létesítmények. Előnyük, hogy gyorsan felépíthetők és rugalmasan üzemeltethetők. A kis moduláris reaktorok iránt intenzív az érdeklődés az Európai Unióban, Amerikában és a Távol-Keleten is.
A technológia fontos szerepet játszhat nemcsak a villamosenergia-termelésben, hanem a nehézipari, vegyipari folyamatok dekarbonizációjában, a hidrogéntermelésben és a fosszilis energiahordozóktól mentes ipari és lakossági távhőellátásban is – mondta a bme.hu-nak Aszódi Attila egyetemi tanár, a TTK dékánja. A technológiai megoldások beható vizsgálata, a műszaki megoldások továbbfejlesztése, a berendezések engedélyezése, az ezekhez kapcsolódó elemzési feladatok terén a Műegyetem a kompetenciáit és kapacitásait tudatosan és koordináltan kívánja továbbfejleszteni.
A BME TTK Nukleáris Technikai Intézete működteti az ország egyetlen oktatóreaktorát, amely kiváló, nemzetközi szinten is elismert szellemi műhely és infrastruktúra az atomreaktorokhoz kapcsolódó tudás továbbfejlesztéséhez.
Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
