Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
Zöld Energia
Rekordokat döntő úszó szélerőművet állított üzembe Kína a Dél-kínai-tengeren
Hálózatra kapcsolták a világ első úszó szélerőmű-platformját Dél-Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hálózatra kapcsolták a világ első 16 megawattos, feszített kikötésű, úszó szélerőmű-platformját a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál fekvő Lufeng tengeri olajmezőn, ahol a létesítmény közvetlenül az olajkitermelés energiaellátását szolgálja – írja az alternativenergia.hu. A platformot a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) leányvállalata, az Offshore Oil Engineering Co. (COOEC) építette. A szerkezet a tengerszinttől mérve csaknem egy 110 emeletes épület magasságának felel meg. A létesítmény Sencsentől mintegy 200 kilométerre délkeletre, 136 méter mély vízben helyezkedik el.
A 16 megawatt teljesítményű szélturbinával felszerelt platform évente várhatóan 54 millió kilowattóra villamosenergiát termel az olajmező számára, amellyel évente mintegy 35 ezer tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A kínai vállalat szerint ez az első feszített kikötésű úszó szélerőmű-platform az országban, amely egyúttal világrekordot jelent kategóriájában a működési vízmélység (136 méter), a parttól mért távolság (136 kilométer) és az egyetlen egységre jutó beépített teljesítmény tekintetében.
A projekt egyik vezetője közölte, hogy a platformot úgy tervezték, hogy a rendkívül erős tájfunoknak is ellenálljon. A kínai országos energiaügyi hivatal júliusban jelentette be, hogy a 2026 és 2030 közötti 15. ötéves terv időszakában az ország megújulóenergia-ágazata a nagy léptékű bővítés, a hatékonyság javítása és a fosszilis energiaforrások fokozatos kiváltása felé mozdul el. A tervek szerint ebben az időszakban országszerte mintegy 100 millió kilowatt új tengeri szélerőmű-kapacitás létesül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
