Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására

A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.

Létrehozva:

|

A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.

A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke.  “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.

 

Advertisement

Zöldinfó

Rekordhoz közel a hazai fásítás: százezredik fa jöhet 2026-ban

Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Jánossomorján, írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, kiemelte, hogy a településfásítási program a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, amelynek célja a vidéki, tízezer fő alatti települések zöldítése és környezeti állapotának javítása. Nagy István hangsúlyozta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegye is aktív részese a programnak, 2020 óta 5775 fát ültettek el, a tavaszi szezonban pedig további 230 fát szállítanak ki vármegyeszerte. A mostani ültetési szakaszban 20 közönséges nyír, 27 korai juhar, 16 amerikai hárs, 17 magas kőris és 30 kislevelű hárs mellett 120 gömb szivarfa kerül ki a települések utcáira, ezek közül Jánossomorján ezúttal 10 amerikai hársat, 10 korai juhart és 10 magas kőrist ültetnek el – sorolta. A miniszter elmondta, hogy a faültetés hathatós segítséget jelent az éghajlatváltozásból fakadó kihívások kezelésében, ezért a kormány által elindított nagyszabású fásítási program nem áll meg a települések határainál.

“Elkötelezettek vagyunk az erdők megőrzése és gyarapítása mellett, stratégiai elemként tekintünk rájuk, azon dolgozunk hogy a hazai erdők állapota, alkalmazkodó képessége tovább javuljon, a területük bővüljön, a fenntartásukban részt vevő gazdálkodók pedig versenyképesek tudjanak maradni” – fűzte hozzá a miniszter. Kitért arra is, hogy az élhetőbb környezet érdekében a kormány azt a célt tűzte ki, hogy az ország fával borított területét 24-ről 27 százalékra növelje. Ezzel a céllal indult el 2019-ben az Országfásítási program, amelyben csaknem 200 millió fát ültettek el országszerte – mondta. Az erdőkről való stratégiai gondolkodás a támogatás politikában is megjelenik, 2014 és 2023 között a Vidékfejlesztési programban 67 milliárd forintot fordítottak erdőtelepítésre, a KAP stratégiai tervben pedig további 64 milliárd forint áll rendelkezésre a fával borított területek arányának növelésére – idézte fel.

Hozzátette, hogy a támogatási rendszer nemcsak az új erdők telepítését segíti, hanem az ültetés utáni gondozását is. Az erdőtelepítési felhívás lehetőséget ad új erdő létrehozására vagy ipari célú fás ültetvények telepítésére és a gazdálkodók a telepítést követően még 12 éven keresztül kompenzációban részesülnek a kieső mezőgazdasági jövedelem után. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy külön figyelmet fordítanak a mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítására is, amelyek abban segítenek, hogy az agrár területek hozzájáruljanak a klímaváltozás mérsékléséhez. Ebben a kezdeményezésben az agrártárca partnere egyebek mellett a Kék Bolygó Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank is.

Advertisement

Nagy István elmondta, hogy az újszülöttek erdeje programban az erdészeti állami társaságok már több mint négymillió fát ültettek el és 620 hektárnyi erdőt hoztak létre, a mintafásítási programban pedig több mint hétmillió fát ültettek el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák