Zöldinfó

Új típusú kondenzátorokat fejlesztett ki a TDK Szombathelyen

Új típusú, energiahatékonyságot növelő kondenzátorokat és úgynevezett kondenzátor-bank modulokat fejlesztettek ki egy nemrég lezárult átfogó kutatás-fejlesztési program részeként a TDK Hungary Components Kft.-nél Szombathelyen – közölte a cég az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-15

Szerző:

Vanessza

Az 1,2 milliárd forintból az elmúlt két év során megvalósított projekt 500 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap pályázatán, amit a cég a bérek, járulékok, valamint az anyagköltség finanszírozására fordított – írták a közleményben. A projekt a teljesítmény induktivitások és a kibővített feszültségtartományú hibrid polimer kondenzátor fejlesztését célozta. Az új típusú kondenzátorok például az autók motorvezérlő egységeiben, elektromos kormányszervo, elektromos fékműködtető és fékrásegítő rendszerekben alkalmazhatóak, de felhasználhatók ipari elektronika, a megújuló energia, az 5G-telekommunikációs hálózatok, valamint a háztartási elektronika területén is.

A TDK Hungary Components Kft. a japán TDK konszern tagja, szombathelyi gyárukban 30 éve gyártanak elektronikai alkatrészeket, kondenzátorokat, fojtótekercseket és zavarszűrőket. A telephely az ipari elektronikai alkalmazásokban használt alumínium elektrolit kondenzátorok kompetencia központja, a vállalatnál kondenzátorok széles körét gyártják. A TDK Szombathelyen jelenleg mintegy 2500 főt foglalkoztat – írták a közleményben. Az anyavállalatnak fejlesztési és termelési telephelyei, valamint értékesítési irodái vannak Ázsiában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában. A 2021/2022-es gazdasági évben a TDK 15,6 milliárd dollár értékesítési bevételt ért el, és mintegy 117 ezer munkavállalót foglalkoztatott világszerte. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a TDK Hungary Components Kft. nettó árbevétele a 2022. március végével zárult üzleti évben 260,5 millió euró volt és 5,1 millió euró veszteséget könyvelt el, a cég képviselőjének magyarázata szerint termékportfóliójuk tisztítása miatt. Az előző, 2020/2021-es üzleti évben 219,1 millió euró árbevétel mellett 720 ezer euró adózás utáni nyereséget ért el a cég.

Kapcsolódó tartalom:elektronika fenntarthatóság kondenzátor környezetvédelem megújuló energia

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Tovább olvasom