Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
Egyre nagyobb a vegetációtüzek kockázata, a megelőzés kulcsfontosságú lehet
Az egyéni odafigyelésnek is van szerepe a vegetációtüzek megelőzésében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vegetációtüzek megelőzése és kezelése összehangolt szakpolitikai, tájgazdálkodási és katasztrófavédelmi feladat, de az egyéni odafigyelésnek és a tűzgyújtási szabályok betartásának is kiemelt jelentősége van – olvasható a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőinek tanulmányában, amelyet az mta.hu oldalon tettek közzé. A kutatók kiemelték a természetközeli helyeken élők felelősségét, ők ugyanis a saját környezetük rendbetételével sokat tehetnek környezetük védelmében – írja az alternativenergia.hu. Ajánlásuk szerint a komposztálásra váró száraz növényi maradványokat nem szabad közvetlenül az épületek vagy a kerítések mellett tárolni, de az ereszcsatornában összegyűlt avar és a tetőre lógó száraz ágak eltávolításával is csökkenthető a tűzveszély. A házak környezetéből nem szükséges minden növényzetet eltávolítani, de kellő gondossággal és megfelelő fajválasztással a kertek is segíthetik az élővilág biztonságát – írták.
Az elővigyázatosság jelentőségét azzal indokolták, hogy a belföldi vegetációtüzek csaknem 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. A helyzet nemzetközi szinten is nehéz, hiszen már július végén látszott, hogy 2026 a legsúlyosabb tűzévek egyike lehet Európában. A legtöbb ország tűzvédelme ugyanakkor még mindig az észlelésre és az oltásra összpontosít, a megelőzés jóval kisebb figyelmet kap. Magyarországon ez az év a tartósan magas tűzkockázattal és a természetvédelmi szempontból értékes területek érintettségével emelkedik ki az előzőek sorából, ezért a lakossági tudatosság most különösen fontos, hosszabb távon pedig olyan vidékfejlesztési és tájhasználati döntéseket kell támogatni, amelyek ellenállóbb tájakat és közösségeket hoznak létre – tették hozzá.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
