Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
A természetvédelem élő bemutatója lett a szegedi Noé bárkája
Új gyűjtemény nyílt a szegedi füvészkertben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Védett, fokozottan védett őshonos növényfajokat bemutató új gyűjtemény nyílt a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, a Noé bárkája elnevezésű egységet szombaton adták át – írja az alternativenergia.hu. Németh Anikó igazgató az ünnepségen elmondta, tíz éve tervezik egy olyan gyűjtemény létrehozását, amely látogatóbarát módon, egy helyen mutatja be azokat őshonos, ritka és védettséget élvező növényfajokat, melyeket évtizedek óta gondoznak a botanikuskertben. A bárka alakú bemutatóhely jól szimbolizálja, hogy valóban mentőakció folyik, az intenzív emberi beavatkozás és a drasztikus éghajlatváltozás következtében komplett élőhelyek tűnnek el vagy alakulnak át teljesen fajkészletükkel együtt – közölte a szakember.
Magyarországon csaknem nyolcszáz növényfaj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, ezeknek mintegy felét gondozzák botanikus kertekben. A Noé bárkájában 142 fajt ismerhetnek meg a látogatók, a szegedi füvészkertben neveltek száma ennél magasabb, de eltérő környezeti igényei miatt számos növény nem kaphatott helyet az új gyűjteményben – tudatta az igazgató. Az érdeklődők a növények mellett megismerkedhetnek információs táblákon a magyar és a nemzetközi természetvédelem történetével, és azzal a természetvédelmi munkával is, amely néhány veszélyezettet faj ex situ – természetes élőhelyen kívüli – szaporításával és visszatelepítésével évtizedek óta a füvészkertben folyik – mondta Németh Anikó.
A bárkát úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen személetformáló, ismeretterjesztő programok megrendezésére felnőtt vagy gyermek csoportok, osztályok számára – közölte a szakember. Szombattól látogatható a Tudós nők ösvénye is, amely az egyetemhez kötődő, kimagasló tudományos eredményt elérő nőknek állít emléket. A Partiscum Club kezdeményezésére létrehozott gyűjteményben hét kutatónő botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobra látható, az első női magyar Nobel-díjas Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikus, Csapody Vera botanikus, Kopasz Mária festő- és grafikusművész, Ormos Mária történész, Wollemann Mária orvos, biokémikus és Gábor Aranka gyógyszerész. A műtárgyakat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készültek.
Németh Anikó elmondta, a névsort igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél több tudományterületet lefedjen, az ösvényt a tervek szerint a jövőben bővítik a szegedi felsőoktatás elmúlt száz évének meghatározó női tudósainak szobraival.
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
