Zöldinfó
Új nukleáris technológiát támogató központot alapított a BME
A Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontnak oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatai lesznek.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A BME Természettudományi Kara (TTK) Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontot alapított. A Nukleáris Technika Intézetben létrehozott központ a mikro- és kis moduláris reaktorok (SMR-ek) magyarországi és régiós ipari megvalósíthatóságának elősegítése érdekében végez oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatósági vizsgálatokat. Ezzel támogatja a magyar gazdaság és a nemzetközi ipar szereplőit az új technológia biztonságos, gazdaságos és fenntartható elterjesztésében.
A mikroreaktorok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség definíciója szerint 10 MWe alatti, míg a kis moduláris reaktorok tipikusan 300 MWe alatti teljesítményű létesítmények. Előnyük, hogy gyorsan felépíthetők és rugalmasan üzemeltethetők. A kis moduláris reaktorok iránt intenzív az érdeklődés az Európai Unióban, Amerikában és a Távol-Keleten is.
A technológia fontos szerepet játszhat nemcsak a villamosenergia-termelésben, hanem a nehézipari, vegyipari folyamatok dekarbonizációjában, a hidrogéntermelésben és a fosszilis energiahordozóktól mentes ipari és lakossági távhőellátásban is – mondta a bme.hu-nak Aszódi Attila egyetemi tanár, a TTK dékánja. A technológiai megoldások beható vizsgálata, a műszaki megoldások továbbfejlesztése, a berendezések engedélyezése, az ezekhez kapcsolódó elemzési feladatok terén a Műegyetem a kompetenciáit és kapacitásait tudatosan és koordináltan kívánja továbbfejleszteni.
A BME TTK Nukleáris Technikai Intézete működteti az ország egyetlen oktatóreaktorát, amely kiváló, nemzetközi szinten is elismert szellemi műhely és infrastruktúra az atomreaktorokhoz kapcsolódó tudás továbbfejlesztéséhez.
Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Zöldinfó
Átfogó zöld fordulatot sürget a Magyar Tudományos Akadémia
A fenntarthatóságról adott ki ajánlást az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A bizottság szerint a fenntarthatóság helyzete Magyarországon több területen aggasztó állapotokat mutat, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre közvetlenebb kockázatot jelent – közölte az alternativenergia.hu. Az ajánláscsomag átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürget, többek között az integrált vízgazdálkodás és a zöld átállás erősítését, hangsúlyozva: a fenntarthatóság nem szűk környezetvédelmi ügy, hanem a nemzeti biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele. A Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológus elnökletével működő bizottság négy fejezetre tagolva, mintegy hetven oldalon részletezi a Magyarország előtt álló tennivalókat. Az anyag a fenntarthatóságot a nemzeti biztonság, a gazdasági stabilitás, a társadalmi jóllét és a kormányzati minőség kérdéseként kezeli. A dokumentum több fejezete rámutat, hogy a környezeti és fenntarthatósági kormányzás széttöredezett, a végrehajtási kapacitások gyengék, a vízgazdálkodás dezintegrált, a természeti tőke állapota romlik, az ökológiai szempontok gyakran alárendelődnek rövid távú gazdasági érdekeknek, miközben a klímaváltozás, a vízhiány, a biodiverzitás-csökkenés, a talajromlás, a szennyezések és az egészségügyi kockázatok egyre közvetlenebbül érintik az ország mindennapi működését.
Az első rész a központi kérdéseket tárgyalja, így az intézményi és kormányzati szerkezet átalakításának szükségességét, a fenntartható fejlődési szempontok állami működésbe való beépítését, az átfogó nemzeti vagyontár és a zöld költségvetési keretek jelentőségét, valamint a tudomány szerepét a mérésben, modellezésben, kockázatbecslésben és döntéstámogatásban. Külön hangsúlyt kap a természetalapú megoldások és a biológiai sokféleség védelme. A második nagy egység a víz kérdését állítja a középpontba. A dokumentum szerint a víz nem egy fenntarthatósági részterület a sok közül, hanem valamennyi fenntartható fejlődési cél alapfeltétele. A javaslatok ezért az integrált vízgazdálkodás, a vízvisszatartás, a víztakarékos öntözés, a táji léptékű együttműködések és a korszerű monitoringrendszerek irányába mutatnak.
A gazdaság és agrárium fejezetei azt vizsgálják, hogyan lehet a fenntarthatósági fordulatot finanszírozhatóvá, mérhetővé és versenyképességi szempontból is értelmezhetővé tenni. A dokumentum világossá teszi, hogy a zöld átállás nem pusztán költség-, hanem energiaimport-csökkentési, ellátásbiztonsági, innovációs és országimázs-erősítő lehetőség is. Az energia és társadalom témakörei tovább tágítják a fenntarthatóság értelmezését, kifejtve, hogy a tiszta és ellátásbiztos energiaátmenet csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, az energiaszegénységet és az energiaigazságosság szempontjait.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
