Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
Felfüggesztenék a part menti nagyberuházásokat
A balatoni nagyberuházások leállítását sürgetik a tó védelmében összefogó civil szervezetek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A balatoni partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek köztulajdonba vételét és 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását sürgetik civil szervezetek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A SOS Balaton mozgalom kezdeményezői elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatának megmentése érdekében várnak intézkedést – áll a szervezetek képviselőjének MTI-hez eljuttatott közleményében. Indítványukban – amelyet kormánytagoknak, az érintett országgyűlési képviselőknek, az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának is eljuttattak – azt írták, hogy a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ahol a Cordia nagyberuházása zajlik, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megítélése szerint” felbecsülhetetlen értékű, még megmaradt természetes kapu” található, amelynek megőrzése a teljes tó ökológiai stabilitásának és jövőjének elengedhetetlen feltétele.
A kormányhoz intézett felhívás sürgeti a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését és az érintett területek állami tulajdonba vételét. Kérik: a tudományos intézmények bevonásával vegyék számba, mely partszakaszokon és beruházásoknál szükséges hasonló beavatkozás, és biztosítsák az érintett területek tartós védelmét. Ezen kívül induljon tudományos alapú program a károsított nádasok, torkolatok és természetes parti élőhelyek helyreállítása érdekében.
A szervezetek a szükséges beavatkozások elindításához 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását javasolják. A kezdeményezők hangsúlyozzák, a klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá váló alacsony vízállásokra nem kizárólag veszélyként kell tekinteni. A víz időszakos visszahúzódása lehetőséget teremthet a természetes parti zónák, sekélyvízi élőhelyek és nádasok megújulására is. Elengedhetetlen lenne, hogy ezek a területek a természet számára megmaradjanak, és ne új beépítések célpontjává váljanak.
A közlemény idézi a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) állásfoglalást, mely szerint a déli part beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot, ebben a helyzetben pedig minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás “súlyos ökológiai felelőtlenség”. A szervezetek a beruházások együttes környezeti hatására vonatkozó átfogó ombudsmani vizsgálatot kezdeményeznek.
Emellett a fonyódi beruházás soron kívüli vizsgálatát kérik, valamint nyilvános állásfoglalást is várnak a megmaradt természetes partvidék védelmében. A kezdeményezők – a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – további civil szervezetek és helyi közösségek csatlakozását várják.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
