Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új természetvédelmi projektek indulnak az Aggteleki Nemzeti Parkban

Jelentős természetvédelmi fejlesztés indul az Aggteleki Nemzeti Parkban.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság hat kiemelt projektet valósít meg 3,3 milliárd forint értékben a jelenlegi uniós ciklusban – írja az alternativenergia.hu. A beruházások mintegy 77 százaléka közvetlenül javítja a nemzeti park területének természeti állapotát. E körbe tartozik a gyepek rehabilitációja is, amelyre 290 milliót fordítanak – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára, a Háromhután tartott projektnyitó rendezvényen a tárca MTI-nek küldött közleménye szerint. Az államtitkár ismertette: az igazgatóság a rendelkezésre álló uniós források 40 százalékát a természetvédelmi kezeléshez szükséges infrastruktúra fejlesztésére fordítja a kedvező természetességi állapot fenntartása érdekében. A térség adottságai indokolják ezt az arányt. Az igazgatóság vagyonkezelésében 13 ezer hektár áll, ebből 11 200 hektárt közvetlenül maga a nemzeti park hasznosít, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a kezeléshez szükséges eszközök és gépek saját tulajdonban legyenek – közölte.

A teljes forráskeret 34 százalékát leromlott állapotú természetes élőhelyek helyreállítására, állapotjavítására, valamint veszélyeztetett fajok speciális igényeihez igazodó természetvédelmi beavatkozásokra fordítják. Rácz András arra is rámutatott, hogy Magyarország európai összehasonlításban is kedvező helyzetben van, hiszen az ország közigazgatási területének mintegy negyede természetközeli állapotban maradt fenn. Ezek a területek azonban nem alkotnak nagy, összefüggő egységeket, hanem az emberi beavatkozások következtében feldarabolódtak, mozaikos szerkezetűek lettek. Ezért az élőhely-rekonstrukció az állami természetvédelem egyik legfontosabb feladata.

A támogatás 18 százalékát élettelen természeti értékek védelmére fordítják. Az országos nyilvántartásban szereplő mintegy 4200 barlang tíz százaléka, 423 található az igazgatóság működési területén. A barlangok élettelen természeti értékek, önerőből megújulásra képtelenek, ezért szükség van megerősítésükre, lezárásukra, valamint denevérbarát bejáratok kialakítására. A források további 4 százaléka pedig bemutatási és ökoturisztikai fejlesztéseket szolgál, hisz a túrázás és a természeti értékek iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. Országosan a mintegy 700 turisztikai létesítmény fele a tíz hazai nemzeti park igazgatóság üzemeltetésében működik, évente 1,6 millió regisztrált látogatót fogadva. Az Aggteleki Nemzeti Park programjain évente több mint 100 ezer regisztrált vendég vesz részt – ismertette a közlemény szerint Rácz András.

Advertisement

A most induló fejlesztés középpontjában a gyepterületek állapotának megőrzése és javítása áll. A nedves gyepeken az inváziós fajok terjedése, a száraz gyepeken a cserjésedés jelent veszélyt, ezért aktív természetvédelmi kezeléséhez szükséges gépek és eszközök beszerzése és célzott élőhely-fejlesztési beavatkozások valósulnak meg koncentráltan a Zempléni Tájegységen. Háromhután két tanösvény is létesül, foglalkoztatótér szolgálja majd a gyermekek környezeti nevelését, továbbá kiadvány készül a Zemplén természeti értékeinek bemutatására – zárta beszédét az államtitkár az AM tájékoztatása szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák