Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
Természetközeli rekreációs területet alakítanak ki a Csobaj-tó mellett
Új rekreációs zöldterület jön létre a főváros XVI. kerületében a Csobaj-tónál és környezetében, ahol a jövőben komoly fejlesztés indulhat..
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
“Az Energiaügyi Minisztérium felkarolta a projektet, és kezdő lökésként 30 millió forintos támogatást biztosít a tervezés előkészítéséhez, a védő erdősáv kialakításához” – mondta Raisz Anikó, olvasható az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, nagyon fontos, hogy a városon belül is minél több zöldfelület legyen, amelyet rekreációs, környezeti nevelési céllal lehet használni, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt szabadidős tevékenységet folytathatnak. Hozzátette: a Csobaj-tó környékén élhető, tiszta, szép és természetes környezetet akarnak teremteni. “Az egykori bányaterület újra gyönyörű ékköve lehet a fővárosnak” – jegyezte meg Raisz Anikó. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester felidézte, hogy a helyszínen régen kavics- és sóderbánya működött, a terület pedig az elmúlt néhány évtizedben magánkézben volt. Hozzátette: korábban voltak tervek a cinkotai Csobaj-bánya és környezete beépítéséről, de az önkormányzat hosszas tárgyalásokat követően tavaly megállapodott az eddigi tulajdonossal, és megvásárolta a területet.
“Célunk, hogy a Városligethez hasonlítható nagy zöld terület létesüljön a XVI. kerületi kertvárosban” – szögezte le a polgármester. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a projektet a XVI. kerület a Főváros helyett végzi el. Elmondta, hogy a környéken lakók kérték, hogy a terület maradjon meg zöldterületnek, és a szabadidőt, a rekreációt szolgálja. “Itt a kerületben nem engedünk új területeket beépíteni, főleg olyanokat nem, amelyek alkalmasak rekreációs és szabadidős tevékenységre. Ezért tűztük ki célul, hogy megvásároljuk a csaknem 20 hektáros területet. A tulajdoni lapra az önkormányzat be lett jegyezve, mostantól az itt lakók kéréseit, igényeit figyelembe véve alakítjuk a területet” – fejtette ki Szatmáry Kristóf.
A politikus elmondása szerint több terv van arra, mit lehetne tenni a 20 hektáros területen, a folyamat várhatóan hosszú és költséges lesz. Szatmáry Kristóf megjegyezte, hogy eddig a Turul-liget, illetve a Levente-park vetődött fel a terület új elnevezéseként. A sajtótájékoztatót követően a helyszínen egy szakember közreműködésével mintát vettek a Csoba-tó vizéből, amiből kiderült, hogy annak PH-, foszfor- és oxigénértéke egyaránt kiváló, és élhető környezetet mutat. Szakértők szerint a tó környezete mára számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. A tóban féltucat halfaj mellett több védett kétéltűfaj is él, például nagy tavibékák, erdei békák és barna varangyok. A tavat, a tóparti nádast, a közeli bozótosokat és az erdős részeket számos madárfaj keresi fel hosszabb-rövidebb időre, a tó körüli dombok között rendszeres vendégek a rókák és az őzek.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
