Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés18 óra telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
