Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
Természetvédők kérik a fakitermelési moratórium fenntartását
Természetvédők: ne védett erdőkből termeljenek ki szociális tűzifát!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A legértékesebb védett állami erdőkre és a Natura 2000-es területekre vonatkozó, szeptember végén lejáró fakitermelési moratórium meghosszabbítását kérik a miniszterelnöktől nyílt levélben természetvédő szervezetek, álláspontjuk szerint a moratórium fenntartása nem veszélyezteti a szociálistűzifa-termelés céljait – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány által írt nyílt levél emlékeztet arra, hogy az újonnan létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik első bejelentése volt májusban, hogy az erdők kezelését új alapokra helyezi.
Az átállás szimbolikus eszközeként szeptember végi lejárattal három hónapos fakitermelési moratóriumot hirdetett a tárca, amelynek idejére tervezte, hogy előkészíti a védett és Natura 2000 területeken található állami erdők kezelését új alapokra helyező intézményi átalakulásokat, elkezdi kidolgozni a kezelési célrendszereket, felülvizsgálni a szabályozási környezetet – idézik fel a közleményben. A zöld szervezetek szerint nem készült tiszta, transzparens ütemterv sem a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, nincs továbbá biztosíték arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat.
A közleményben a szervezetek hangsúlyozzák: a szociális tűzifa iránti igény a becsült mennyiségek alapján teljes egészében kielégíthető a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből. Különösen megkönnyítené az igények biztosítását, ha a kormány módot találna arra, hogy hatékonyan segítse az ország erdeinek csaknem felét kezelő magán-erdőtulajdonosok piaci szerepvállalását, valamint visszafogná az erdőkből származó faanyag erőművi égetését.
A szervezetek álláspontja szerint a védett és Natura 2000 állami erdőterületeken kulcsfontosságú a moratórium határozatlan idejű fenntartása, mert az új minisztérium felállítása még zajlik, a moratórium idejére tervezett, rendszerszintű intézményi átalakítások eddig nem történtek meg. A közlemény rámutat arra is, hogy a magas természetességű, védett erdőkben tervezett faanyagtermelés legtöbb formája rövid, közép- és hosszú távon is károsítja az erdei ökoszisztémák működését. Az idei nyáron tapasztalt, történelmi aszály ráadásul olyan kritikus, vízhiányos állapotba hozta a magyarországi erdőket, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások okozta többletstressz hatása beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztetnek a természetvédők, akik további szervezetek csatlakozását is várják a nyílt levélhez.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
