Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új típusú kondenzátorokat fejlesztett ki a TDK Szombathelyen

Új típusú, energiahatékonyságot növelő kondenzátorokat és úgynevezett kondenzátor-bank modulokat fejlesztettek ki egy nemrég lezárult átfogó kutatás-fejlesztési program részeként a TDK Hungary Components Kft.-nél Szombathelyen – közölte a cég az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Az 1,2 milliárd forintból az elmúlt két év során megvalósított projekt 500 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap pályázatán, amit a cég a bérek, járulékok, valamint az anyagköltség finanszírozására fordított – írták a közleményben. A projekt a teljesítmény induktivitások és a kibővített feszültségtartományú hibrid polimer kondenzátor fejlesztését célozta. Az új típusú kondenzátorok például az autók motorvezérlő egységeiben, elektromos kormányszervo, elektromos fékműködtető és fékrásegítő rendszerekben alkalmazhatóak, de felhasználhatók ipari elektronika, a megújuló energia, az 5G-telekommunikációs hálózatok, valamint a háztartási elektronika területén is.

A TDK Hungary Components Kft. a japán TDK konszern tagja, szombathelyi gyárukban 30 éve gyártanak elektronikai alkatrészeket, kondenzátorokat, fojtótekercseket és zavarszűrőket. A telephely az ipari elektronikai alkalmazásokban használt alumínium elektrolit kondenzátorok kompetencia központja, a vállalatnál kondenzátorok széles körét gyártják. A TDK Szombathelyen jelenleg mintegy 2500 főt foglalkoztat – írták a közleményben. Az anyavállalatnak fejlesztési és termelési telephelyei, valamint értékesítési irodái vannak Ázsiában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában. A 2021/2022-es gazdasági évben a TDK 15,6 milliárd dollár értékesítési bevételt ért el, és mintegy 117 ezer munkavállalót foglalkoztatott világszerte. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a TDK Hungary Components Kft. nettó árbevétele a 2022. március végével zárult üzleti évben 260,5 millió euró volt és 5,1 millió euró veszteséget könyvelt el, a cég képviselőjének magyarázata szerint termékportfóliójuk tisztítása miatt. Az előző, 2020/2021-es üzleti évben 219,1 millió euró árbevétel mellett 720 ezer euró adózás utáni nyereséget ért el a cég.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák