Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
Levegő, talaj, talajvíz és zaj: átfogó monitoringot végez az SZTE a BYD-nál
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD és az SZTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE), amely alapján a felsőoktatási intézmény független monitoringtevékenységet végez – tájékoztatta a multinacionális vállalat az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE független külső szakértőként vesz részt a környezetvédelmi monitoringban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az egyetem méri a levegő minőségét, az ipari szennyvíz, a talajvíz és a talaj állapotát, valamint a zaj szintjét, és figyelemmel kíséri a helyhez kötött kibocsátási forrásokat. Emellett szakértőként értelmezi a mérési eredményeket, és részt vesz a monitoringtervek kidolgozásában és folyamatos fejlesztésében is. Az együttműködés célja, hogy az egyetem környezettudományi tapasztalatára támaszkodva a BYD Auto Hungary környezetvédelmi ellenőrzései még alaposabbak, tárgyilagosabbak és átláthatóbbak legyenek. Ez biztosítja, hogy a mért adatok pontosak, megbízhatók és utólag is visszakereshetők maradjanak – tették hozzá.
A közlemény idézi Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettest, aki úgy fogalmazott, az együttműködés összeköti a tudományos szakértelmet az ipari gyakorlattal, annak érdekében, hogy objektív méréseken és tényeken alapuló döntésekkel óvják a környezetet. A környezetvédelem a BYD fenntarthatósági stratégiájának kulcseleme. A BYD a jövőben is a hatályos jogszabályok szerint végzi környezetvédelmi ellenőrzéseit, és az előírásoknak megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a releváns környezetvédelmi adatokat – hangsúlyozták a közleményben. A vállalat a továbbiakban is aktívan együttműködik a hatóságokkal és a lakossággal, miközben folyamatosan fejleszti környezetvédelmi gyakorlatát – írták.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
