Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
Újabb lendületet kap a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése
Az E.ON Hungária Csoport a következő években 230 milliárd forintnyi uniós forrást fordít hálózatfejlesztésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az E.ON Hungária Csoport 230 milliárd forint értékben nyert el uniós forrásokat, hogy a következő években további 2323 MW megújuló kapacitás csatlakozására képessé tegyék a hálózatot – írja az alternativenergia.hu. A cél elérése érdekében egyebek mellett felújítanak és építenek alállomásokat – mondta az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató helyettese Budapesten sajtótájékoztatón. Katona Ádám méltatta, hogy Magyarország kormánya sikeresen lobbizott az uniós források hazahozatala érdekében, és különösen örömtelinek nevezte, hogy ezeknek a forrásoknak egy jó részét a villamosenergia-hálózat modernizálására, bővítésére, fejlesztésére szánták, hiszen ez a további növekedés alapja. Az E.ON Hungária Csoport helyszíni közleménye szerint a 230 milliárd forintos hálózatfejlesztési program, amelyben 2030-ig 2323 MW új hálózati csatlakozási kapacitás jön létre, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A fejlesztéssel a villamosenergia-hálózat egyszerre lényegesen több új lakossági és vállalati ügyfél, ipari beruházás, valamint nap- és szélerőmű biztonságos csatlakozását tudja kiszolgálni. Az E.ON Hungária Csoport Magyarország legnagyobb villamosenergia-elosztó hálózatát üzemelteti Budapesten, Pest megyében és a Dunántúlon, 2022 óta pedig mintegy 690 milliárd forintot fordított energiahálózati beruházásokra. Az új program erre a fejlesztési munkára épül.
Katona Ádám ismertette, hogy a hálózat fejlesztése mellett további 13,5 milliárd forintot nyertek az okosmérő pályázaton, így a meglévő csaknem 600 ezer okosmérő mellé további 237 ezret fognak csatlakoztatni a hálózati területükön. Az okosmérőkkel segítik az ügyfeleiket, hogy követni tudják az energiafelhasználásukat.
A vállalat ez utóbbi pályázathoz kapcsolódó közleménye szerint az E.ON Hungária Csoport az új villamosenergia-fogyasztásmérők telepítését 2028 végéig vállalta. Az új mérők telepítése szervesen kapcsolódik az E.ON hálózatfejlesztési és digitalizációs programjához. Az okosmérők által biztosított adatok támogatják a hálózat hatékonyabb működtetését, a fejlesztések megalapozott tervezését, valamint a megújuló energiaforrások, az energiatárolók és az új fogyasztói igények biztonságos hálózati integrációját.
A 13,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból létrejött beruházás a Széchenyi Terv Plusz programban az Európai Unió finanszírozásával az RRF pénzügyi forrásainak felhasználásával valósul meg. Katona Ádám kiemelte, ezek a beruházások hosszú évtizedekre alapozzák meg, hogy az ország gazdasága milyen irányba tud előre haladni. Hiszen fontos, hogy olyan környezet alakuljon ki, amely egy nagyon kiszámítható és tudatos energiapolitikát határoz meg. Ebben az E.ON Hungária Csoport hosszú távon is szeretne partnere lenne mind a magyar államnak, mind Magyarország lakosságának.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
