Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

Advertisement

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement

Zöld Energia

15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat

Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.

A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.

Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?

Advertisement

Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.

Advertisement

Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!

Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.

Advertisement

Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet. 

A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.

Advertisement

Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák