Zöldinfó
Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására
A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén.
A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be róla a The Guardian online kiadása. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180 ezer hektáron terül el, mintegy négyszáz állandó lakos él rajta, és durván 45 ezer turista látogatja évente. A szigetet nemzeti parkok, jellegzetes élővilág, dűnék és érintetlen édesvízi ökoszisztémák teszik értékessé, ezen kívül sok sebezhető őshonos fajnak – köztük madaraknak, gekkóknak, denevéreknek – ad otthont.
A kártevők behurcolása nagy csapást mért az érzékeny növény- és állatvilágra, beleértve a nemzeti jelképpé vált, röpképtelen kiwi madarat vagy az éjszakai kakapót, a világ legnagyobb súlyú és szintén röpképtelen papagáját. “Rakiura jelenleg a pouri, vagyis a szomorúság állapotában van. A látogató a felszínen talán látja a gyönyörű kincseket, de a sziget igazi ereje (mana) és lényege (mauri) akkor ismerszik majd meg, amikor olyan sok őshonos faj népesíti be a szigetet, amennyi őseink korában” – mondta Dean Whaangam, a ragadozómentességért küzdő szervezet elnöke. “Amit itt megtanulunk, az segíteni fog az egész ország ragadozómentesítésében” – írta közleményében a Manaaki Whenua kutatóintézet. Hasonló ragadozómentesítést végeztek már világszerte, többek között az atlanti-óceáni Dél-Georgia-szigeten, ahol a patkányirtás mintegy 350 ezer hektárra terjedt ki, de ott mindössze 20-30 ember él. Noha Rakiura a kisebb, a lakossága sokkal nagyobb, így ez lesz a világ legnagyobb, lakott területen végzett ragadozóirtása – mondta Chris Johns, a kutatóintézet munkatársa.
Zöldinfó
Zöldenergia nagyüzemben: szerves hulladékból készül biometán Szarvason
Biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet a Mol.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várhatóan év végéig megvalósuló beruházás révén az országos földgázhálózatba betáplálható tisztaságú biometánt tudnak előállítani a Békés vármegyei városban – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták, évente több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak majd elő, ez mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg. A szarvasi lesz a Mol-csoport első biometánüzeme, és egyben a harmadik ilyen létesítmény Magyarországon – tették hozzá. A biogáz szerves anyagok (például növényi maradványok, trágya, élelmiszerhulladék) lebontásával keletkező, megújuló energiaforrás, ami főként metánt, valamint szén-dioxidot és egyéb vegyületeket is tartalmaz. Az új üzem utóbbiaktól tisztítja meg a biogázt és így nagy tisztaságú, magas energiatartalmú biometánt állít elő.
A biometán nemcsak a földgáz mint fosszilis energiahordozó kiváltására alkalmas, hanem a zöld tanúsítványa (ISCC) révén egy sokkal magasabb hozzáadott értékű terméket jelent. A tájékoztatás szerint az új beruházással úgy növelik az energiabiztonságot, hogy megfizethető és fenntartható módon állítanak elő energiahordozót. A Mol-csoport 2023-ban vette meg a Szarvasi Biogázüzemet. Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot, és kapcsolt hőenergiát állítanak elő. A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ elektromos csúcskapacitása 4 megawatt.
Az üzem évente több mint 40 ezer tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további 53 000 tonna maradék hulladékot (például hígtrágyát és trágyát). Ezen kívül mintegy 18 000 tonna mezőgazdasági szubsztrátot használnak alapanyagként a közel 12 millió köbméter biogázt előállító üzem számára.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
