Zöldinfó

Új típusú kondenzátorokat fejlesztett ki a TDK Szombathelyen

Új típusú, energiahatékonyságot növelő kondenzátorokat és úgynevezett kondenzátor-bank modulokat fejlesztettek ki egy nemrég lezárult átfogó kutatás-fejlesztési program részeként a TDK Hungary Components Kft.-nél Szombathelyen – közölte a cég az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-15

Szerző:

Vanessza

Az 1,2 milliárd forintból az elmúlt két év során megvalósított projekt 500 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap pályázatán, amit a cég a bérek, járulékok, valamint az anyagköltség finanszírozására fordított – írták a közleményben. A projekt a teljesítmény induktivitások és a kibővített feszültségtartományú hibrid polimer kondenzátor fejlesztését célozta. Az új típusú kondenzátorok például az autók motorvezérlő egységeiben, elektromos kormányszervo, elektromos fékműködtető és fékrásegítő rendszerekben alkalmazhatóak, de felhasználhatók ipari elektronika, a megújuló energia, az 5G-telekommunikációs hálózatok, valamint a háztartási elektronika területén is.

A TDK Hungary Components Kft. a japán TDK konszern tagja, szombathelyi gyárukban 30 éve gyártanak elektronikai alkatrészeket, kondenzátorokat, fojtótekercseket és zavarszűrőket. A telephely az ipari elektronikai alkalmazásokban használt alumínium elektrolit kondenzátorok kompetencia központja, a vállalatnál kondenzátorok széles körét gyártják. A TDK Szombathelyen jelenleg mintegy 2500 főt foglalkoztat – írták a közleményben. Az anyavállalatnak fejlesztési és termelési telephelyei, valamint értékesítési irodái vannak Ázsiában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában. A 2021/2022-es gazdasági évben a TDK 15,6 milliárd dollár értékesítési bevételt ért el, és mintegy 117 ezer munkavállalót foglalkoztatott világszerte. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a TDK Hungary Components Kft. nettó árbevétele a 2022. március végével zárult üzleti évben 260,5 millió euró volt és 5,1 millió euró veszteséget könyvelt el, a cég képviselőjének magyarázata szerint termékportfóliójuk tisztítása miatt. Az előző, 2020/2021-es üzleti évben 219,1 millió euró árbevétel mellett 720 ezer euró adózás utáni nyereséget ért el a cég.

Kapcsolódó tartalom:elektronika fenntarthatóság kondenzátor környezetvédelem megújuló energia

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom